| Erwin: Re: Sárossy -Áginak | itt mellékelek néhány "szakmai" infót:
Nagy Iván (csak) két Sárosssy családot említ
/1 Sárossy család. (N. Sárosi)
Sáros vármegyei nemes család; birja Enyiczke helységet. * Tán e család ivadéka volt azon Sárosy Márton, Keczer Endre veje, kit 1687. mart. 22-én Caraffa Eperjesen lefejeztetett.
Nagy-sárosi Sárosy Klára Váradi Pál ügyvéd özvegye, kit 1807. körűl nőűl vett lefkóczi Király Imre, N. Várad város főügyésze. Talán összeköttetésben állt e családdal azon Sárosy Mihály, ki 1722-ben III. Károly királytól czímeres nemes levelet kapott. Czímere következő: a paizs kék udvarában zöld téren magas, terebélyes czedrusfa áll, és annak lombjai közűl pánczélos sisakos vitéz emelkedik ki, jobb kezében nyilat, a balban puzdrát tartva. A paizs fölötti sisak koronáján gólya áll, fölemelt jobb lábával zöld sást, csőrében kigyót tart. Foszladék mind a két oldalról aranyfekete. Zemplin vármegyében szintén a nemesek sorában áll a Sárossy család, és birtokos M. Izsépen és Izbugya-Hrabóczon. Tán ezek őse volt S. András 1600-ban Ujhelyi ref. lelkész. Ugocsa megyében e század elején S. István birtokos volt Csedregen.
/2 Sárossy család. (Kis-sárosi)
Kis-Sáros Erdélyben Küküllő vármegyében fekszik, itt birt és innen irta e család előnevét. Valószinűleg e család ivadéka volt azon Sárosy László, 1447-ben a budai országgyülésre Zaránd vármegye követe volt. Ennek rokona Sárossy István 1562-ben Zaránd megyében birtokos volt Csegedszegen, Gorbán, Echiokán, Túron és Pipásziban. A mi már az erdélyi kis-sárosi Sárosy családot illeti, bizonyos az, hogy ennek felemelője a nemzeti fejedelmek korában Sárosy János volt. Jellemzését egykorú iró igy adja elő: „Sárosy János ifjú rend és csak Küküllő vármegye követje volt, de activus, bátor és szókimondó ember volt, plitici boni studiosusnak látszott lenni az ő akkor alacson rendihez képest, és Küküllő vármegyét bátor voksolásáért, postulatumaiért nevezték vala Kis-Bihar vármegyének, mivel az a vármegye régen azt követte.” János utóbb itélő-mester lett (1691–1696); a Rákóczy forradalom alatt ezzel tartott és hívatalos pályán abban tetleges részt vett. Első neje Ozdy Gergelynek Daczó Borbálától született leánya Ozdy Zsuzsánna volt, ennek halálával másodszor nőül vette Lesán Kristófnak Oltszemi Mikó Druzsiannától született leányát Lesán Teréziát; ezektől következő családfát alkotott: I. János itélőmester 1691. (1. Ozdy Zsuzsi. 2. Lesán Teréz); I. György (Bogáthy Kata); Gergely; II. János (1. Ebeni Zsuzsi. 2. Inczédy Erzse); Folyt. a köv. lapon.; Sámuel †; 1-től Zsuzsi (petr. Horváth Miklós); 2-tól IV. János (Buday Krisztina); Ilona 1715. (Dániel Péter); Zsuzsi (Szereday István); Zsófia (Balla Mihály); V. János (Tóth Bora) I. György, ki az előbbi lapon. (Bogáthy Kata); II. György (Kovács Éva); Zsigmond (Sáfár Mária); III. János †; József †; Dániel †; Krisztina (Sárosy István); Mária (Pataky Pál); Krisztina (Pataky Ferencz); Éva (Véer Gáspár); Krisztina (Súky László); Erzsébet (Sárády Zsigmond); Erzse (kis-sárosi Solnay János); III. György (Szentiványi Mária); IV. György (Biró Krisztina); Sámuel (Váró Erzse); Kata
Volt e családnak még egy tagja Sárosy György, kinek neje Bornemisza Anna a kisfaludi Bornemisza Istvánnak Ráthonyi Judittól született leánya volt, ettől fia Sárosy András, ennek fia volt Sárosy Benedek.
A család állitólag a múlt század végén kihalt.
-----------------
Kempelen többet említ:
-Sárossy. Czímeres levele kelt 1637. máj. 3. (Csoma 663.)
-Sárossi. Czímeres levelet II. Rákóczy Gy.-től 1649. máj. 29. S. János nyert. – Vö. Sándor II-701.
-Sárosy (szászvárosi). Czímeres levele kelt 1650. márcz. 20. Gyfv. LR. XXV-64.) – Vö. Siebm. erd. 283.
-Sárossy. Czímeres levele kelt 1651. febr. 11. (OL.: 1583-1906.)
-Sárosi (alias Szücs). Czímeres levele kelt 1679. ápr. 18. (OL.) – Vö. Siebm. erd. 283.
-Sárossy. A czímeres levelet 1722. decz. 5. S. Mátyás (Szatmárm.) nyerte. (LR. XXXIV-121.) – Vö. NI. X-72.; Gorzó 106.; Siebm. 563.
-Sárosi (kissárosi). Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.
-Sárosi (magyarsárosi). Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.
-Sárossy (nagyernyei). Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 116.
-Sárossy (nagysárosi). Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. Vö. NI. X-72.; Tóth I-421–2.; Kősz. 327.; Siebm. 563.
-Sárosy (péterfalusi). Gömörmegyében élt család. – Vö. Forgon II-230.
-Sárosy (pókai). Czímerpecsét és leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. X-74.; Pálmay: M.-Torda 113.; Gf. VI-144–7.
-Sárosi (szentlászlói). Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.
-Sárosy (alias Fogarassy). Békésmegyében élt család. – Vö. Békésm. tört. III-248.
-Sárossy-családbeliek. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében Mátyás; Biharmegyében Ádám; Sárosmegyében Tamás fiai, Imre, Pál, Sebestyén, István, András; Sopronmegyében András, Sándor, Pál; Szatmármegyében János; Ugocsamegyében János, Ferencz igazoltattak. – György nemessége Zemplénmegyéből 1793. decz. 23. legf. helyen igazoltatott. (LR. LVII-537.) – Vö. NI. X-72–3.; Márki II-705.; Mel. 61.; Zemplénm. monogr. 539.
-------------
Bisztrai Aaron TERÉZIA (szül. 1818., † 1894.). Férje SÁROSSY Gyula. Lakhely: Poklostelek (Bihar vm.)
-------------
Borovszky emlit Sárossyakat Bihar, Zemplén, Gömör és Somogyban; ezen kívül (Petri, Bunyitai, Scheftschik) Háromszék, Marosszék, Szolnok-Doboka és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben
---------------
a Siebmacher közli a kis-/nagysárosi Sárossy címereket és egy harmadikat 1722-böl
gondolom kezdésre elég ? ;-)
üdv. Ervin |
| | |