| madas: Re: Csetnek-ki tud valamit? | A csetneki anyakönyvek a kassai levéltárban találhatók, ez a hosszúkás, gyalogos övezetté alakított főtér székesegyháztól távolabbi részén található (gyalog is könnyen elérhető a vasútállomástól). A hét négy napján nyitva vannak, nagyon készségesek, van, aki tud magyarul. Az anyakönyveket a XVII. szd vége óta vezetik (ev B 1683, C 1692, D 1684; rk B 1735, C 1735, D 1735). A részletekre nem emlékszem, valószínűleg a katolikust vezették eleinte szép, de rendkívül nehezen olvasható folyó írással, később már áttekinthető, táblázatos formában, latinul. Olvastam magyar szöveget is, az talán az evangélikus volt. Elég időigényes, de szórakoztató tevékenység (apja ismeretlen, anyja (női név, talán csak keresztnév) parázna. Két év múlva ugyanez, anyja neve után: másodszor parázna. Aztán két év múlva: harmadszor parázna...)
A kiinduláshoz viszont mindenképpen kellene egy biztos pont. Ez nagyon sok családban a zsidótörvények miatt beszerzett keresztlevelek megmaradt példányait jelentheti -- az én dédszüleim például az 1870-es években születtek, az ő születési anyakönyvi kivonataikból kiderült, melyik településről való az adott ág.
Természetesen nem emlékszem a csetneki anyakönyvben olvasottakra, de néhány név az anyakönyvbeli és a temetőbeli gyakorisága miatt megmaradt bennem; a Sebők nincs ezek között.
Érdemes talán megemlíteni, hogy a délre eső legközelebbi faluban, Kuntapolcán ma is sokan élnek magyarok, és az anyakönyvekből látható módon gyakori volt a szomszédos falvakból/ba házasodás. (De ez természetesen további falvakat is jelent.)
Üdv:
Madas Pál
|
| | |