Pallas nagy lex.
Laskai
János, ref. lelkész, szül. 1605. Honi tanulmányai után külföldre ment s 1629 aug. 23. a lejdai egyetemre iratkozott be. Vittengergában is tanult, sőt más német egyetemeket is meglátogatott, mint magyar nemes ifjak mentora. Hazatérve Bethlen István grófnak Ecseden udvari papja lett, de már 1640. Nyírbátorban működött lelkészi hivatalban. További sorsa ismeretlen. Nagyon tevékeny irói munkásságot fejtett ki, melynek termékei: Cito, longe, tarde, azaz egy kettős értelmü kérdésnek megvilágosítása: ha a pestis előtt vétek nélkül elmehetünk-e vagy nem? (Lőcse 1638); Justus Lipiusnak a polgári társaságnak tudományáról irt hat könyvet (fordítás, Bártfa 1641); Justus Lipsiusnak az állhatatosságról irt két könyvei (fordítás, Debrecen 1641); Hittől szakadásnak teljes megorvoslása (Várad 1644); Jézus királysága (u. o. 1641); Szent Dávid százötven zsoltári (Debrecen 1651).
Sz. József, Záhony
|