| Sipos Béla: Re: bethleni gróf Bethlen Pál (1851-1935) Szolnok-Doboka és Besztercze-Naszód vármegye főispánja | Kedves Erdös Pál!
Anyai öseim között voltak Bethlenek.
A családfa levezetésben eddig jutottam, anyai ágon vannak Bethlen öseim.. A többi adat anyakönyvek és periratok alapján igazolhato.
Ha vannak bövebb adatai köszönettel veszem.
Üdvözlettel
Sipos Béla sipos -a-t- ktk.pte -d-o-t- hu
Az egyeneságú őseink a Lukinich Imre könyve alapján, oklevélileg igazolva.
Ant (Ont) (1150 körül élt) a Nagy-Szamos és a Nagy-Küküllő mentén terjedelmes birtokokokat szerzett. Fia I. Jakab.
I. Jakab (1199 említik) akinek a fia I. Apa „de Bethlen”
(1258-1270) V. István magyar király pártján álló főurak (barones) között említették. Fia II. Jakab I. I. Apa „de Bethlen” (1282-1329), 1315-ben comes, ami nem csak hivatalt, hanem méltóságot je-lentett, e korban a bíráskodási joggal, a pallos joggal volt egybekötve. 1322-ben a küküllői ispán ellen panaszt tesz, birtokait 1305 és 1329 között gyarapítja. Fia II János.
II János (1325-1358) aki 1336-ban az erdélyi káptalan előtt panaszt emelt Henning ellen, akivel perben állottak, aki azonban a per eldőlte elött megtámadta birtokaikat és 50 márkányi kárt okozott nekik. Fia II Gergely.
II Gergely (1355- ┼1395), aki 1362-ben perelte Árpástót és Bányatelkét, melyeket Tamás vajda idejében Csicsó várához foglaltak. 1369-ben Böőd nevű birtokának jogtalan elfoglalása miatt tilta-kozott Mihály helyettes várnagy ellen. 1355 és 1387 között a Bethlenek, köztük II Gergely nem csak megörizték birtokaikat a támadásokkal szemben, hanem gyarapították is azokat elsősorban dobokamegyében. Magasabb képzettségre utal a magister cím is, melyet e családból II Gergely (1386-1395) is viselt. 1387-ben 300 aranyon megszerezte a kolozsmegyei Büzkutat, 1390-ben a küküllői várhoz tartozó Szentmiklóst királyi adományképen, 1393-ban pedig a küküllői várhoz tar-tozó Vesszőst 1100 arany forintért Zsigmond királytól, egyelőre zálogjogon. 1391-ben Ebesfalvi Lászlóval kölcsönös örökösödési szerződést kötött, 1399-ben Ebesfalvi László halála után több birtokot megszerzett családja számára, így Ebesfalvát és más birtokokat. II Gergelyt 1393-tól az oklevelek aulae miles-ként említik, ami királyi testört jelent, a királyi udvarban ezek kamarási te-endőket végeztek, ami kitüntető számban ment. II Gergely Zsigmond király udvarában tartozkodott, 1394-ben Mircse havasalföldi vajdánál járt követségben királyi megbízásból, 1395-ben a törökök ellen induló sereghez csatlakozott, hadseregfelügyelő hatáskört kapott és valószínű-leg elesett 1395-ben a hadjárat során. Fia volt VI János.
VI János (1397-1427) aki továbbra is birtokaikat védte, főleg a bálványosi várnagyokkal állt hadi-lábon, s befogadta odaszökött jobbágyaikat az elhozott jószágállományukkal együtt, s viszályko-dott az Apafiakkal is, akikkel ez idöben még osztatlanul gazdálkodtak. VI Jánost 1407 óta mestrként, magisterként, 1414-től pedig strenuus miles-ként említették, amiből következik, hogy Zsigmond király szolgálatában állott. 1427 előtt halt el, mert egy 1427-ben kelt okiratban néhaiként van említve. Felesége: Pomázi Czikó Ilona. Fia II Antal.
