| Gyula Gergő: X. század | http://atreus.atw.hu/az elfelejtett evszazad.html
Az elfelejtett évszázad - a honfoglalástól Szent Istvánig
...
Aventinus tudósításának lehet egy hiteles magja, amely a tényleges honfoglaló hadjáratot beszéli el, tévedésből beolvasztva a 892-es morvaországi hadjárat történetébe. Megemlíti annak vezérét, Kurszánt (aki szerintünk is "gyula", azaz "második fejedelem" volt) leírja, hogy a honfoglalók a Garam-Duna vonaltól keletre szlávokat ("venédek") és avarokat illetve hunokat találtak (a két utóbbi népnév mögött az ún. griffes-indás kultúra hordozóit sejtjük). Rögzíti az elfoglalt terület határait is: a morvák felé a Garam, a keleti-frankok felé a Duna észak-déli vonala, a bolgárok felé az Al-Duna.
...
Felmerül a kérdés, tudatosan tervezték-e a magyar vezetők a kárpát-medencei terület birtokbavételét? A Garam-Duna vonaltól keletre a IX.század eleje óta a bolgár birodalom befolyása érvényesült. Ettől a szomszédságtól szeretett volna a magyarok segítségével megszabadulni Szvatopluk. Az önállósodni igyekvő morva fejedelemség számára nyomasztó volt a keleti-frank - bolgár szövetség túlsúlya, ugyanakkor terjeszkedési törekvéseit is a magyarok segítségével vélte megvalósíthatónak. A magyar vezetők szemszögéből nézve ahhoz, hogy a korszak egyik jelentős középhatalmát, a bolgár birodalmat meg lehessen törni, és területének egy részét el lehessen foglalni, az kellett, hogy Bulgária kétfrontos háborúba keveredjen. Ezt a ragyogó alkalmat használták ki Álmos nagyfejedelem és társai (Kurszán gyula, Árpád trónörökös), amikor 894 tavaszán a bizánciak oldalán bekapcsolódtak a bolgár-bizánci konfliktusba. Egy villám-hadjárattal Észak-Bulgáriában, Szilisztra, Madara környékén súlyos csapást mértek Simeon kán seregeire. Ezt követően a Szvatoplukkal kötött szövetség alapján benyomultak a Kárpát-medencébe és birtokukba vették az addig bolgár uralom alatt álló Garam-Duna vonalig terjedő területet.
Ezalatt azonban a kitűnő politikus Simeon kán ravasz csellel elhitette a bizánci uralkodóval, hogy békét kíván kötni vele, így erőit elvonhatta a bizánci frontról, illetve szövetséget kötött az éppen akkor Európába menekülő besenyők vezetőivel. Összehangolt akciójukkal elérték, hogy az öt folyó vidékén élő magyarok kénytelenek voltak az újonnan elfoglalt kárpát-medencei területre menekülni. A magyarok régi szállásain a besenyők telepedtek le.
...
A hadjáratok története (901-933)
...feltételezhető, hogy ekkor - a 913. évi Inn menti vereség kapcsán - válthatta fel a második fejedelmi méltóságban ("gyula") Kurszán nemzetségét az új gyula-család. Amikor Tétény vezér családja - minden bizonnyal a fia Harka - szerezte meg ezt a posztot, kerülhetett az addig általa betöltött harmadik fejedelmi rangot jelentő "harka" méltóságra az a Bogát vezér, akit a magyar hagyományban később tévesen Bulcsú apjának tartottak (valójában a nagybátyja lehetett). Ilyen módon alakult ki a X. század közepén már egykorú adatokkal is igazolható összetételű magyar törzsszövetségi vezetés (nagyfejedelmi poszt: Árpád nemzetsége; gyula méltóság: Tétény nemzetsége, "gyula-család"; harka méltóság: Lád nemzetség, Bulcsú családja).
...
Vereségek és félsikerek váltakozása (934-970)
...
