| remete: Bőd(Beudiu)-Bödön(Bidiu) | Kedves Bőd leszármazottak!
Ez egy ősmagyar név - első szállásfoglalók. Anonymus emlitette először BŐD-rév, Szent Gellért legendában Gellértet BŐD(Bödi) püspök kisérte (1046) és Imre király 1194.-ben BŐD-t és társait kűldte Ciszterciekhez Szentgotthárdra. Bereg vármegye Főispánjai is voltak. Számos változata van még e névnek, de tudom az okát: Bidi,Byd, Beödök,Bödi,Bődi, Bődy, Bődey, Bödey, Bődei, Bödei, és (Büdi, Bűdi, Bűdy).
A helységek, amelynek függetlenül minek nevezték egy adott időszakban, a neve:
- Bőd(Doboka vm)mai nevén Beudiu
- Bödön(Doboka)mai nevén Bidiu
(Ez két falu szomszédos)
- Bőd(Csongrád) - már nincs meg
- Bőd(Solt, Kalocsa)- már nincs meg
- Tiszabőd (Szabolcs)- mely osszeolvadt később Bűdszentmihály-al és mai neve Tiszavasvári
- Bőd(Aba vm.)mai nevén Bidovce (Magyarbőd)
- Bőd(Heves m.)mai nevén Hernádbüd
- Bőd(Vas m.) mai nevén Nemesbőd
A faluk nevei vagy Bőd, vagy az aktuális időben másnak nevezték, de mindegyiket egyformán nevezték, pl.: a XV. században Bewd, vagy Bwd-nek. Tehát ez azt jelenti, hogy a nemzetség tagjai folyamatosan tartották a kapcsolatot egymással illetve mikor elvégezték a feladatukat(falvak létrehozása határozott céllal), akkor továbbmentek, de mindig egy jabb feladatra.
Mint láthatjuk az egész Kárpát-medencében kizárólag folyók mellett ütöttek tanyát eleink: a (fenti sorrendben)
Bőd patak, Mellyes patak, Tisza, Duna, Tisza, Ódva, Hernád.
Egyedül Nemesbőd mellett nincs folyó.
Nos egyenlőre ennyit.
Bődey Sádor(Nemesbőd-i szármázású) |
| | |