| Martonius49: válasz Bárány | Bárány Csilla kutatásához hozzászól Bárány Imre Tatabányáról.
Évek óta foglalkozom családfám kutatásával. Ennek alapján mondhatom hogy a család Nyitra vármegyei eredetü. Törzsfészke azon megyében Kis-Szenicz helység, hol curialis birtoka volt. A czimeres nemes levelet 1626 március 16.-án II.Ferdinánd királytól kapták György, János és Pál testvérek.
A család Szeniczey máskép Bárány névvel is élt, illetve Szeniczey Báránynak is neveztetett. Evangélikus család volt, akik hitük üldöztetése miatt kerültek a Dunántúlra.
A nemességet szerző Bárány György fia az 1629 körül született György II a Sopron megyei Beledre költözött, ahol elvette a Takács család egyik lányát, kinek birtokán gazdálkodott és élt haláláig 1691-ig.
György II evangélikus pap volt, aki tótul beszélt, magyarul csak törve. Nevezett személy 1680-ban már Belenden volt.
Pál szintén új hazát keresett. A Győrmegyi Szőgyére települt, és a szomszédos Véneken élt családjával. Pál születését 1636-ra becsülöm. A győri ev. egyház anyakönyveibentalálhatók az 1720-as keresztelési bejegyzések a Szőgyei, ill. Véneken született Bárány utódokról.
A Beledre került Bárányok 1756.nov.10.-én kaptak Győrmegyétől nemességi bizonyságlevelet.
A Szőgyei ill. Véneken lakó Bárányok 1763.okt.10.-én kaptak Győr vármegyétől nemesi bizonyság levelet.
Az 1750-es években nagy nemesi összeírás volt hazánkban. Igazolni kellett a nemességet.
Bárány György II-nek fia Bárány György III 1682-ben születik, aki szintén papnak tanul. Pozsonyban, majd Halléban végzi tanulmányait.
Első lelkészi állomásai: Nagyvázsony, Gyönk, Györköny. 12 gyermeke között több pap is volt. De akadtak egyéb polgári foglalkozásuak is, így például Szeniczey Ferenc Sándor fia ödön Tolna megye főszolgabírája volt, akinek Ilona lányát a Szarvasi gróf Bolza Géza vette feleségül.
Szeniczey Bárány György 1729-ben született Erzsébet lánya volt az édesanyja a Martinovics-féle összeesküvésben kivégzett Hajnótzy Józsefnek.
1820 márc.10.-én a Sz.Bárány család Tolna vármegyétől kap nemesi bizonyság levelet, ekkor bizonyítják hogy a Bárány név csak ragadvány név, s igazi nevük a Szeniczey, s ettől kezdve csak azt használják.
A jelentős vagyonra szert tett Szeniczeyek Pakson kuriát építenek, melynek rendszeres látogatója Deák Ferenc is, mellyet ma is márvány tábla hirdet a ház falán.
A Szőgyére és Vénekre került Bárányok, kik később Bácsára jöttek át nevüket továbbra is megtartották Szeniczey Báránynak. Földművelők voltak, olyan bocskoros nemesek.
Szeniczey Bárány György esperes ugy az egyházi életben, mint az irodalomban jelentős szerepet töltött be.
A közölt állításaim a Győr megyei levéltárból szerzett jegyzőkönyvekből merítettem, továbbá egyházi anyakönyvekből.
Az 1914-ben Nobeldíjat nyert Bárány Róbert orvos családjával rokonsági kapcsolatot nem sikerült találni.
|
| | |
