| Post reply |
| ||
| Igen Tisztelt Görföl Jenő Úr!
A 2006. 3. 21-iki ünnepséghez a kért információkat szivesen megadom. Rengeteg adatom van a családról, István János /így lett anyakönyvezve/-ról is, amit személyes találkozásunk esetén talán hasznosíttani lehetne. Én nem messze lakom Sárosfától. Sokszor járok át a falun, de a temetőben mindíg megállok. Egy kis ízelítőt azért itt is leírhatok: A Bittó család története az Árpádkorból ered. A család az alsó csallóközi járásban, Egyházgellétől délre, a középkorban Szilas-, Csögöd-, Byke-, Felső- és Töbörlucse néven említik az oklevelek. A Lucsei /de Luche/ legismertebb tagja Csögöd-Csügüd /Chugud/ fia András királyi udvarnok, akinek a leszármazói a Bári /Felbár/ nemesek és a velük vérrokon Sárosfalvi és Nádasdi Bittó-család. III.András király 1297. évben kelt kiváltságleveléből tudjuk, hogy Csögöd fiait és Csögöd testvéreit is megnemesítí. Az egyik testvére Lucsei Töbör /Teber de Luche/, 1276 szeptember 3-án részt vett az Árpádházi Margit boldoggá avatásában. Csögöd fia András IV. László király a szászi, léghi és hodosi várjobbágyokat 1287-ben a Henrik német bán fia: Miklós nádor által elfoglalt pozsonyi vár visszavívása körül szerzett katonai érdemei fejében a pozsonyi ispánok fenhatósága és bíráskodása alól kivevén, megnemesíti. 1388-ban Zsigmond király adományozta a családnak a királyfalvi birtokot /ma Králová pri Senci ahol ma is lakom/, majd 1397-ben Zsigmond király a birtokot a családdal elcseréli Sárosfalvi és Nádasdi birtokra, amit 1397 szeptember 7-én be is jegyeztek a pozsonyi káptalan elött. A név még ekkor mint Rohói Pető fia András szerepelt, de ettől az időtől fogva a Rohói Pető fia András későbbi utódai a Sárosfalvi és Nádasdi Bittó család tagjai. Királyi udvarnokok, valamint a bazini és szentgyőrgyi grófof familiariusai voltak. Mielött még Istvánról írnék, had ismertessem elöbb a szüleit és testvéreit. Bittó Kálmán honvédelmi miniszteri tanácsos. Felesége: Beleházi Bartal Teréz. Őt gyermekük volt. a/ AURÉL: jog-és államtudor köz és váltóügyvéd. Tevékenyen résztvett az evezős és a vívó sport magyarországi fellendítésében. b/ ISTVÁN: m. k. földművelési minisztériumban dolgozott, mint osztálytanácsos. c/ DÉNES: Pozsiny vármegye főispánja volt. d/ ISTVÁN JÓZSEF jogtudor. 21 éves korában 1843 szept. 4-én Mosony vármegye tiszteletbeli, 1845 aug. 26-án aljegyzője, 1847-ben Pozsony vármegye főszolgabírája, Mosony vármegye táblabírája. 1848-ban országgyülési követ s követte a kormányt Debrecenbe, majd Szegedre. A forradalom leverése után elöbb Törökországban, majd pedig Franciaországban élt. Az 50-es években kegyelemben részesült, és hazatértekor Drávafoki birtokára költözött. 1871-ben igazságügyminiszter. A bíróságok megszervezésekor sem a baráti kiváltságokat, sem pedig a protekciókat nem respektálta, ezért rengeteg ellenséget szerzett magának. 1872 őszén lemondott és még ezen az őszön a képviselőház elnökévé választották meg. Az 1874-es esztendőben a Felség bizalma a miniszterelnöki székbe szólította őt. Tevékenyen résztvett a Deákpárt és a balközép /Tisza/ fuziójának megvalósításában. Lipót-rendben részesült, majd 1875 február 20-án lemondott. Deák Ferenc szorosabb baráti köréhez tartozott. e/ LAJOS: 1860 Mosony vármegye aljegyzője, 1867-ben ügyésze lett. Ő volt az, aki Molnár Zsigmond és Lászlóval a nemesebb gyümölcsféleségeket Vajka, Keszölcés és Doborgaz községekben meghonosította. Egyenlőre talán ennyit, amennyiben szükséges, úgy kérem hívjanak fel telefonon: 02 /pozsonyi körzet/ 4590 1615 este. Maradok tisztelettel: Bittó Ferenc | ||
| ||