II. Antal (1414-1472) II Antal, akivel egy 1414-ből való iratban találkozhattunk először, az ellen tiltakoztak, hogy a Bethlen körül elterülő birtokaikat a szomszédok állandóan háborgatják. II Antal és testvére III Gergely 1443-bab Apafi Miklóssal az Encs helységben lévő közös birtokaikat meg-osztották. II Antal közremüködött az Apafi Miklóssal történt ellentétek elsimításában és Apafi Miklós végrendeletében II Antalt unokáinak a gyámjává tette. Az 1400-as évek második felében a Bethlenek a hatalmaskodó bálványosi várnagyokkal pereskedtek. 1454-ben II Antal és Miklós fia Márk, továbbá Apafi Mihály megállapítatták birtokaik határait. (Décse, Málom, Nagyfalu, Böőd és Bálványos területein) 1466-ban Szentgyörgyi és Bazini György gróf erdélyi vajda és székely ispán szigorú rendeletekkel volt kénytelen eltiltani a bálványosi várnagyokat a további erőszakoskodás-októl. 1459-ben II Antal és Márk panaszt emeltek Mátyás király elött a dési polgárok ellen, akik a Szamos folyon Bethlen mellett emelt malomgátakat lerombolni akarták azon ürügy alatt, hogy a gátak a sószállítást akadályozzák. A király bizottságot küldött ki az ügy megizsgálására. A sok pe-reskedés késöbb megrendítette II Antal vagyoni viszonyait, erre mutat azon körülmény, hogy 1467-ben encsi, kételyi, böődi és málomi birtokrészeit 200 arany forintért zálogba adta Tőki Bálintnak. 1468-ban szászszentmiklósi, oláhszentmikósi birtokait, továbbá egy malomrészét 130 arany forin-tért elzálogosította Hosszútelki Istvánnak és fiának Menyhértnek, azonfelül Sulyok Istvánnak. 1472 elött halt meg, mert egy 1472-es irat néhainak nevezi. Fia IV. Gergely.
IV. Gergely. (1448-1500) A máig virágzó Bethlen családot IV. Gergely tartotta fenn. IV Gergely neve először 1448-ban fordul elő, amikor apja Antal és az Apafiak nevében tiltakotott a besztercei és környékbeli szászok által a nemzetség Borgó nevű birtokán elkövetett hatalmaskodások miatt. Ennek tulajdonítható, hogy Hunyady János kormányzó 1448-ban elrendelte Borgó és Beszterce ha-tárainak pontos kijelőlését. 1472-ben a bálványosi várnagyok ellen is tiltakoztak, akik Décse, Málom és Böőd nevű birtokaikat Bálványos várához akarták csatolni. 1468-ban óvást emelt az el-len, hogy Mátyás király hunyadmegyei birtokait idegeneknek adományozza, 1483-ban viszont ö és fiai Balázs és Elek zálogba tették itteni birtokrészeiket, amelyeket Gergely csak 1485-ben váltott vissza. 1487-ben boncnyiresi birtokrészeit 25 aranyforintért Bethlen Miklósnak zálogositotta el. IV Gergely 1491-ben Márk családjával a birtokoikon (küküllő-megyei, bozzási és böődi halastavak tartoztak ide) megosztoztak. A viták 1492-ben és 1493-ban kiújultak. IV Gergely 1500-ban halt el, a sírfelirat szerint és 1502-ben Balázs fia mint az elhunyt IV Gergely fia említttik. Felesége Som-keréki Erdélyi István alvajdának és görgényi várnagynak Dárai Majos Annától született leánya Erdélyi Judit volt. 11 gyermekük született, az utolsó Margit (1500) születésekor IV. Gergely már elhunyt. Egyik leánya volt Bethlen Jusztina.
Bethlen Jusztina 1490-ben született, akinek a férje Toldi Lukács volt. Toldi Lukács és Bethlen Jusztina leánya Toldi Anna, akinek a férje Sárossy István, leányuk Sárossy Zsófia, akinek a férje Bercsényi Imre. Így jutott utóbb a dobokamegyei Bozzás és Kétely a Bercsényi-család birtokába.
|
| | |
