| Post reply |
| ||
| Dan,
The #1 entry mentions a place Kurtyán in Nógrád county, it must be Kurtány-puszta which belonged to Fülek-Kovácsi, Nógrád county. A name variation to consider. Joseph 476A pálos-rend. A pálos-rend monostorai közül kétségkívül az első hely illeti meg Gombaszögöt, mely az egész középkoron át jelentékeny helyet foglalt el a rend történetében. Gombaszög, vagy Závozallya a Sajó mellett, 1243-ban fordul elő elsőizben, midőn a Bebekek ősei nyerik IV. Béla királytól. A monostort 1371-ben Bebek László és György alapították, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, és a templomot és monostort bőkezűen megajándékozták. A templomot tiszta gót stílben építették és pazarul feldíszítették. Egész a XVI. század közepéig fennállott, midőn az alapítók egyik utóda a rendtől elvette. Később teljesen elpusztult. A középkorban nagy kiterjedésű birtokok tartoztak hozzá; így Gömörben: Berzéte (1470), Domaháza (1462), Kápolna, Licze (1550), Szalócz, Szalóczháza (1416 és 1470), Teresztenye (1553). 1406-ban a rendház Kemej pusztát (Borsod. várm.) nyeri a Bebek családtól, 1470- és 1497-ben a tornamegyei Borzova helységben szereztek részeket. 1500-ban Széchy Jób borzovai birtokrészét adta nekik. Még a mohácsi vész után is jól bírja magát a monostor s lakói folyton szereztek egyes birtokokat; így 1532-ben Bebek János fiai Imre székesfehérvári prépost és Ferencz, Gombaszög közelében, a Sajó folyón levő malmukat adták a monostornak. Zemplénben 1550-ben Kakkot szerzik csere útján. 1532-ben Alsó- és Felső-Kemej, továbbá Sajó-Szent-Péter helységekbe iktattatnak be. 1550-ben az abaújmegyei Ongán és a hevesmegyei Domaházán, Nógrádmegyében pedig Kurtyán helységben szereznek birtokokat. Tán épen vagyonos helyzetük keltette fel Bebek György kincsszomját, a ki 1555-ben 10,000 arany értékű kincstárukat lefoglalta, a szerzeteseket pedig a monostorból kiüldözte. A szerzetesek azután Sátoraljaújhelyen húzódtak meg. (Magyar Sion VII. k. 745. III. 599. – Csánki D., i. m. I. 148. – Rupp Jakab: Magyarorsz. Helyr. Tört. II. 115.) The #2 entry talking about PEST-PILIS-SOLT-KISKUN County, Kundu (Kende), father or Kurzán is perhaps Kurtyán, based on location of their forts: Pilismegye területén egykor négy vár állott, és pedig: Budavár, Ó-Buda, Solymár és Visegrád. Solymár kivételével mindegyik, tövében jelentősebb város fejlődött ki, a melyekhez járult még Buda és Ó-Buda között Felhévviz és a vármegye nyugatéjszaki határának közelében Zsámbék. A legrégibb hely a vármegye területén Aquincum, vagy népies ejtéssel Acincum volt, mely valószínűleg már a kelták idejében lakott területet alkotott s melyet a rómaiak Traján császár alatt 113–114 körül Kr. u. szállottak meg.[1] Anonymus azt beszéli, hogy midőn honfoglaló őseink e helyet, mely szerinte egykor Atilla fővárosa is volt, elfoglalták, az már részben romokban hevert, de azért mégis sok megbámulni valót nyujtott. Árpád e helyet, a melyen még egy vár állott volna, Kundunek (Kendének) Kurzan atyjának adta. Ezt Kurzán tulajdon nevére nevezte, mely név mai napig sem ment feledésbe.[2] Sajnos, okirataink Kurzán váráról nem tudnak sokat[3], a mint IV. Béla idejéig egyáltalában hallgatnak az egykori híres római városról. Tény, hogy a római uralom megdőltével a helyet szláv elemek foglalták el és ők nevezték el Budának.[4] Utóbb a bevándorló németek felelevenítették a régi Acincum nevet; csakhogy azt elferdítve Eczelburgnak mondták, ez az elferdítés szülte azután egyes krónikásoknak és történészeknek ismert szarvasokoskodását, hogy az Eczelburg név Etele városának emlékét tartotta fenn.[5] A szláv Buda név azonban mindvégig uralkodó név maradt, csakhogy mikor IV. Béla a mai budai várhegyen várat emelt s annak töve mindinkább népesebbé lett, a régi Buda név a várra származott át és a régi Buda Ó-Buda nevet nyert.[6] [1] V. ö.: Salamon F. Budapest tört. II. k. 90, 94, 104, 120, 261, 101 stb. lt. [2] Cap. XLVI. [3] Beszél ugyan egy oklevél Kurtyán váráról, de közelebbi megjelölés nélkül. Salamon i. m. II. k. 500 1. | ||
| ||