| haralyi Fejér Zsolt | Végigolvastam az oldalon található írásokat. Találkoztam ismerőssel (családtaggal is) sőt az általam készített családfa egy részletével is....a haralyi Fejér Árpád házával... családom címerével...stb.
Több ismerős Fejér ősre hivatkozással is (foglalkoztam, foglalkozom a Fejérek kutatásával. Nos ne egy ágat, egy összefutó őst keresetek. Ha idefér akkor röviden ide másolok néhány Fejér családi ágat:
"A Fejér név:
~ a fő, fej szóalapból származik, fejér = fényes, tiszta
~ első említés: a dercsényi báró Fejér család 1072 évi oklevélen, alsó-Magyarországon,
a mohácsi vész után a család a Szepességre menekül és a Weiss nevet veszi fel,
innen visszaszármazva 1687 év szeptember 27 kelt I. Leopold által aláírt oklevél Fejér
néven nemesíti a családfőt.
~ a haralyi Fejérek = „a hunok leszármazottainak vallják magukat” (anno 1647.ad.) „Successoribus nistri relinquimur,ut Hunnorum sanquinolenti sumus…..” (Haralyi Fejérek levéltára I.k.14.l.)
~ a haralyi Fejér család ötször volt nemesítve:
1. Haralyból > Torda-Aranyos megye Bolducz helységbe kiszármazott Fejérek, 1564-ben donációs nemesek.
2. Vacsárcsiban lakó > lakó haralyi Fejér ág , Istvánban 1583-ban nemesített.
3. Kövendre kiszármazott > Fejér ág, Gáspárban 1608-ban nemesített.
4. Haralyban lakó > Fejér ág, Miklósban 1656-ban nemesített.
5. Haralyban lakó > Fejérek közül Máté és Mihály 1660-ban nemesített.
A haralyi Fejér törzs kirajzása:
1.) a bolduczi ág, amely 1284 körül szakadt ki Aranyos székre, amikor a székelyek a Székelykő lábánál elterülő síkságon szétverik a tatárokat, a hadi érdemek miatt 1270-ben, III. Andrástól adományként megkapják.
Bolduczi Fejér János Torda-Aranyos székből elvette Iklódi Tholdalagi Borbálát 1570 körül (előkelő család).
Bolducz község ma már nem áll fenn.
Hajdan > Boly, Csány, és Detrehen községek közt Egerbegy határán feküdt.
2.) a vacsárcsi ág (Csík m.) vaczárczy Fejér Máté és kazoni Fejér Gergely származtak ki. (Gyergyó- és Kazonszéki lustra összeírások 1614-ben, mint főemberek, nevezik)
Fejér Máténak fia > István, Vacsárcsiba ment lakni, Máté és Gergely apja Haralyból származott, aki Kázonba szakadt.
A család ezután mindkét előnevet használta > vacsárcsi ill. kazoni.
3.) a kövendi ág (Torda-Aranyos) a Kövend és a Bágyon helységbeli Fejérek a haralyi törzsből származnak (1642. évi lustra szerint)
Bágyon > Fejér Gáspár és fiai, István és György (primipilus) lovas katona, nemesek.
Kövend > Fejér Mihály (Gáspár fia) prixidarius, gyalogos katona, nemes.
A bolduczi ággal és az aranyos széki polyáni Fejér ággal is összeházasodtak.
4.) a kászoni ág (Csík m.) 1560 körül házasság útján származtak ki ide a Fejérek, előkelő vagyoni körülmények közé (1614. évi lustra szerint).
Kászon-Újfaluban több Fejér is él, Csík-Csomafalva, Szentlélek, Kozmásban is, de ezek nem haralyi kirajzásúak.
5.) az egerpataki ág, a Fejérek házasság útján 1656. évi nemesítés előtt szakadtak ki a haralyiakból, ez alkalmat adott a vallásváltoztatásra (rom. katolikus vallást reformátusra cserélik). (1614. évi lustra említi ezen ágat).
6.) a hilibi ág, az 1660. évben nemesített Máté után származnak le, aki 1670-ben vette feleségül hilibi Bartók Katalint (itt előkelő vagyonhoz jut és letelepül). Ebből az ágból rajzott ki az
> az egerbegyi Fejér ág – Fejér János
> a futásfalvi Fejér ág
> a bereczki Fejér ág Fejér Simon
haralyi Fejér Máté ~ hibili Bartók Katalin (1640)
haralyi Fejér I. János (hilibi birtokos)
Máté (Gerebre települ) Simon ~ Kata asszony ~ Sandi Anna (1741)
II. János (Egerbegyre települ) Mihály (bereczki ág) Mózes (futásfalvi ág)
7.) az egerbegyi ág, 1742. évben származott ide, II. János által.
