| Crusader: Henter | Nagy Iván: Magyarország családai
ÖTÖDIK KÖTET
Henter család. (Sepsi szentiványi, nemes és báró).
Gyökeres székely család, melynek nevével a XVI. század végétol Erdély történelmében gyakrabban találkozunk.
Eredetét rendszerint az Apor családéval kötik egybe olyképen, mint e munka I. kötet 53. lapján iratik, hogy az állitólag magvaszakadt Apor István leányának Ilonának, Burczia Máté nejének két fia maradt: István és Lukács. Amaz megtartá az Apor nevet, és Bálványos ura maradt: Lukács pedig Sepsi.-Sz.Ivánra (vagy tán inkább Nagy-Ajtára) ment lakni, hol elsobb kis Henternek kezdék nevezni, mig fia Máté már csak Henter névvel marada. [1]
Azonban több rendbeli táblázaton a család nem Lukácstól, hanem Dénestol hozatik le, és az elso történelmileg ismert Henter Gáspárt a legtöbben nem Lukács, hanem Dénes fiának irják.
A leghasználtabb - bár sajnos, hogy nem teljes - leszármazási táblázat szerint következoleg [2] jo le a család:
91I. tábla.
Dénes; Gáspár 1532. Miklósv. követ.; Boldizsár; Bálint; János; Mihály † 1584.; Miklós; I. Benedek 1583-1591. Háromsz. fokirálybiró. (Burczia Apor Borbála); Margit 1610. (Cserney János); I. Péter 1649. Miklósvári kapit.; I. András 1635. Sepsi alkirálybiró. (Hadnagy Kata); Gergely a mócsi ág törzse.; János † 1661. (Apafi Anna); Pál (Szilvási Erzse); Ferencz 1704. itélomest. (Mikes Éva); II. András 1685. (Nagy Judit); Mihály (Kilényi Székely Éva) Lásd. folyt. a II. tábl.; II. Benedek 1682. Csiki fokir.-biró, (Petki Bora); Klára (Kollatovics György); Gábor (Balogh Erzse); Ádám báró 1753. (Sármasági Krisztina); József (Daczó Anna); Dániel; Dávid (Kálnoki Anna); János (Gyerofi Erzse); István (Henter Teréz); István (Nemes Mária †); Ádám 1764. (petki Nagy Bora); Dávi 1794.; Imre (Pataki Klára); Sándor; József (Sándor Zsuzs.); Antal szül. 1748. † 1824. Udvarhelyi fokirálybiró. (gr. Haller Anna); Jodoka; Gejza; Krisztina (Béldi László); Klára (Dániel Elek); Anna (b. Rakovszki Márton); József báró. (Gál Anna); Jozefa (Dezsofy Mihály); Róza (Berzenczey János)
A törzs Dénesnek fiai közül Gáspár 1531-ben Miklósvárszék megbizottja Szapolyay Jánoshoz a szék kiváltságainak megerositése ügyében, [3] N.-Ajtán lakott; [4] s tole kezdve minden lustrán láthatni Henter-eket, mint nagy-ajtai birtokosokat. Kovári szerint pedig az is világosnak látszik, miszerint Sepsi-Szent-Ivánt a Boldizsárnak unokája I. Benedek - ki szintén Nagy-Ajtáról irá magát - (1583.) 92kapta Apor Borbálával, [5] sot - ugymond Kovári - a káptalani kútfok még arra is rávisznek, mikép a szent-iváni nevet Benedeknek fia I. András kezdé legeloször használni. [6]
