| jungwirthmonika: Örülök Neked!!! :)))))) | Kedves Gabica,
Nahát-nahát..., nem találok szavakat mennyire örülök, hogy végre megtaláltalak.., merthogy Eta mama halála óta, sajna nem nagyon tudtam megtalálni a veled való kapcsolat lehetőségét!Arthur talált meg ezen a fórumon téged.., és ő hívta fel a figyelmemet erre az örvendetes hírre!!:)))NAGYON ÖRÜLÖK NEKED!!!És bevallom, kicsit szégyenlem is magam amiatt, hogy a te felkutatásod, nekem nem jutott előbb eszembe,az a gond, hogy sajna az "őseink" nem tettek különösebb lépéseket a családi kapcsolatunk ápolására,mármint a te anyudat, talán életemben kb. 3-4-alkalommal láttam összesen.., ez ugye nem túl sok.., és ezzel mostmár úgy vagyok, ha ezidáig nem volt különösebben kíváncsi rám, én eztán sem eröltetem.Rád persze emlékszem, sőt nagyon szerettünk Arturral együtt,aranyosan pátyolgattál minket Arthurral, persze nem rossz értelemben gondolom.., :) Emlékszem.., mindig is felnéztem rád, Eta mama is annyira büszkén mesélt mindig rólad, a színházi szerepléseidről.., meg hogy milyen szép unokám van..,emlékszem kicsit talán rövidebb pórázon is tartott,persze szeretből.., hisz nagyon féltett!Hallottam a hírt.., sajnos már nem él.., őszinte részvétem.., gondolom , mélyen érintett.., hisz ő szinte Anyukádként nevelt és szeretett!Rólam, röviden annyit, h nem mentem még férjhez, és egyenlőre nem érzem azt, hogy megtatláltam az igazit...,pedig örülnék neki, elhiheted..Három éve volt, egy nagyon komolynka ígérkező kapcsolatom, amikor úgy éreztem eljött a NAGY Ő..., de ez sajnos, vagy nem sajnos.., egy nagy mindent elsöprő szerelem volt.., amiből sajna mégsem lett házasság.., de azért nem csüggedem, hál'Istennek,talán nem vagyok sem csúnya sem bandzsal, egyszer megjön az én királyfim is a fehér lovon, csak vhol útközben eltévedt.., ezek a mai modern királyfik.., lehet már nem is lovon járnak.., úgyhogy aszem postázok neki egy GPS adóvevőt.., hátha azzal könnyebben rámtalál!:)Amúgy,34 éves leszek nov 6.-án, szóval vén lány.., vagy mai szóval élva.., szoingliként nyomom, persze, azért nem adom fel, próbálkozom esélyt adni magamnak, és másnak is..,de harmincon túl, egyre nagyobb emberismeretre tesz szert az ember.., és az elvárásai is egyre nagyobbak, mind magával , mind a másik féllel szemben.Azért, nem panaszkodom.., mert vannak barátaim.., korábbiakban a munkáimra sem volt panasz mert két nagy mobilszolgáltató ügyfélszolgálatán dolgoztam, a Pannonnál, és a T-Mobile-nál..,aztán kaptam egy ajánlatot boltvezető helyettesként a Lidl áruházba, de sajna nem jöttek be a számításaim.., messze nem volt olyan jó ajánlat, amilyennek az elején tűnt.., így hát most vmilyen adminisztratív, irodai munka után nézek éppen. Amúgy, gimnáziumot végeztem, meg egy van egy felsőfokú PR aszisztensi OKJ-s képzésem, meg alapfokon beszélek angolul.., így hát még az sem kizárt, h vhol külföldön válllok majd munkát, ha itthon nem boldogulok.Arthurról röviden, ő már megnősült, van egy kisfia Máté,és útban van a második baba is.Műszaki ember lett, akárcsak apuci volt anno, egy nagyobb cégnél dolgozik karbantartói csoportvezetőként.., szóval hálistennek sikeres, nagyon szereti a munkáját, és persze a családját, akiket rajongással szeret.Anyum, fodrászként dolgozott, most készül előnyugdíjba menni, és élvezi a nagymamaságot , Mátét!Szóval, dióhéjban ennyit magamról..,írj,majd te is magadról, magatokról,van-e család gyerekek, hogy vagy mostanában..??!Szóval, minden érdekel, írj légyszi, ha tudsz!Sok puszi:Móni |
| | |