| Bitto Andras: Re: Körösnagyharsányi Bittó család | Kedves Pál!
Magam is a körösnagyharsányi Bittóktól származom, sokszor jártam ott látogatóban rokonoknál. Ezért keltette fel érdeklődésemet kérdése, és megpróbáltam utánajárni a harsányi Bittók eredetének.
A számomra hozzáférhető források átnézése során a Bittók ősi csallóközi szállásterületén kívül először az Abaúj megyei 1688. évi adóösszeírásban jelennek meg adózó Bitók/Bittók, mégpedig Csány (Hernádcsány) községben. Az 1715. évi országos adóösszeírás szerint Csányban, Lengyelfalván (szintén Abaúj), a Zala megyei (Alsó)Lendván, a bihari (Berettyó)Újfaluban és Szegeden találhatók Bitok vagy Bitók. Az 1720. évi országos adóösszeírásban Lengyelfalván, (Berettyó)Újfaluban, Lendván nincs Bito/Bitó, Szegeden Bitó néven, (Hernád)Csányban viszont már Bitto néven szerepelnek. Berettyóújfaluban a későbbi részletes járási adóösszeírások sem jeleznek Bitót. (A megjelenő nevek: Hernádcsány, 1688: Bytto János, 1715: Bitó János, Mihály és András, 1720: Bitto János és Mihály; Lengyelfalva, 1715: Bitó István; (Alsó)Lendva, 1715: Bito Miklós; Berettyóújfalu, 1715: Bitó István; Szeged, 1715: Bito Mihály, 1720: Bitó Mihály)
A körösnagyharsányi Bitók/Bittók először az 1717. évi Bihar megyei járási adóösszeírásaban szerepelnek. Körösnagyharsány (akkor még Harsány, egészen pontosan Kis- és Nagyharsány) az erdélyi fejedelmek által hajdúkiváltságokkal felruházott település volt. A 17. században kétszer is elpusztult. Először 1658-ban a törökök pusztították el, majd 1692-ben Nagyvárad töröktől való felszabadításakor hasonló sorsra jutott. Az 1688-as adóösszeírás során nem írtak össze Bittó nevű családfőt. A Rákóczi-szabadságharc idejéből feljegyzés nem maradt fenn, de az 1715-ös és 1720-as országos összeírások - amelyek korántsem voltak teljes körűek - ismét lakott településként jelzik. Harsányban, akkor már a váradi káptalan birtokán 1715-ben és 1720-ban is 20 körüli adózó családfőt írtak össze. Bito/Bitó/Bittó nevű személy nem szerepelt közöttük. Ugyanakkor a két időpont közötti, Bihar megyében 1717-ben végzett járási adóösszeírás Harsányban 71 nevet tartalmaz, megjelenik közöttük Bito János és Bito István. Ettől kezdve a 3 évente végzett adóösszeírásokban rendszeresen megjelennek a Bittók, 1772-ben például már 5 Bittó szerepel (András, János, Mihály, Ferenc és Márton).
Egy másik forrásban, Csomor János református lelkész (1856-tól 1880-ig szolgált Körösnagyharsányban) krónikájában a Bittók említése 1726-ban történik először: Bittó János mint az egyik harang-adományozó szerepel. Az adóösszeírásokból kiderült, hogy Bittó János az 1730-as években a a falu bírója is volt. Csomor János következetesen a Bittó írásmódot használta, ugyanakkor az adóösszeírásokban vegyesen használták a Bito, Bitó és Bitto nevet.
A kérdés az, hogy honnan kerültek a Bittók Harsányba, és van-e kapcsolódási pontjuk a csallóközi nemesi családhoz. Alapelvként állíthatjuk, hogy valamennyi magyarországi Bittó a csallóközi nemes Bittó családtól származik. Vajon a harsányi Bittók közvetlenül kapcsolhatók-e a nemesi ághoz, vagy csak közvetetten, az évszázadok során szétszóródott család elszegényedett, az új lakóhelyükön nemesi oklevelük megújítását nem kérő leágazásaihoz? Csak feltételezéseket tudunk tenni.
Bittó Ferencnek, családunk története felvidéki kutatójának közlése és feltételezése szerint a Rákóczi-szabadságharcban a kurucok oldalára állt Bittók kegyvesztett része az Alföldre sodródhatott, s ott letelepedhetett. Másik lehetséges feltételezés, hogy a 18. század eleji zavaros időkben a csallóközi ősi szállásterületről már korábban keletre került, elszegényedett Bittók Abaújból vagy máshonnan (például a Berettyóújfaluból eltűnt Bittó család) letelepedhettek Harsányban. A vallásnak is lehet jelentősége: az ország keleti vidékén korábban már protestánssá vált Bittók könnyen be tudtak illeszkedni a kálvinista harsányi közegbe.
Ezek után néztem át a körösnagyharsányi református anyakönyveket, hogy részletesebb adatokat gyűjtsek a harsányi Bittókról. A fennmaradt anyakönyvek 1751-től kezdődnek. Halottaknál szerencsére jelezve van, hogy hány éves korukban haltak meg, így az 1751 előtt születettek esetén vissza lehetett számolni a születés időpontjára.
Az adatok feldolgozása után arra a következtetésre jutottam, hogy Harsányban az 1700-as évek első évtizedeiben 5 olyan Bittó családfő volt, akinek az adatait ismerjük. Az adatok a következők (a sorszámot én adtam nekik):
I. János: meghalt 1764-ben, 72 éves korában, tehát 1692-ben született. Felesége 1754-ben halt meg 48 éves korában, tehát 1706-ban született.
