| Puskás István: Re: kérdés | Üdvözletem kedves Ibolya.
Puskás István vagyok, és --többek között-- én is foglalkoztam a ditrói Puskások családfájának összeállításával, valamint a család történetének feltárásával.
Ebből a családból származom én is.
Nos nézzük az Ön kérdését. Több Puskás Juliannáról tudok. Nem akarom terhelni a felsorolásukkal. A legvalószínűbb: Puskás István és Czimbalmos Karolina
gyermekei, Puskás Lajos 1882.02.23, és Puskás Julianna 1884.01.24-én született. Ez utóbbi nincs ellentmondásban az Ön által becsült évszámokkal. (Ezeket az
információkat ezen fórum alapítója Kocs János úr kutatta fel a Gyergyóditrói Katolikus Anyakönyvek átnézésével.)
Ezek után kérdéses Puskás István (az Ön ükapja) személye, vajon kik voltak a felmenői, testvérei?
Ön azt írja, hogy a címüket (Júliannáékét?) ismeri. Kérem írja meg, címem: dpi -a-t- t-online -d-o-t- hu vagy a fórumon keresztül. Hátha tovább tudunk lépni a kutatásban.
A lakóhelyről ennyit tudok:
A családunk első --Puskás néven-- ismert települése az Eszenyő domb, melyet Ditró és Remete közigazgatásilag több száz éve ketté osztott. Így a családunk hol
ditrói, hol remetei előnéven fordul elő, illetve Remete alapítói között is nyilván tartják. (Remetét és Ditrót bizonyíthatóan 1567 előtt alapították, Ditró
korábbi település, a régészeti leletek szerint a XII.századtól lakott.) Ha valaki Ditróból Remetér megy, a helyiek így igazítják útba: a Puskások malminál
menjen balra.
Kázmér Miklós nyelvész szerint 500 éve, 1509-ben írták le először a Puskás nevet magyar nyelvterületen. Kázmér úr eredményei ellenőrzésre szorulnak, mert az
első puska szót is később találta meg, mint a valóság. Én a Batthyany család (Acta antiqua) 1447.03.30-i keltű Pálóczi László országbíró (Q383/582 6 6,
DL10368, ISIS90444) által kiadott regesztájában találtam az elsőt puska szót, melyet pwska módon írtak le.
Endes Miklós: Csík-Gyergyó-Kászonszék földjének és népének története című könyv szerint nemes Puskás János a 36/1569. XII. számú okiraton szerepel. Ez egy
birtokadományozási oklevél, de még nem sikerült beszereznem. János ditrói illetőségéről nincs tudomásom, Endes Miklós is Szentkirályinak írja, de sokan
--Endes Miklós is-- őt tartják a ditrói Puskás család első ismert tagjának. Ez igaz lehet, egy néphagyomány, a karácsonyi madármise miatt. Ez ugyanis csak
Szentkirályon és Ditróban maradt fenn. Nyilván másutt nem volt hagyomány, azért nem maradt fenn, gondolom én.
Kázmér Miklós további 8 Puskás nevű embert sorol fel 1509-1569 között, melyen János kétszer is szerepel, Demeter, Pál és Tamás pedig biztosan székely. Ők
eddig kiadatlan székely okleveleken szerepelhetnek, így nem jutottam a nyomukra, mint a nyelvész kutató.
Kázmér Miklós 1569-1602 között további 6 Puskást említ, de ezek egyikét sem erdélyi forrásban találja.
Ferenczy György (1613-1660) Regestrum című 1629-1640 között vezetett naplójában leírja a Gyergyószentmiklósi családfők neveit: „ A Kémenes család nagyobb
része Alszegben, a Both és Hobaj családok pedig Felszegben laktak. Utóbbiak közvetlenül a Békény pataka mellett. A Hobajok szomszédai a ditrói Puskás Márton
és Kercsó Imre, a Both Andrásé pedig Aranyos Lőrinc és Kellő Tamás voltak.” A krónikás kiemelte Puskás Márton ditrói illetőségét, mivel Ő a Szentmiklósi
lakosokat sorolta fel, de tény az 1602-es katonai összeírás --melynek kertében Basta osztrák hűségre kényszergette a helyieket-- Mártont ditróban találta.
Ezen dokumentumba valaki valamikor belejavított és Márton szabados státusát lófőre javította. Egy födlper kapcsán azt is tudjuk, hogy 1597 előtt Márton úgy
nyilatkozott, hogy ditró lakossága Lázár Istvánnak dolgozott két napot.
A család Puskás Tivadarról elhíresült északi ága, még Remete önállóvá válása előtt vált le, ezért ők kizárólag a ditrói előnevet használták. A „Siebenmacher
Wappenbuch: Siebenbürgerische Adel” című könyv szerint 1650-ben, Csíkmegyében három „lófő székely” Puskás család élt, amelyek fejei Tamás, István és Balázs
voltak. Közülük egyesek részt vettek II. Rákóczi György erdélyi fejedelem szerencsétlen kimenetelű lengyelországi hadjáratában, 1655-58 között. Onnan
menekülve a Sugatag és Borsa környékén telepedtek le, a Visó völgyében." Javítsunk a szövegen kicsit, mert ez a krónikás nem volt túl tájékozott: Sugatag nem
a Visó völgyében, hanem egy folyóval nyugatabbra az Iza völgyében van, Nágybánya és Máramarossziget között félúton, ma Okna-sugatag néven található. Az
egyesek vajon kik lehetett a három szóba jöhető személy közül? Ez a krónika bemutatja a család II. és III. címerét. Az I.címert még nem sikerült megtalálnom.
Az utolsó, azaz a IV. címer az 1744-es armalis melléklete.
Az 1848-as szabadságharcos, majd később Csík vármegyei királybíró Puskás Ferenc (ükapám) idejében már abban az épületben laktak, ahol jelenleg a községi
II-es számú óvoda működik. De ez nem mond semmit, mert Ditróban jelenleg is 12 vezetékes telefonnal is rendelkező Puskás család él, és ez csak a felszín.
Üdvözlettel. |
| | |
