| Bodó.-K Attila: Re: karatnai-altorjai-mezöpaniti Bodók keresése | KÖSZÖNÖM A JELENTKEZČST
Remek !!!!
Megjelent az elsö atyámfia, ahogy ezt korábban nevezték.
A család nem a XVII. században kapott nemességet hanem, már a XV- ben az volt. korábbi adatokat csak akkor tartok hitelesnek, ha az eredeti forrást láttam.
Meg van a XVI. századi NOVA DONATIO, amely nem nemesi adományozást jelent, hanem a meglevö korábbi birtokadományok megerösitését, gyakorlatilag újra odaadományozát. Az altorjai vérrokon vonal címeres levelet a XVII században nyert. Ez a rokon illetve felmenö a Kézdi széki lovasság
alvezére volt II Rákóczi györgy idejében.
Bodó (altorjai). fontos megjegyezni hogy azonos család a karathnaival de ÖK a reformáció idején katolikusok maradtak és ezért a család bövelkedett a belsö viszályokban.
Czímeres nemeslevelet II. Rákóczy Györgytől 1647. márcz. 28. B. Mihály kapott. (Gyfv. LR. XXVIII/38.) – Háromszékmegyei család. Belőle Ferencz és Pál 1786. jun. 19. legfelsőbb helyen igazolták nemességüket. (LR. LIII/480.) – Uj birtokadományt Karatnán, Petelneken, Dálnokon és Altorján Báthory Zsigmondtól 1583. szept. 25. B. Mátyás, Mihály és Miklós nyertek. (Gyfv. LR. I/11.) – Ebből a családból származik a következő ág:
Pál † futásfalvi Hamar Julianna; Károly 1896 gidófalvi Csiszér Ágnes; Ágnes Illyés József; Róza Galló János; Zsuzsa Bodó Dániel; Mátyás 1900 feltorjai Pethő Ágnes; Farkas * 1874 VII/21 törvényszéki biró Imecs Margit; Ágnes * 1877 XII/22 Könczei Elek; Károly * 1882 VII/20; Irma * 1885 II/4 Szini Gyula; Margit * 1886 VII/16 Zayzon Béla; Lili * 1905 VII/19; László * 1907 X/16.
A család ösi felmenöi, Hunyadi
idején emelkednek ki ´és késöbb Zápolya jó kardforgató katonai
vezetöiként ( Bánffik,Bodók,Török)erösitik meg poziciójukat.
A családhoz tartozik a mesztegnyöi elönevü BODÓ vonal is.
Helység leirás!!!
Mesztegnyö
A község Marcalitól délre, a Somogyszob-Balatonszentgyörgy vasútvonal és a 68-as főközlekedési út mentén fekszik. Lakossága 1426 fő. A Balatontól való távolsága 25 km. Gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik. Határának tobb mint a fele erdő, a patakokon halastavak létesültek és a Boronka melléki tájvédetmi körzet egy része is a területén van. A Boronka ritka természeti értékeit szivesen keresik fel a rnagyarok és a külföldiek egyaránt Jól járható kerékpárutak vannak, de gyalogosan vagy a 9 km hosszu erdei kisvasuttal is utazhatunk. ( eddig a helytörténet és helyrajz)
Valószinü, hogy ebböl a vonalból váltak le.
XVI századi anyai felmenöink a tragikus sorsú enyingi Török Bálint fiainak katonai parancsnoksága idején kerültek át erdélybe. A család e nöi vonalának neve nemes TÖRÖK ERZSÉBET
Úgy tüni k, hogy a tragikus sorsú enyingi Török Bálint Unokája lehetett (1570-es évek) Öt vette feleségül (karathnai) elönévvel és már meglevö felsö-fehérmegyei birtokokkal - birtokos nemesként- karathnai BODÓ BERNÁRD.
A karathnai birtokrész nevét viselö BODÓK a mesztegnyöi BODÓK ( Ferenc és János) váltak le, de már karathnai elönévvel.
A család szoros kapcsolatban áll a Bánffi családdal.