Mint az a tudós bizánci császár, Bíborbanszületett Konstantin művéből kitűnik, Fajsz kiszemelt örököse a dinasztia megszokott öröklési rendje szerint Tas lehetett. Ez az öröklési rend az ún. szeniorátus volt, ami azt jelentette, hogy a nemzetség mindenkori legidősebb férfi tagja lett az uralkodó. A második és a harmadik fejedelmi poszton ("gyula" és "harka") generációváltás következhetett be ekkor. Harka vezért a gyula méltóságban fia a "nagyobbik" (értsd:idősebb) Gyula váltotta fel, míg Kál harkát a fia Bulcsú. Az új vezetők szokatlan, addig elképzelhetetlen lépésre szánták el magukat. Szövetségre léptek az addigi halálos ellenséggel, a besenyőkkel. Ebben a korban ez általában fejedelmi házasságkötéssel járt. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy Fajsz besenyő hercegnőt fogadott feleségei közé. Alighanem ezzel magyarázható az a jelentős szerep, amit a későbbiekben Súr vezér, egy minden bizonnyal besenyő eredetű fejedelem (az Osl nemzetség őse) játszott. Lehet, hogy ugyanúgy a besenyő hercegnő kíséretében érkezett Magyarországra, mint jó húsz évvel később Tonuzoba vezér (a Tomaj nemzetség őse) Taksony besenyő menyasszonya kíséretében.
...
Minden bizonnyal 953-ban járt Bizáncban Gyula vezér. Útjára éppúgy elkísérte egy (sajnos ismeretlen nevű) Árpád-házi herceg, mint öt évvel korábban Bulcsút Tormás vezér. A magyar "második fejedelem" ugyanúgy felvette Konsztantinosz császár udvarában a kereszténységet (István névre keresztelték), mint Bulcsúék. Ekkor Theophülaktosz pátriárka felszentelt egy Hierotheosz nevű püspököt Magyarország (Turkia) számára.
...
A X.század közepének belső válsága
...
Ki állhatott a belharcokban győztes Taksony mellett? Az Árpád-nemzetség tagjai közül Tevel fiai: Tormás és Zerind hercegek, Árpád dédunokái. A 948-ban Bizáncot megjárt Tormás kaphatta meg a trónörökösi pozíciót. A "gyula-család" tagjai: Gyula és fivére Zombor egyértelműen állást foglaltak. Ennek legfontosabb jele a Géza és Sarolt közti házasság 970 táján! Az idősebb Gyula halála még 958 előtt következhetett be, mert a bizánci krónikás, Szkülitzész azon tudósítása, miszerint "ő maga nem intézett soha betörést a rómaiak területére", leginkább úgy értelmezhető, hogy a 958.évi nagy hadjárat idején már nem volt az élők sorában.
...
Kik vezették a kalandozó hadjáratokat?
A nyugati és déli irányba indított "kalandozó" hadjáratok a magyar hadtörténet talán legragyogóbb, sikerekben talán leginkább bővelkedő fejezetét alkotják. A kevés rendelkezésre álló információ a katonai akciók vezetőinek személyét illetően a következő:
892 ? Kurszán: Morvaország ellen
893 ? Kurszán: Morvaország ellen
894 Levente (Liüntika): Bulgária ellen
894 ? Árpád: Keleti-Frank (Német) királyság ellen
903 ? Kurszán: Bajorország ellen
921 Tarhos (Dursac) és Bogát: Itália földjén
924 Szalárd: Itáliában és Dél-Franciaországban
947 Taksony: Itáliában
954 Bulcsú: Német-,Francia-,Burgund-földön és Itáliában
955 Bulcsú, Csaba, Lél, Súr, Taksony: Dél-Németországban
958 Apor, Bátony (Botond): Bizánci Birodalom ellen
"Diplomáciai" tárgyalások:
894 Árpád és Kurszán - bizánciakkal
904 Kurszán - bajorokkal
948 Bulcsú és Tormás (Termacsu) - bizánciakkal
953 Gyula és társa- bizánciakkal
953
Gyula fejedelem Bizáncba megy, ahol megkeresztelkedik. A keresztapja VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár. Ugyanekkor Hierotheosz személyében Magyarország számára püspököt szentelnek fel, aki Gyulával az országba jön, hogy térítésbe kezdjen.
...
1. táblázat
törzsek Anonymus Képes K. Kézai
DEI 40.c. 6.c. 27-34.c. 27-34.c.
