| rkozma: Re: Kákony-Pandúr | Sziasztok!
Itt vagyok.
Egy leírás Kákonyról és Pandúrról:
KÁKONY. Rácz falu Pest Várm. földes Ura a’ Kalotsai Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik a’ Sárközben, Bajához 1/2, Szeremléhez pedig 1 1/2 mértföldnyire, határja három nyomásbéli, homokos a’ földgye, rozsot, és zabot terem, szõleje kevés, erdeje elég van, valamint szénája is, piatza Baján, mivel a’ Dunához közel fekszik, halászattya is van.
PANDUR. Elegyes Orosz falu Pest Vármegyében, földes Ura a’ Kalotsai Érsek, lakosai többen ó hitüek, fekszik Bajához fél mértföldnyire, nádgya van elég, fája nints, legelõje szoros, a’ Dunának áradásai is néha károkat okoznak határjában, melly miatt harmadik osztálybéli.
Forrás: Vályi András: Magyar Országnak leírása. 1796-1799.
http://www.fszek.hu/adatbazisok/sajat_adatbazisok/valyi_andras:magyar_orszagnak_leirasa
János!
Szerintem nézd meg horvát telefonkönyvben is a neveket.
Van egy teóriám erről a betelepülős dologról (nem én találtam ki, ezt már a csávolyi Mándics Miska bácsi is leírta).:
a 17. század végén a török elől menekülö római katolikus horvátok (és velük ferences szerzetesek) telepedtek meg Baján és környékén. Mivel ezek a családok különböző nevűek, ezért nyilván Horváto. különböző területeiről jöttek.
Én mélyebben Sükösd történetét kutatom. A sükösdi lakosságot az összes 18. századi forrás "illírnek" vagy "dalmátnak" nevezi, tehát egyértelmű, hogy ők Dalmáciából jöttek.
Véleményem szerint hozzájuk legközelebb a szentistvániak kákonyi ősei állnak.
(Persze nem vagyok történész.)
A Sámánovity névről azt gondolom, hogy lehetséges a Sámán vezetéknév elszlávosodása. Ilyen név átalakulás előfordult a 18. században pl. Bátyán.
Robi
|
| | |