Együtt forgatják a kardot. majd familiáris kapcsolat alakul ki, amely
még a XVIII. sz ig is végig kisérhetö. idézet egy tanulmányból:
"Néhai Méltoságos L. Báró BÁNFFI Sándor Úram l? Nagysága halotti temetésire készült egy pár ?si tzimereit, templomunk ékességire ajándékozta Titt. Karatnai NEMES BODO Gábor Úram, ki volt a néhai Urunknak udvari tisztje. Anno 1792. N. B. A czimerek rámákba vagynak foglalva és a templomnak két falára vas szegekre fel vadnak függesztve. "
Úgyszintén ez a helyzet a KEMÉNY családokkal. Ez annyira igy van hogy drága dédapámat és nagyapámat akik korán elveszitették szüleiket Ök tanitatták a Nagyenyedi kollégiumban.
Tehát drága BODÓK össze kellene fogni már! A magyar családok egyesitése után megkezdödhet a nemzet egyesítése, majd az ország magyarság általi békés visszafoglalása.
A RADIX FORUM ebben a nemzeti ügyben kiemelkedö munkát végez. Elnézést
nincs magyar tasztatúrám ezért gyakori a mellé ütés.
nagyrabecsüléssel újsüttetü atyámfiának szerettette Bodó.-K Attila
>
csatoltam egy címert ez a Bodó de panit címer ez a vásárhelyre
származott ( mezöségi vonal) címere mivel dédapám Bodó de panit volt
Erdély Szészrégeni járás vizsgáló bíró és dédanyám BODÓ de karatna
ILONA, igy e házasságból nagyapámat, aki Salgótarjánban a 20-30 években
Városi polgármester helyettes és közigazgatási tanácsnok volt,
mezöpaniti és karatnai-altorjai Bodó Jánosnak hívták Bp- van eltemetve.
Az Ö ükapja volt karatnai Bodó János Küküllö (picike megye Erdélyben)
ügyvédje, aki az albisi Csomóss ( dr Csomóss Miklós orvos politikus
Bajcsizsilinszki és Bibó legjobb barátja l´sd internet,,,) és a Kelemen
akademikus nöi ágának felmenöje karatnai Bodó Rózán keresztül.
KARATNŔRŇL
Karatna
A falu neve 1427-ben Karathna néven jelentkezik a forrásokban. Története 1324-ben kezd?dik, mikor Fels?torja határában rab hátnépeket s orosz telepeseket említenek. Volál és Karatna írtásfalvakat orosz telepesekkel népesítik be. Szabad jogállású kisnemesek lakják. Karatna 1899-ben egyesül Valállal, majd 1917-ben egyesül Al- és Feltorjával, Torja név alatt. Karatna és Valál 1876-ig Fehér, majd Fels?-Fehér Vármegyéhez tartozott, ekkor sorolták be Háromszék Vármégyéhez.
Torjáról
TORJA (TURIA)
?srégi település a hasonnev? patak völgyében. Lakóinak száma 3650. A mai községet alkotó településrészek: Altorja, Feltorja, Alsóvalál, Fels?valál, Karatna. Egykor különálló falurészek, falvak voltak és a község határában lev? Bálványos várával együtt a királyi Fels?-Fehér vármegyéhez tartoztak és csak 1876-ban csatolták Háromszék vármegyéhez. A település ma is Al- és Feltorjára tagozódik. Közigazgatásilag idetartozik a már bemutatott Futásfalva is. Régészeti szempontból roppant tarka vidék. Itt is régi nyomai vannak a korán megtelepedett embernek. A csiszolt k?kor emlékeit?l, a XII–XIII. századi els? székely magyar településekig, majdnem minden történelmi kor képviselve van. Sikerült feltárni a K?rös- és vonaldíszes kultúra, az er?sdi m?veltség emlékeit, a kora bronz és a vaskor kultúrájának tárgyi anyagát. Urnasíros temet? és k?szekrényes kora bronzkori sír került ki innen, újabban pedig egy egyedülálló lelet – a bronzkori lakóház. Csak az érdekesség kedvéért említjük meg, hogy k?- és rézbaltát, bronzcsákányokat, orsófejeket, lándzsacsúcsot és festett kerámiát ?riz innen a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum.
