A meglévő források, illetve eddigi kutatásaim szerint Magyarországon a török kiűzését követően mintegy 50-70 évvel jelentek meg a Fider családok. Az akkortájt alapvetően latinos alapműveltséggel bíró plébánosok, prédikátorok a nevet "Fider" alakban jegyezték le az anyakönyvekben (valószínűleg bemondás után). Később, az 1810-es évektől már megjelenik a német írásmódnak megfelelő "Fieder" alak is. Több évtizeden át éltek ilyen névvel családok Soroksáron, majd utódaik 1946-ig Vecsésen. A vecsési ág Ceglédbercelen is megtelepült.
Bizonyára más Fieder család érkezett német nyelvterületről Abaúj megyébe, ahol a név Hernádbűdön legelőször ugyancsak "Fider" alakban 1790-től található meg a református, és az Abaújszántón vezetett evangélikus anyakönyvekben (alapvetően evangélikusok voltak). Az utódcsaládok többségükben ugyancsak a Hernád völgyében, Abaújban, Miskolcon, illetőleg Budapesten élnek.
A Dunántúlon a Fider név a Nagy-Sitkén vezetett katolikus házassági anyakönyvben már 1767-ben megtalálható, Emericus Fider és Julianna Baráth Kis-Sitkéről ebben az évben kötöttek házasságot. A család utódai több évszázadon át Sitkén, később Simonyiban, majd Sárváron éltek, illetve élnek ma is. Nevüket egy-két kivételtől eltekintve mindig "Fider" alakban írták.
Sajnos a Bánátban és a Dél-Dunántúlon megtelepült (név)-rokonaimról alig tudok valamit, amellett, hogy tudomásom van néhány, ma is Baranyában, illetve Pécsett élő családról.
A "Fieder" szó jelentése magyarul: (toll)pihe, -pehely .
Létezik, és Magyarországon is (ős)honos a tollas szálkaperje nevű édesfű, melyet a német nyelvterületen "Fieder-Zwenke"-ként ismernek, látható, melyről egy képet mellékelek.
|