II. tábla.
Mihály ki az I. táblán. (Kiléni Székely Éva); László (Torma Klára); Dávid báró 1744. (1. Lázár Druzs. 2. Petki Bora); Benedek (Turóczi Anna); János (zsogi Mikó Anna); Zsigmond; Ferencz † 1788. (gr. Almásy Krisztina); János † 1853. itélomester. (1. Koszta Mária. 2. Vajna Eleonora); Anna (b. Lusinszky János); János; Antal
I. Benedek már 1578-ban Háromszék fokirálybirája, 1586-ban a fejedelmi tábla ülnöke. Valószinüleg o volt az, ki 1603-ban Segesvárott, mint Székely Mózses követe halálra kinoztatott. [7]
Ugyanez idoben éltek még egy Henter Benedek és Gáspár, kik a családfán nincsenek, s kik Székely Mózsessel a Bárczán estek el. [8]
I. Benedek fia I. Péter 1631-ben egy primipilatust kap Nagy-Ajtán I. Rákóczy Györgytol, 1649-ben Miklósvárszék kapitánya volt. [9]
I. András (I. Benedek fia) Sepsi szék alkirálybirája, Hadnagy Katalintól hat férfikort ért gyermeke maradt. Ezek közül
Pál Apaffy Mihály alatt 1662-ben megbélyegeztetett. [10] Ágazata István kis unokájában halt meg.
Ferencz itélomester 1704-ben Rákóczy alatt. Mikes Évától két fia maradt: Ádám tanácsos és udvari titkár volt, ki 1753-ki 93nov. 26-án báróságra emeltetett. Unokája Antal (szül. 1748. † 1824. junius 30-án) cs. kir. kamarás, és Udvarhelyszék fokirálybirája, és a Jézus-rend vitéze, a Kis-Küküllo mellett fekvo szent-demeteri kastély kertjében, hol akkor lakott, minden gyermeke születésére egy fenyot ültete. Gyermekei közt öt leány van, mint a táblázat mutatja. Egyetlen fia József Erdély legjobb gazdáinak egyike. "Udvarának kapuja Kelementelkén, osmagyarosan - mint irja Kovári - mindennek tárva áll. Királyi hivatalos, de Vásárhely lévén a legmesszibb hely, hová kimegy, az országgyüléseken nem jelene meg. Jó hazafi, és az irodalom meleg barátja."
Ferencz itélomesternek másik fia József megmaradt nemesnek, ennek unokája Dávid 1794-ben Doboka vármegye alszolgabirája.
II. András (I. Andrásnak fia) 1686-ban Tököly ellen táborozott. [11] Nagy Judittól fiai nem maradtak.
Mihály (I. Andrásnak fia) a Rákóczy forradalomban tábornok és követ a portára. [12] Kiléni Székely Évától két fia maradt: László és Dávid. - Amannak ága megmaradt a nemesi renden, és - mint a táblázat mutatja - lenyúlik egész a jelenig. Legvégén János áll, ki 1846-ban lett itélomester, és 1853-ban halt meg. - Dávid 1744-ben báróságra emeltetett, és ámbár két nejétol (1. Lázár Druzsiannától és 2. Petki Borbálától) két fia: Zsigmond és Ferencz maradt; ágazata Ferencz fiában, (ki 1732-ben született) és Háromszék fokirálybirája volt, 1788-ki febr. 1-én kihalt. Ferencznek Anna nevü leánya báró Lusinszky János neje lon.
II. Benedek (I. Andrásnak fia) Apaffy alatt tanácsos, 1682-ben Csiki fokirálybiró, 1695-ben udvari titkár. [13] A Rákóczy forradalomkor 94ennek hive. Végével kegyelemmel jo haza Moldvából. [14] Petki Borától Dávid fia maradt, kinek ága táblázatunkon Józsefben a Sándor Zsuzsánna férjében és gyermekében él.
A család osfészkét: Szent-Ivánt nemes Henter József birja Sámuellel, kit hiányos nemzékrendünkön nem láthatunk. A másik családfészket Nagy-Ajtát Henter Sándor lakja. János († 1853-ban) ága Csikban székel.
