| sionnach: családfa | Tiszteletem!
Sikerült feltúrbóznom a családfát, illetve egy dns teszt is megesett a legutóbbi bejegyzésem óta.
Úgy vélem, hogy a német ősök már a középkor folyamán megérkezhettek a mai Burgenland területére, jóval előbb, mint a hazai németség jelentősebb részét kitevő dunai svábok. A legkorábbi ismert ősöm, Nicolaus Fuchs, Lindgrabenben született 1856-ban, ez a település ma Kobersdorfhoz tartozik és Burgenlandban (egykori Sopron vármegyei mezőváros) található. Az 1715. évi országos összeírás szerint 2 Fux családnevű ember is az adózók között szerepel ( http://mail3.folio.net/images/teka39/n78_39_103.jpg ), úgy gondolom, hogy rokonsági viszonyban állok velük. Az anyakönyvi kivonatokból kitűnik, hogy nem volt egységes családnevek alakja, mindig az akkori jegyzőtől függött, hogy milyen formában kerül lejegyzésre.
Nicolaus 1880. jan. 25.-én, Ruszt városában elveszi Catharina Zierer-t (Martinus Zierer és Catharina Dirnböck lányát). Ebben a szabad királyi városban látja meg a napvilágot dédnagyapám, Fuchs Miklós. A születési anyakönyvi kivonatából derül ki, hogy édesapja Lindgrabenben született, 42 éves, vallását tekintve római katolikus, és földművelési napszámosként dolgozik. Az édesanyja ruszti születésű, 43 éves, és szintén római katolikus vallású, a gyermeknek pedig 1898. július 7.-én, délután hét órakor adott életet. Az anyakönyvben megemlítik, hogy felolvasták és megértelmeztették német nyelven. A család egyébként elég népes volt, de sajnos a korai halálozások is velejárói voltak az akkori életnek. Magam nyolc születendő gyermeket jegyeztem fel, de a Myheritage oldalon találtam még egy, az első feljegyzett személytől három évvel korábban született leányt is, aki rokon lehet. Mátyás korán árva lett és a Vas vármegyei Nagykölkedre (Großkulken) került, testvérek maradtak Ruszton. Közel vagyunk a Trianoni évszámhoz, ami azt jelenti, hogy Mátyás testvérei német nemzetiségekből osztrákok lettek és soha többet nem találkozhattak. Nagykölked egy elmagyarosodott horvátok lakta falu, ez a német, gradistyei horvát és magyar összetétel egyébként Rusztra is jellemző, Lindgraben is hasonló, csak ott nem élnek magyarok.
A genetikáról. Úgy gondoltam, hogyha már nem tudok tovább kutatni a levéltárban, akkor egy másik alternatíva felé fordulok, a genetikai családfakutatást is beveszem a pakliba (köszönöm a sok segítséget F. Tibornak!). A Family Tree DNA laborjába küldtem el a nyálmintámat elemzésre. Megpróbálom röviden összefoglalni az értelmét. Az apai egyenesági rokon személyeknél a gének többsége szinte megyezik (néhány mutáció előfordulhat), ezek igazolják a genetikai rokonságot. Ez rengeteg generációt felölel, visszafelé az időben akár több ezer év is lehet. Segíthet abban, hogy rokonsági kapcsolatokra derüljön fény, pl. ha egy másik ember a Föld bármelyik pontján ui. megcsináltatja a tesztet és még a családnevünk is egyezik, akkor valószínűleg rokonok vagyunk. A kapott eredményeket népcsoportokkal, vagy korábban élt néptörzsekkel is össze lehet kötni. Nálam pl németek (...osztrák-bajor, heánc, sváb...) voltak az ősök, az lenne a cél, hogy az anyakönyvekben talált adatok fedésben legyenek a genetikai eredményekkel. Az eredmény a következő lett: R-U152/S28, R1b1a2a1a1b3 http://www.familytreedna.com/public/germansinhungary/default.aspx?section=yresults . Ez a férfigén az alpok északi részén mutálódott kb 3500 évvel ezelőtt, nem meglepő tehát, hogy a svájciaknál, dél-németeknél, franciáknál és észak-olaszoknál a leggyakoribb. A tudomány mai állása szerint alpesi kelta férfigén, valószínűleg az abban a térségben élő helvét (róluk kapta a nevét Svájc. Helvécia), és boii (boii-ok után Bajorország) törzsek maradványa, akiket az északról érkező germán törzsek germanizáltak.
Esetleg, ha egy olyan rokon olvasná ezt a bejegyzést, aki Nagykölkedre, Rusztba, vagy Lindgrabenbe tudja vissza vezetni a családfáját és adatokra lenne szüksége, akkor nyugodtan írjon, vagy kérdezzen!
üdv,
Gábor |
| | |