| Szabo: Re: genealogy | The reason I mentioned the fire is that I'm not sure how far one can go back trying to get a hold of information about people who lived in the 1800s.
I believe our exchanges could be very helpful. Below is my source for the fire:
http://telepules.szszbmo.hu/telep.php?tazon=156
Petneháza története:
Neve személynévből ered; Péter személynév háza összetétellel. Alapítója a XIV. század elején élt Terecse fia Péter vagy Petene, a Petneháziak őse. A Petneházi calád a XIV-XV. században a megye életében nem vitt szerepet, de a falut és a birtokot a XV-XVI. században is mindvégig bírta. Az alapító Terecse neve még 1595-ben is élt mint praedium és erdő. A XVII. század elejétől a Petneháziakkal rokon Ibrányi, Bornemissza, Tatay, Chernel és Péchy családok is bírták egy-egy részét. Legnagyobb birtokosai azonban mindig a névadó család tagjai maradtak. Egy időben két, sőt három kúriájuk is volt a faluban; a kúriákhoz tartozó szántóföldek és rétek a jobbágytelkek tartozékai között nyíllszámra voltak felosztva. Az 1668-ban megejtett osztozkodás szerint szerény vagyonú köznemesek; a két testvérnek 21 jobbágya volt, majorságukban néhány tehén, ökör és juh. Ugyanilyen szerény vagyonon osztozkodtak meg 1707-ben Petneházi Zsigmond fia, István és három lánya, Ibrányi Jánosné, Ormos Ferencné és Urai Györgyné. Annak ellenére, hogy az alapító család utódai még a XIX. század elején is éltek, a birtokosok a XVIII. század végére már teljesen kicserélődtek. A fala kétharmad része 1887-ben leégett. Határába két középkori település, Bagda és Iklód olvadt be. Bagda személynévi eredetű helynév, legkorábban egy idevaló ispánt említenek 1282-ben. 1321-ben az örökös nélkül elhalt Csépány fia birtokán a Jákó és a Balog-Semjén nemzetségek osztoztak. A XIV. században kápolnája is volt, és ez idő tájt a Petneháziak szerezték meg. A XVI. században a név még élt, és a hely Ibrányi János birtoka volt. Iklód némileg később, a XIV. század második felében az e helyről nevezett család birtoka volt. Neve bizonytalan eredetű. A család a XVI-XVII. században még élt; Iklód még a XVIII. század végén is lakott lehetett, mert a Petneháziaknak náluk zálogban levő kúriájuk volt. 1615-ben egy kápolnahelyet említenek a határában. 1623-ban 2 lakott és 8 lakatlan telke volt. A XVIII. században azonban már puszta nagyobbrészt erdővel benőve.
|
| | |