A család egy másik ága, mely a táblázaton szintén nem lelheto, szerényebb körre szoritva következoket mutatá fel: Henter Dávidot háromszéki aljegyzot, Ignáczot a fiscalis Directoratusnál tisztet, Lajost gubernialis irnokot 1794-tol; - továbbá Farkast Kolosmegyei árvaszéki ülnököt és Doboka megyei rectificator biztost, Zsigmondot szintén Doboka vármegyei rectif. biztost 1815-bol. Ugyanott rectif. biztos 1847-ben Henter László is. [15]
A család czimere - mint följebb a metszvény mutatja - a vért felso részének közepérol lefelé két domboruan rézsútos vonal által három felé osztatik; az alsó osztálynak, mely a vért aljáról piramis alakban nyúlik fel, kék udvarában zöld téren egy arany koronán álló, egyik felemelt lábában kövecset tartó, és nyakán átnyilazott daru áll. A vért felso két osztálya vörös mezot mutat, melyek közül a jobb-oldaliban kivont kard, a balban iró-toll látható. A vért fölött koronás sisak áll. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék.
[1] Benko: Special. Transylv. II. - Szegedy: Sinopsis Reg. Belae IV. 329. után.
[2] Kováry L. Erdély nev. családai. 143. l.
[3] A Nemes Székely Nemzet Constitutioji. 16.
[4] Capit. Alb. Marmaros fasc. 4. Nro 9. Kovári szerint.
[5] I. Lib. Reg. Sig. Báthori 91. l. 1583. évrol.
[6] Capit. Alb. Protoc. Michaelis Barsi fasc. 69.
[7] Wolph. Bethlen Hist. tom. V. p. 363.
[8] Wolph. Bethlen Hist. tom. V. 409.
[9] Kállay Székely nemz. 251.
[10] Kazy Historia R. H. libro VIII.
[11] Cserey Mih. Hist. 157. l.
[12] Cserey Mih. Hist. 257. 326. 435. l.
[13] Kállay Székely Nemz. 251.
[14] Kovári L. Erdély nev. családai 114.
[15] Az 1847-ki országos tiszti névtár szerint pedig Fejér megyében szegények ügyvédét Henter Imrét bodoki elonévvel találjuk.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok
5. kötet
Henter (bodoki). Székely család. Czímerpecsét 1719-bol a gr. Teleki-lt.-ban Marosvásárhelyt és Hevesmegye levéltárában. - Leszármazását l. Pálmay: Háromszék 206-7. Ebbol a családból származtatja magát a következo ág is:
N.; Márton * 1715 k. † 1781 III/6. 1739-tol técsoi pap Szányi Krisztina (1723-1786); Péter; Márton * 1742 K. † 1800 IV/7 gencsi, utóbb börvelyi pap Csomai Anna; Márton * 1784 XI/7 † 1839 II/12 1812 XII/8: Enyedi Sára; Mihály (Gyula) földméro; József (Bályog) jegyzo; Juliánna * 1787 XI/11; Juliánna * 1813 XI/10. † 1888 VIII/11. 1838 II/13 : Selymesi Péter; Lajos * 1817 VI/2 † 1884 IX/22. 1851 XI/13: Kaszás Ágnes; Gyula * 1852; Béla; Ida Gajássi S.; Kálmán; Géza; István; Mária; László; Zoltán; Szeréna; Irén; Viola;
Vö. még Petri V/597.; l. Bodoki-Henter alatt is.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok
2. kötet
Bodoky-Henter. Nemességét 1834. Mihály Békésmegyében igazolta. (Békés-m. tört. III/217.)
Kempelen Béla: Magyar nemes családok
5. kötet
Henter (sepsiszentiváni), nemes és báró. Erdélyi család. - A báróságot 1744. nov. 13. H. Dávid itélomester, gyermekei Zsigmond, Ferencz, Klára, Teréz (LR. erd. IX/606.), 1754. máj. 20. pedig H. Ádám táblai ülnök, felesége Nagy Borbála és gyerm. Antal nyerik. (LR. erd. X/316.) - Történetét l. részletesen Nagy Iván. (V/90-94.) - Vö. még Siebm. 232., erd. 267.; Pálmay: Háromszék 203.; Szoln.-Dob.-m. monogr. III/419.; T. XX/18.; Gf. I/113., 135.; Kosz. 133.; Pálmay: Udvarhely 102.; Századok 1912: 31631 (levéltára), Sipos 185. Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.
Siebmacher's Wappenbuch
Der Adel von Ungarn [Magyarország]
Henter v. Szepsi-Szentivány.
