"Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. METEM könyvek 43., Budapest 2005., 330 p."-(Nemes Gábor)
"Bár az esetek többségében ez nyilvánvalóan igaz volt, de egy ellenpéldát mégis tudok: a kis méretű egregyi templom esetében vitába szállnék. Egregy Atyusz nembeli Sal ispán végrendeleteiben tűnik fel először. Kétségtelen, hogy 1266-ben szereznek itt a Lőrinték kisebb birtokot, de ez nem lehet számottevő. Ezt az is bizonyítja, hogy – és ezt a forrást a szerző nem ismeri – 1273-ban Sal ispán Éva nevű lányának Hahót nembeli Buzád fia Buzádtól született unokáinak, Sal dömösi ispánnak és Atyusz veszprémi püspöknek kezén volt. Az kis egregyi templom építtetője tehát igen nagy valószínűség szerint a Balaton-felvidéken kiterjedt birtokokkal rendelkező Sal ispán vagy valamelyik családtagja. Sal ispán végrendeletei: Fejér, Georgius (ed.), Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis, I–XI., Budae 1829–1844., III/1, 326.; III/2, 106. Az 1273-as adatra: Wenzel Gusztáv (kiad.), Árpád kori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continatus, I–XII, Pest, Budapest 1860-1874., IX, 111. "
|