8.) a futásfalvi ág, 1741-ben Fejér Simon és Sandi Anna házassága után telepedett ide, gyermekei Ikafalvára is települnek (Mózes 2 fia).
9.) a bereczki ág, hilibi Fejér Simon ős után, első neje nemes Kata asszonytól származó Mihály fia (és neki 1 fiú utóda) kezdi a bereczki ágat.
10.) a torjai ág (Háromszék m.) 1656. évben nemesített Haraly községben lakó Fejér Miklós fia Sámuel > ennek fia Pál >ennek fia II. Sámuel (Torda megyei perceptor) Pálfy Annát vette feleségül. Gyermekeik János, István és Rozália Kolozsváron színészek 1792-től, az erdélyi magyarnyelvű színjátszás megteremtői.
11.) a homorogi ág (Bihar) a nemesítő Fejér Miklóstól származik, 1762-ben a haralyban lakó Elek fia Sándor Nagyatádra jött ügyvédnek tanulni, megvette Istvántól a homorogi birtokot (Kászon-Újfaluba költözésekor), nőül vette Margittay Katalint (a debreceni szenátor leányát)
12.) a szolnoki, besenyői, egri és kompolti ág az 1656. évben nemességet nyert I. Miklós fia, Pál > ennek fia II. Miklós (1692. évben született) fia, I. István Szolnokra költözött és az 1722. évben haralyi birtokát eladta Zsigmond testvérének.
Istvánnak fiai > János, aki Szolnokon települt és Mihály aki Besenyőre származott.
13.) a nagy-atyámi ág, Monyászár-ra (Arad m.) származott át. 1751-ben született III. Miklós fia > Benedek fia, Nagy-Atyánba származott, ahol püspöki jószágok prefektusa lett.
Gyermekei > Antal, Ignác, Cornélia
György Kálmán
Ebből az ágból rajzott ki:
14.) a békés-megyei ág neves történész Fejér György származik ebből.
15.) a Tisza-Szajolba rajzott ágból számazik Fejér Miklós a volt államtitkár
? nem tudjuk a haralyi ághoz kötni
16.) a nógrádi ág, 1451-ben említik Fejér Adorjánt aki Whorszka (ma már nincs) helységben lakónak. 1563-ban említenek itt a Fejéreket.
1648. február 06.-án Prágában kelt III. Ferdinánd oklevele a nógrádi Fejér György, Péter, András és Mihály nemesítéséről rendelkezik.
Ezen Fejérek Erdő-Tarcsán birtokolnak.
Mihály fia > II. Miklós 1783-ban kirajzott Csányba > az Ő leszármazottai a csányi ág.
17.) a mármarosi ág az itteni Fejérek a Szigetet tartják metropolisuknak, azonban e helyre a moros-torda megyei Szentistván helységből származtak át, ahová az V. István (1270-72) király tett aranyos-széki székely telepítés alkalmával helyezte őket.
E család kiemelkedő tagja szigeti Fejér János, akit 1684-ben I. Apafy Mihály erdélyi fejedelem nemesített. A vármegye 1757. évben tudomásul vett és megerősített."
írta: haralyi Fejér Zsolt
"Az én családom a
12.) a szolnoki, besenyői, egri és kompolti ág
Az egri Fejérek két ágra oszlanak
a haralyi ág
az „ősi” ág
az ősi ágról az egri káptalan 1563 évi február 17-én jelenti Méray Mihály nádori helytartónak, hogy a Ráskay családnak magva szakadván, Gegő vára gersey Pető Jánosnak adományoztatott. Ez ellen többen felszólaltak, jelen voltak Horváth András siroki várnagy, Whorszkai Fejérek, az ellenzék élén Fejér Péter (?) nevű egri judex áll, akivel mindenben egyetért a whorszkai Fejér Simon és István birtokosok.
A Haralyban élők oklevél alapján való említései:
Feyer László 1501. földbirtokos Haralyban
Fejér Balázs 1560. vitéz katona és birtokos Haralyban
Feiér Benedek 1600. birtokos Haralyban
Fejér Miklós 1656. évben hadi érdemei miatt nemességszerző Haralyi birtokos.
Valószínűsíthető, hogy a felsoroltak a nemesített ágak ősei, így a bolduczi, a vacsárcsi, a kövendi, a haralyi.
Fejér Miklós személyében a haralyi ág bizonyított, az előzőekhez fűződő rokoni foka:
Benedek > Miklós (1656-ban nemesített), Máté (1660-ban nemesített), Mihály (1660-ban nemesített) apja. (lsd. Erdélyi Ki Kicsoda 70-72 l)
Balázs feltételezett szépapai rokon."
írta: haralyi Fejér Zsolt
|
| | |