Torja nevét mint a kézdi székelyek birtokát egy 1307-ben keltezett oklevélb?l ismerjük. Idegenforgalmi szempontból – Altorján – két jelent?s objektum van: a római katolikus templom és az Apor-kastély. A most álló Szent Miklós-templomot 1823–31 között emelték, miként azt klasszicista vonásai is elárulják. Építészettörténeti adatok igazolják, miszerint a Torja patakának magas teraszormán, a mai templom helyén román kori, kés?bb gótikus ízlésben épült templom állott. Ezt a kés?bbi átépítések megsemmisítették. 1990-ben megtalálták a román kori templom félköríves szentélyét. Ma is látható egy k?b?l faragott kett?s hengertaggal keretelt félköríves ajtókeret, amelyet XIV. századinak tartanak. Ez ma a harangtorony f?bejárata. XV. századi templomát feltételezhet?en ovális alakú magas várfal övezte. Ennek maradványai a harangtorony két oldalán ma is láthatók, falrakata körös-körül ma is követhet?. Régi harangjai az id? és a világháborúk áldozatai lettek. A templom falára helyezte el a hitközösség a millecenentenáriumi emléktáblát. A harangtorony bejárata mellett egy latin feliratos k?tábla van, mely arról tudósít, hogy az épület alsó részét Rákóczi György idejében – 1654-ben – építették.
Itt áll a Torja mártírpapjára – Ábrahám Árpádra – emlékeztet? kopjás-bronzplakettes emlékm? (Miholcsa József alkotása, 1995), a Templom-domb el?terében pedig a magyar szabadságharcnak, valamint az 1956-os magyar forradalomnak és a két világháborúnak fából készített monumentális emlékm?ve (Miholcsa József munkája, 1995). A templomkertben Szörtsey Eleknek, az 1956-os magyar szabadságharc másik helyi mártírjának állítottak emlékkopját (a Haszmann testvérek munkája, 1999). A m?emlék templommal átellenben van az altorjai Jókai Mór általános iskola. Homlokfalán emléktábla van, rajta Vetro András Jókai-plakettje látható (1995). Jókai ugyanis különös érdekl?dést tanúsított e vidék iránt, ahová több ízben is ellátogatott. Útjának eredményeként született meg a Bálványosvár cím? regénye (1882).
A történelmi nevezetesség? Apor család a XVII. század elején költözött le Bálványos várából Torjára, ahol akkoron már udvarháza és birtokai voltak. Ezt látszik igazolni az altorjai Apor-kastély. Magán viseli a korai reneszánsz és a népi barokk ízlés stílusjegyeit. Kés?bb épített portikusának termében megmaradt három latin feliratos emlékk?: egy az Apor és a Farkas családok címerével díszített k?tábla, egy 1640-b?l való, amelyet a család csíklázárfalvi birtokáról hoztak ide és egy harmadik: Apor Péter címeres latin nyelv? epitáfiuma. Utóbbi az altorjai templomból került a kastélyba. Hátrább, a régi épületbels?ben van két egyforma fogrovátkás reneszánsz k? ajtókeret, amelyeket az akkori tulajdonos, a kastélyt 1693-ban újjáépíttet? Apor István és neje Farkas Zsuzsanna neveinek kezd?bet?i és az 1693-as évszám látható. A kastély boltozott termeit stukkódíszek ékítik. Egy 1994-ben végzett kutatás alkalmával freskótöredékekre találtak, melyek, minden bizonnyal, még az el?bb említett átalakítás el?tt készültek.
Az évszázadok folyamán javított, alakított kastély klasszicista ízlés? küls?t vett fel. Udvarán áll még két régi épület: az egykori gabonás és Apor Péter szül?háza. Utóbbiban a család hazatelepedett utódai – id. és ifj. Apor Csaba – élnek. Az épületben vár jobb id?kre Apor Péter mellszobra, amelyet a család a kastély udvarán szándékszik elhelyezni. (Miholcsa József alkotása). Az író egy mellszobra a Mária-kápolna cintermében látható.
üdv egy
rokon !!!!
|
| | |