I. István: meghalt 1766-ban, 70 éves korában, vagyis 1696-ban született. Felesége 70 éves korában, 1774-ben halt meg, tehát születési ideje 1704.
I. Márton: meghalt 1779-ben 76 éves korában, tehát születési éve 1703. Felesége 1773-ban halt meg 59 éves korában, vagyis 1714-es születésű.
I. Ferenc: 1779-ben halt meg 70 éves korában, vagyis 1709-ben született. Későn nősült, házasságáról 1754-es bejegyzés található. Felesége 1774-ben halt meg 36 éves korában, tehát 1738-ban született.
I. András: 1790-ben halt meg 70 éves korában, tehát 1720-ban született. Felesége 1787-ben, 61 éves korában halt meg, vagyis 1726-os születésű.
Az 1757-es adóösszeírásban megjelent I. Mihály is. Az anyakönyvi adatok alapján (1774-ben halt meg 45 éves korában) 1729-ben született. Ő már a második generáció tagja, valószínűleg I. István fia volt. (I. János Mihály nevű fia fiatalon meghalt, Márton fia pedig nem lehetett, mert Márton felesége 1714-ben született.)
Az a legvalószínűbb, hogy a fenti öt ismert harsányi legelső Bittó egy vagy inkább két Bittó-őstől származik. Ők azon telepesek közé tartozhattak, akik a török 1692-es kiűzése után újranépesítették a falut, valamikor az 1690-es évek végén és az 1700-as évek elején. Elképzelhető, hogy az 1717-es járási adóösszeírásban megjelenő János és István ez a két Bittó-ős, mert 1717-ben ugyan már I. János és I. István is felnőtt ember volt, de még nem voltak házasok, tehát nem kerülhettek fel az adózók listájára. (De ki tudja ezt ma már rekonstruálni?) Erről a Jánosról és Istvánról, azon kívül, hogy az adóösszeírásban szerepelnek, semmit sem tudunk. Jöhettek a Csallóközből vagy Abaújból, de az is feltételezhető, hogy az 1715-ös összeírásban szereplő berettyóújfalui Bitó István költözött át családostól Harsányba.
Tehát az 1700-as évek elején Harsányba költözött István és János fiainak családjaiból ered a körösnagyharsányi Bittó család rengeteg ága és számtalan leszármazottja. Én például az 1720-ban született András nyolcadik generációs leszármazottja vagyok, de az egyik anyai ágon keresztül feltehetően Márton is a közvetlen őseim közé tartozik.
A családnévről még annyit, hogy a különböző alakokban való rögzülésében az adóösszeíróknak és a lelkészeknek volt szerepük. Mint említettem, az adóösszeírásokban vegyesen használták a Bito, Bitó és Bitto nevet. A körösnagyharsányi anyakönyvekben 1751-től a Bito név jelent meg, az 1770-es és 80-as évektől már vegyesen szerepel a Bito és a Bitó, az 1810-es évektől már kizárólagos a Bitó használata. Az anyakönyvekben 1848 végén és 1849-ben jelenik meg először a Bittó név. Talán nem véletlen a Bittó név 1849-es megjelenése: ekkortól volt lelkész ugyanis a közeli Komádiban a korábban Aradon templomot építő, a nemesi ághoz tartozó, katolikusból reformátusnak áttért Bittó Sándor, így a harsányi lelkészek (de talán az egyszerű földművesk is) személyesen ismerhették.
Körösnagyharsány lakosságának létszáma 1910-ben 1411 volt. Az 1920-as trianoni szerződés az ország szélére helyezte Harsányt, elvágta Nagyváradtól. 2010. január 1-én a lélekszám már csak 549 volt. A vasútvonalon a közlekedést beszüntették. Az általános iskolának csak alsó tagozata van. Még 3 Bittó nevű család él a faluban. A Nagyvárad felé vezető országút újjáépítése viszont már elkezdődött, várjuk a schengeni szerződés életbe lépését Romániára vonatkozólag is.
Végül még két megjegyzés:
1. Nemrég kerültek fel at internetre (legkönnyebben a genealogia.blog.hu oldalról érhetők el) a mai Magyarország területén található református egyházi anyakönyvek adatai 1895-ig. Tapasztalatom szerint korántsem teljes az adatbázis. Helyenként az átírással is vannak problémák, de tájékozódásra jól használható. Mind a Bitók, mind a Bittók között a (körös)nagyharsányi adatok vannak többségben. (Somogyban és a Tiszántúl több településén is előfordultak református Bittók, a tiszántúliak nagy része biztosan harsányi származású.)
2. Ha már a református Bittókról szó esett, az említett Bittó Sándor aradi és komádi lelkészen kívül volt egy Bittó János nevű nevű lelkész is, aki 1847-től 1860-ig Garbócbogdányban (Kassától délkeletre, ma: Bohdanovce) volt lelkipásztor. Ő valószínűleg a közeli Hernádcsányból (szlovák neve: Cana) származott. És hadd említsem meg harmadikként Bittó Zoltánt (1914-1970), aki a körösnagyharsányi Bittók közül származik. Az 1940-es években Nagyváradon volt vallástanár, majd Nagyrábén (Bihar m.) és Őrben (Szabolcs m.) volt lelkész. Ő az édesapám.
Üdvözlettel: Bittó András, Budapest
e-mail: abitto(kukac)freemail.hu |
| | |
