| doncsecz: válasz | Errefelé ahol lakom még mindig a leggyakoribb név, régen még sokkal több volt belőle. A Bajzek és a Doncsecz a két legjellemzőbb családja még ma is a Szentgotthárdi kistérség szlovén részének. Hogy mi lehet az eredete, arról van feltételezés. A 14. századból a ciszter apátság korából maradt feljegyzés szerint a vidéken éltek Donk, vagy Doncs nevű emberek. Doncsecz körülbelül a 16. század óta létezik. Nem tudni, hogyan kaphatták meg az -ecz végződést (lehet a cz valójában cs), egyesek szerint ez azt jelentené, hogy "Doncs fia," bár az valójában a szláv nyelvekben -vics, -vicz végződésű lenne, de nem zárható ki, hogy a Doncs tényleg keresztnév volt. A ciszterek letelepedése előtt a vidékünk még nagyon ritkán lakott volt és betelepítették a Muravidékről, Stájerországból és Horvátországból. Az egyik muravidéki településen, Vízlendván, az anyakönyvekben vannak Donossa és Donsk nevű családok, tehát feltételezhető, de teljeséggel nem bizonyítható, hogy a Doncsecz család ősei onnan valók. Doncs nevű család él Bulgáriában is, bár nem kell azt feltételezni, hogy bolgárok lennének, valószínű, hogy más szláv népeknél is éltek, vagy élhetnek még Doncsok.
Egyébként a név alakulását befolyásolhatta az, hogy a család idővel hogyan ejtette, vagy hogyan jegyezték az adott területen, mert a falvakban néha sok volt az idegen tanító, pap és jegyző, magyarok, horvátok, vagy németek, akiknek megint más volt a kiejtésük, vagy nem hallották jól a neveket, ezért elírták, másképp írták. Ha család új környezetbe került, mint például sok Doncsecz települt Magyarlak községbe, ott is másképp ejthették a magyarok a nevüket, ezért így is változhatott a család neve. |
| | |