Wappen: In R eine v. d. Seitenrändern bis an d. obern Schildesrand aufsteigende, b. Spitze, mit eingebogenen Rändern u. abgestumpftem Ende, worin auf gekröntem gr. Dreiberge ein rechts v. einem schräglinks gerichteten Krummsäbel mit g. Parirstange (u der Scheide nach einwärts) links v. einer schräggerichteten w. Schreibfeder begleiteter n Kranich, in d. erhobenen Rechten einen runden Stein haltend. - Kleinod: Keines verliehen? - Decken: bs. - rs.
Altes Széklergeschlecht aus Szent-Iván, bereits im XVI. Jh. urkundlich auftretend.
Freiherrnstand d. d. 26 Novbr. 1753 für Adam von Henter, k. Rath u. Hofsekretär.
Blüht im einfachen Adels- u im Freiherrnstande.
(N. J. V. 90-94).
Wappen, freiherrl.: In R. eine v. den Seitenrändern bis an d. obern Schildesrand aufsteigende b. Spitze mit eingebogenen Rändern u. abgestrumpftem Ende in welchem auf gekr. gr. Dreiberge ein rechts v. einem schräglinks gerichteten Krummsäbel mit g. Parirstange (und d. Schneide nach einwärts), links v. einer schräggerichteten w. Schreibfeder begleiteter n. Kranich, in d. erhobenen Rechten einen runden Stein haltend. - Kleinod: Nicht verliehen. - Decken: bs.-rs.
Altes Széklergeschlecht aus Szent-Iván, bereit im XVI. Jh. urkundl., afutretend.
Freiherrenstand, d. d. 23. Novb. 1753 für Adam v. henter, k. Rath u. Hofsekretär.
Dieses Geschlecht, dürfte (zumindest in d. freiherrl. Linie) erloschen sein.
Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek
37. SEPSISZENTIVÁN
1332-ben de Sancto Joanne néven jelentkezik az oklevelekben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 108.; C. Suciu: Dictionar istoric.; Documente. XIV. C., III. 151.), 1380-ban Zenthyvan (C. Suciu: i.m.), 1521-ben Szent János (uo.) néven említik. 1567-ben a regestrum 22 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. III. 197.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 16 régi banálist fizet, majd ismét 6 régi és kicsi banálist, 1333-ban 6 veröczeit, 1334-ben 10 veröczeit. (Beke: i.h.; Orbán: i.m. III. 197., 3. jegyz.; Documente. XIV. C., III. 151.)
A falu nevét Keresztelo Szent János tiszteletére szentelt templomától kapta. A középkori templomot, mely nagyon romos állapotba jut, 1725-ben javítják. (Schematismus. 1882. 43.) 1775-ben új tornyot kap, 1777-ben pedig új kórust. Az 1802. évi földrengés nyomán összeomlik, ezért alapjaiból újjáépítik. (Schematismus. 1882. 43.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció korában református lesz, majd az unitárius vallásnál állapodik meg templomával együtt. Kevés hívo marad reformátusnak és még kevesebb katolikusnak.
1725-ben a Henter család (Dávid, Elek és János), valamint az alsócsernátoni Kálnoki Mihály karhatalommal elfoglalja a templomot, és visszaadja a katolikus egyháznak. A hívek többsége is katolikus lesz. (Orbán: i.m. III. 197.) Addig a katolikusok a Henterek udvari kápolnájába jártak, ahol a család papot tartott.
1725 után az unitáriusok alkalmi imaházra szorulnak, míg templomot építenek.
A XVIII. században római katolikus és unitárius anyaegyháza van (Benko J.: Transsilvania. II. 165, 228.), és e század elején is. (Helységnévtár. 1913.)
Más egyház és templom nem volt Sepsiszentivánon.
Petri Mór: Szilágy vármegye monográfiája
V. KÖTET. BIRTOKOSOK, CSALÁDOK TÖRTÉNETE. A K.
Bodoki Henter László, kusalyi, 1781-ben homagiális esküt tett.
Nemes Henter György elofordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt mocsolyai kisebb birtokosok közt.
