| Post reply |
| ||
| nem tudom ugyan, hogy rokon-e esetleg, de mindenesetre érdekes:
Karácsonyi János ismert és igen jó történész volt az elmult, a 19. században. Mellékelem Kubinyi András gondolatait, amiket az K. J. könyvéhez írt: megjelent az Arcanum DVD-jén. ~~~~~~~~~ GONDOLATOK „A MAGYAR NEMZETSÉGEK A XIV. SZÁZAD KÖZEPÉIG” ÚJ KIADÁSA ALKALMÁBÓL Közel száz év óta az Árpád-korral foglalkozó történeti szakirodalom egyik leginkább idézett, szinte vitathatatlan tekintélynek tekintett munkája Karácsonyi János 1900–1901 közt megjelent könyve a magyar nemzetségekről, valamint a III. k. második feleként 1904-ben kiadott önálló kötet: Csoma József könyve a magyar nemzetségi címerekről. Könyvtárainkban már szinte csak ronggyá olvasott példányok állanak rendelkezésre, így ennek az alapműnek a kiadása már régen időszerűnek számított. Karácsonyi a XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeinek egyik legismertebb középkorkutatója volt, aki számos könyv mellett igen sok tanulmánnyal gazdagította ismereteinket. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben két könyvét, a „Magyarország egyháztörténetét”, illetve a „Hamis oklevelek jegyzékét” (rövidített cím) adták ki újra, 1985-ben, illetve 1988-ban.* A harmadik az előttünk fekvő mű a nemzetségekről. Ez már önmagában is igazolja, hogy a szerző időtálló munkákat hagyott hátra, műveinek új kiadása hiányt pótol. Érdekes, hogy az 1858-ban egy sokgyermekes gyulai szűcsmester fiaként született Karácsonyi nem készült történésznek, a papi hivatást választotta. A szegény iparosmester fia tanulmányait is részben az egyház anyagi támogatásával végezte el. Hatalmas munkabírása, könyvtárra menő szakirodalmi termékenysége ellenére élete végéig elsősorban katolikus pap maradt, az ezzel járó kötelezettségének akart főként eleget tenni. A budapesti egyetem hittudományi karán végzett tanulmányai váltották ki egyháztörténeti érdeklődését, egyetemi doktorátusát is a középkori egyháztörténetből szerezte. Fiatal papként – a szokásos módon – egy ideig káplánként működik, majd a nagyváradi püspöki teológiai főiskola tanáraként egyháztörténetet ad elő. Ez időben már sorra jelennek meg művei, 1406úgyhogy lehetőséget kap római levéltári kutatásokra. Később tanári állását feladva plébános lesz. A nemzetségekről szóló alapművét plébánosként, de már akadémikusként, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként írja meg, akadémiai megbízásra. Látszólag ez ugródeszkaként szolgált a tudományos érvényesülése számára, hiszen 1904-ben egyetemi professzor, az egyháztörténet tanára lesz a budapesti egyetem hittudományi karán. bizonyára ezzel állt kapcsolatban az immár reprintként is rendelkezésünkre álló egyháztörténete első kiadásának megjelenése 1906-ban. Mire azonban a talán tankönyv céljaira készült munka megjelent, Karácsonyi már nem volt professzor. Mivel 1905-ben nagyváradi kanonoknak nevezték ki, visszavonult Nagyváradra, és ott is maradt 1929-ben bekövetkezett haláláig. Amikor meghalt, címzetes püspök és a nagyváradi székeskáptalan nagyprépostja volt már.* Bár ez a rövid életrajz is mutatja, hogy mennyire elsődlegesnek tartotta papi hivatását, e mellett bőven akadt ideje haláláig tudományos munkásságra. Széles körű munkásságát nehéz lenne röviden összefoglalni. Szülőföldje iránti szeretetből nagyszámú helytörténeti tanulmányt közölt Békés megyéről, majd három kötetben megírta Békés megye történetét. (1896.) Ez gazdag forrásbázisa és szerzője alapossága révén a legjobb megyei monográfiák közé tartozik. Egyháztörténeti érdeklődése és professzorsága váltotta ki a már idézett és 1929-ig három kiadást megért egyháztörténetén kívül többek közt a magyarországi ferences rendről írt 1922-ben megjelent kétkötetes monográfiáját, az egyik legalaposabb rendtörténeti munkát. Karácsonyi azonban leginkább a forráskritikában volt otthon. Alapossága, átlagon felüli kritikai érzéke szinte predesztinálta a hamis vagy interpolált (az eredeti szöveget utólag bővített) oklevelek felismerésére. Hatalmas, e téren folytatott munkásságát tárta a hamis és hibáskeltű oklevelek jegyzékét tartalmazó, és már említett, új kiadásban rendelkezésre álló kézikönyvében a kutatók elé. Ugyanezen alapossága és kritikai szelleme őt tette leginkább alkalmassá a magyar nemzetségekről írandó munka 1407elkészítésére, hiszen a nagyszámú nem kétségtelen hitelességű Árpád-kori oklevélből ki kellett iktatni a nem megbízható adatokat. Előtte egy kiváló genealógus, a vidéki körorvos Wertner Mór már megjelentetett – Karácsonyi későbbi művével azonos címmel – 1891–1892-ben egy kétkötetes munkát a nemzetségekről*, amely gazdag anyaga ellenére épp forráskezelésében hagyott sok kívánnivalót maga után. Ezért tűzött ki az Akadémia pályázatot egy új munka megírására, amit Karácsonyi nyert el. ~~~~~~~~~ különben: - Nagy Iván emlit egy dunántuli nemes Karácsonyi családot - Torontál vármegyében, Beodrán, többször vannak Karácsonyiak említve(Lajos, Jenö, Andor, grófok is) - Szolnok-Doboka: Szamosujvárott: K. Miklós, Bogdán, Kristof (18. /19. század) - üdvözlet, Ervin | ||
| ||