Nemesócsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

Koordináták: é. sz. 47° 48′ k. h. 17° 52′

Nemesócsa (Zemianska Olča)

Nemesócsa református temploma

Nemesócsa címere

Közigazgatás

Ország

Szlovákia

Kerület

Nyitrai

Járás

Komáromi

Rang

község

Polgármester

Komjáti László

Népesség

Teljes népesség

2627 fő (2001) +/-

Népsűrűség

94 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

113 m

Terület

27,94 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Nemesócsa

é. sz. 47° 48′ k. h. 17° 52′

Nemesócsa weboldala

Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

megnézi • vitatja • szerkeszti a sablont

Nemesócsa (szlovákul Zemianska Olča) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Területe 27,9 km², 2001-ben 2627 lakosából 2358 magyar és 234 szlovák volt.

[szerkesztés] Fekvése

Komáromtól 20 km-re északnyugatra, Nagymegyertől 9 km-re délkeletre fekszik. Határában húzódik a Komáromi-főcsatorna. A falutól 1 km-re halad el a Pozsony-Komárom közti 63-as főút, vasútállomás a Komárom-Pozsony vonalon. Mellékutak kötik össze Zsemlékessel, Tannyal, Bogyaréttel és Gútával. Közigazgatásilag keletről Ekel, Megyercs és Keszegfalva, délről Nagykeszi, nyugatról Tany, Zsemlékes, Bogya és Bogyarét községek határolják.

Nemesócsa közigazgatási területe (más csallóközi falvakéhoz hasonlóan) hosszan nyúlik el északkeleti irányban, mintegy 10 km-re a faluközponttól. Új-Lapuhát, Ócsai Rétek és az egykori Pálffy-major tartozik hozzá.

[szerkesztés] Gazdaság

A mezőgazdasági szövetkezet (1995 óta Megart Rt. néven) ma is működik, 2006-ban 1540 hektáron gazdálkodott. A falu Tany felé eső végén fűrésztelep és parkettagyár működik, a régi hengermalom ma is üzemel.

[szerkesztés] Oktatás, egészségügy

A faluban magyar és szlovák nyelvű alapiskola, speciális és művészeti iskola, valamint óvoda is működik [1] . 2006 óta gyorsmentőállomása is van Nemesócsának.

[szerkesztés] Története

1264-ben Oucha néven említik először. Az oklevél szerint királyi udvarnokok faluja volt. A falu több kisebb településből, majorból alakult ki. Legrégebbi része Pusztaócsa, ahol honfoglaláskori sírokra bukkantak. A község a középkorban a pannonhalmi apátság birtoka volt, majd később több nemesi család élt itt, innen a nemes előtag a falu nevében. Közülük a legjelentősebbek a Kánya és a báró Cseszneky családok voltak. A község határában levő dűlőnevek, Pusztalögér (1297), vagy a Faluhely-dűlő nevében az egykori Samud (1298) elpusztult település nevét őrzik. 1849 augusztusában a visszavonuló forradalmi hadsereg rövid ideig itt táborozott. 1894-ben egy hatalmas tűzvészben majdnem az egész falu elpusztult. A földműveléssel, állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkozó faluban a 19. században szeszgyár, tejüzem, téglagyár és kavicsbánya is működött.

Fényes Elek szerint "Nemes-Olcsa, magyar falu, Komárom vmegyében, határos Nagy-Tany, Ekel, Nagy-Keszi, Marokháza, Kis-Tany falukkal és pusztákkal. Kiterjedése 5327 hold, mellynek 1/3-ad része szántóföld és szõlõ, 1/3-da kaszáló, 1/3-da legelõ. Földe csak kis részben homok, általában porhanyós fekete agyag, melly minden gabonanemet jól megterem. Szõlõskertében csak középszámitással évenkint 350 akó bor szüretik. Ezen kivül vannak itt számos akáczfa-ültetvények és szép gyümölcsösök. – Ellenben határában mocsaras tavak, ezek feles számmal találtatnak. – A szarvasmarha-, ló-, juh- és sertéstenyésztés virágzó karban áll. F. u. 470 kath., 832 ref., és 39 zsidó lak. Ref. anyatemplommal. Nemes-Olcsa több határokból, u. m. Nemes- és Puszta-Olcsa, Vöstû összeolvadt közbirtokosság, a következõ nemes családokkal: Galambos, Szelle, Szarka, Csorba, Végh, Laky, Nagy, Vass, Baranyay, Csepy, Gerdenics, Pázmány, Magyary, Szüllõ. " ^[1]

1910-ben 1782, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1918-ig Komárom vármegye Csallóközi járásának székhelye volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

Református temploma a 18. században épült későbarokk stílusban, 1924-ben belsejét átalakították és tornyát helyreállították. A templomban egy brassói ötvös munkáját, a korábban a komáromfüssi templomban levő 1527-ben készült aranykelyhet őriznek.
A parókia épülete klasszicista stílusban épült a 19. század elején. Fal köti össze a templommal.
A falunak római katolikus kápolnája is van, melynek berendezése 20. századi. Eredetileg iskolának épült a 19. században.
A temetőben egy másik kápolna eredetileg romantikus stílusban épült a Galambos-család sírkápolnájának a 19. század második felében.A ősi nemességgel bíró Galambos család már az 1744-45 ös országos nemesi összeírásban szerepel mint Komárom-Esztergom megyei birtokos.Az államosítás előtt Galambos jánosné és dr Galambos Miklós még 1800 katasztrális hold területtel rendelkezett Komárom-Esztergom megyében a Konkoly -Thege birtoktestek öröklése révén. Az 19.szd elejétől folyamatosan bírták Nemesócsai Nagy és Kistanypusztai birtokakikat is.
A 19. századból fennmaradt néhány nádfedeles vályogház.
A régi nemesi kúriák közül az egykori Holczer-ház (ma: nyugdíjasklub) a legértékesebb. A park egy része is fennmaradt.
A kistanyi erdő az egykori Duna-menti őserdő maradványa. A falu keleti részén egy védelmet élvező évszázados tölgyfa is található.
A ma is működő hengermalmot 1910-ben építtette Holczer Adolf, az 1930-as tűzvész után átalakították.

[szerkesztés] Képtár

Községháza	Évszázados védett tölgyfa Nemesócsán	Református templom	Református templom
Utcakép a reformtáus templommal	Katolikus kápolna	Az egykori Holczer-kúria	Az egykori Holczer-kúria kertje
Nemesócsai utcakép	Park a faluközpontban	Címeres emlékmű	Az I. világháború áldozatainak emlékműve
A II. világháború áldozatainak emlékműve	Vasútállomás	Kopjafa a faluközpontban	Művelődési központ
A régi hengermalom	nemes Galambos család- temetői kápolnája	Parkettaüzem