Henter István, nagydobai reform. kántort is fölvették e névsorba.
Henter György 1804-ben krasznavármegyei assessor.
1808-ban Bürgezden 2 1/2 antiqua és 1 nova jobbágytelke van Henter Sándornak, a kit Kraszna vármegye gyalogosnak írt ki.
Henter Ferencz 1815-ban krasznavármegyei assessor.
1837-ben Henter nemes birtokos Alsó- és Felso-Kékes-Nyárlón, Vármezon, Almás-Balázsházán (Csáky-jogon), Kettosmezon (szintén Csáky-jogon), Henter báró Somró-Újfaluban.
Henter Károly 1861-ben középszolnokvármegyei útbiztos.
Henter Kálmán 1867-ben középszolnokvármegyei tiszteletbeli esküdt.
Szinnyei: Magyar írók
Henter Mihály (debreczeni), ev. ref. lelkész Nagy-Enyeden; 1650. júl. 5-tol a franekerai egyetemen tanult.
Munkái:
1. Quaestio status inficialis de adoratione imaginum in Papatu. Utrecht, 1649.
2. Disputatio theologica de vocatione hominis ad salutem. Utrecht, 1649.
3. Compendioli Socinionismi... disputationes tres. Franekerae, 1651.
Nevét Debreczeni H. Mihálynak írta.
Magyarország vármegyéi és városai
SZATMÁR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Gorzó Bertalan
Nemes családok, beturendben
Bodoky, másként Bodoki Henter.
BODOKY-HENTER.
Székely család s az Apor törzsbol származik. Apor Istvánnak Ilona leánya Burczia Mátéhoz ment noül, kitol két fia származott: István és Lukács. Amaz megtartá az Apor nevet és Bálványos ura maradt, emez pedig Sepsi-Szent-Ivánra költözött, hol elobb Kis-Henternek kezdték nevezni, míg fia Máté már a Henter névvel maradt. Ez Bodok (Háromszék vármegye) községbe származott át, hol megalapította a Bodoki Henter családot. Máténak a fia Dénes, ennek fia Boldizsár, ezé pedig Benedek (1583-1591. években) háromszéki fokirálybíró volt. - Benedeknek két fia, Péter és András közül Andrásnak Mihály nevu fia Rákóczi tábornoka volt és követ a portára; ennek fia, Dávid, a ki 1744-ben báróságra emeltetett, kinek ága azonban Ferencz nevu fiában kihalt. - A székely nemes primor primipilus és prixideriusok összeírásáról 1635. évben I. Rákóczy fejedelem alatt készült "Lustra"-ban, Bodok községben a Henter család 9 férfi-tagja a primipilis lovas székely katonák sorába fel van véve. A családi elágazások nagy ter jedelme miatt, csupán a börvelyi Bodokyak leszármazása ismertetheto a következokben: I. Péternek, a ki kapitány volt, a fiai I. Márton és II. Péter, ezek Szatmár vármegyébe telepedtek, Koszeg remete községbe. Az elobbit a debreczeni kollégiumból hívták papnak Técsore, Máramaros vármegyébe, 5811730 év táján, az utóbbi Koszegremetén gazdálkodott. I. Márton, (técsoi pap) fia: II. Márton, gencsi, késobb börvelyi pap lett, (1783); ennek fia, III. Márton, börvelyi nótárius (1808); ennek fia Lajos, szintén börvelyi körjegyzo volt, (1839), a ki a Henter helyett már csak a Bodoky nevet használta 1848 év után. A Henterek székely nemességét Szatmár vármegye 1832. évi de czember hó 10-én tartott közgyulésén hirdették ki.
Czímer: vörösben, a pajzs alsó oldalszéleitol, a felso pajzs szélig emelkedo kékszínu, befelé hajlott ék, melyben hármas zöld halom középsojén nyugvó koronán, féllábon álló és a jobboldali vörös mezoben szablya, balról pedig írótoll által kísért természetes darú, felemelt jobbjában kavicsot tart. Sisakdísz: hiányzik. Takarók: kékezüst, vörösezüst.
|
| | |