1.Nyék Álmos,Árpád Árpád Árpád
2.Megyer Előd,Szabolcs Szabolcs Szabolcs
3.Kürtgyarmat Kündü,Kurszán Gyula Gyula
4.Tarján Ond,Ete Künd Örs
5.Jenő Tas,Lél Lél Künd
6.Kér Huba Vérbulcsú Lél
7.Keszi Tétény,Harka Örs Vérbulcsú
...
Úgy vélem mindebből két következtetés adódik. A "jila" a második, a "karcha" a harmadik fejedelem méltóságneve, a törzsszövetségi méltóságok pedig az egyes vezéri családokban öröklődtek, az Árpádoknál éppúgy, mint Bulcsúéknál.
Persze ez nem jelenti azt, hogy visszamenőleg is egészen a törzsszövetség megalakulásáig ugyanaz a család birtokolta volna az egyes tisztségeket. Jó példa erre az "első fejedelmi" rang, amelyet az Árpádokat megelőzően Levedi nemzetsége birtokolt. De a "második fejedelem", a gyula méltóság is a honfoglaláskor Kurszán nemzetségéé lehetett, míg a 10. század közepén ugyanezen a poszton Sarolt apját, a "nagyobbik" Gyulát találjuk, aki az Anonymusnál megőrzött geneológia szerint a honfoglaló Tétény vezér unokája volt.
Tehát kézenfekvőnek tűnik, hogy a vezérnévsorban első helyen az "első fejedelem", második helyen a "második fejedelem", a harmadik helyen a "harmadik fejedelem" állt és őket követte a további négy törzsfő.
Ha megnézzük a ránk maradt névsorokat, akkor azt a tényt, hogy Árpád a névsorok első helyén szerepel, ezzel teljes összhangban levőnek értékelhetjük.
Az egykorú források adataiból következően, minden bizonnyal Kurszán töltötte be a gyula ("második fejedelem") méltóságot a honfoglalás idején, ezzel összhangban van az, hogy Anonymusnál Kurszán a harmadik helyen szerepel, ugyanazon a helyen tehát, ahol a krónikák névsoraiban Gyula.
...
Feltételezzük, hogy a X. század első két évtizedében nagyarányú belső hatalmi átrendeződés zajlott le a magyar törzsszövetségen belül. Valószínűnek tartjuk, hogy nem csak a "gyula", hanem a "harka" méltóság betöltésében is változás állt be. A ránk maradt törzsnévi helynevekből úgy tűnik, hogy a két legvitálisabb törzs (mivel a legtöbb helynevüket ismerjük), a "keszi" és a "kér" lehetett a honfoglalás utáni időkben. Ha eddigi gondolatmenetünket elfogadjuk, azt kell állítanunk, hogy Tétény törzse lehetett a "keszi". A másik erős nemzetség állhatott a "kér" törzs élén, Bulcsúék családja. Úgy véljük, hogy Anonymus számára (talán a "regösök csacsogó énekéből") világos lehetett, hogy Huba a honfoglaláskor azt a szerepet játszotta, azt a méltóságot viselte, amit később Bulcsú, vagyis "harmadik fejedelem" volt, azért tette vezérnévsorában arra a helyre, ahol eredetileg Bulcsú nagyapja állhatott. Ezek után a feltételezett eredeti vezérnévsor:
2. táblázat
1. Nyék Árpád
2. Megyer Kurszán
3. Kürtgyarmat Huba
4. Tarján Ond
5. Jenő Szabolcs
6. Kér (Bulcsú nagyapja)
7. Keszi Tétény
Összegezve véleményünket, a következőket állítjuk: Mind a törzs mind a vezérnévsor előkelőség szerinti felsorolás. A vezérnévsor a nagyfejedelem ("első fejedelem"), gyula ("második fejedelem"), harka ("harmadik fejedelem"), további négy törzsfő sorrendet követte. A honfoglaló vezérek névsorát Anonymus valamilyen regös énekből ismerhette, csakúgy mint Szabolcs második fejedelemségének hagyományát. Ez az utóbbi dolog késztette a hagyományozódott vezérnévsor átalakítására. |
| | |
