| sipos: Re: Köblös Laszlo csaladfatoredek | Bodola Ferencz (1783-1858) és felesége Keresztes Zsofia (1785-1845) egyeneságu ösöm, a szüleiröl találtam e feljegyzésben uj adatot amiröl ha van kiegészitö informácio azt örömmel veszem. Bodola Ferenc, ki a Zágonban született Bodola Ferenc és Zilahy Rákhel fia volt. Ezt nem tudtam, Pálmay szerint János volt Ferenc apja. Megküldöm képek nélkül a Bodolákrol összegyüjtött kutatási eredményeimet.
Üdvözlettel
Sipos Béla
Bodola (zágoni) család.
Bodola név eredete.
Árpádkori személyneveink (második és befejező közlemény)
Bodola. Kétségkívül a. m. ozm. budala, csag. butalak = ostoba. Hasonló jelentésű nevek nem ismeretlenek a törökségnél, pl. Tentek-bala = ostoba gyermek s mint Vámbéry mondja (A török faj. 261), az ilyen nevekkel a rossz szellemet akarják megcsalni, mintha a csecsemő irányában semmi rokonszevvel sem viseltetnének. 1330-ban egy csallóközi, pethendi nemesnek az apja fordúl elő Budolow néven.
A Pallas Nagy Lexikon a III. köt. Bp. 1893. internetről letöltve a következőket olvashatjuk a Bodolákról. )
Bodola
„kisközség Háromszék vármegye sepsi járásban, (1891) 1725 magyar és oláh lak., mezőgazdasági szeszgyárak, postahivatal és postatakarékpénztárral. Nagy erdősége, jó havasi legelője, juh- és baromtenyésztése van. B. a Barcai lapály szélén, a Tatrang folyó jobb partján a Zajzn patak beömlésénél fekszik. Már 1211. mint a Barcára telepített német lovagok számára kiszakított terület határhelysége említtetik, 1242. IV. Béla prázsmári Demeter ispánnak adományozta. …. A kat. templomban kőkoporsó van, vasfegyverzetű hős dombor - faragványával.”
Bodola
(Buduló). Régi magyar személynév, mely Bodol alakban előfordul a XIII. század elején (Vár. Reg. 220). Budolownak pedig egy 1330 említett csallóközi nemes apját nevezték. Mint családnevet a székelyek közt találjuk. A név kétségkívül a török «budula», «butalak» azaz ostoba szónak felel meg. Hasonló értelmű a közép ázsiai törökségnél a Tentekbala azaz «ostoba-gyerek» név (l. Vámbéry: A török faj. 261) s nálunk is találunk az Árpádkorban efajta neveket, mint: Hazug, Részeg stb.
Bodola család.
Wappen: Löwe. – Kleinod: Der Löwe wachsend. Székler Adelgeschlecht aus Háromszék, annoch blühend. (Siegel d.d. 1844 des N. Bodola. – Archiv des Kämmerers Valentin v. Kis. – N. J. II. 141).
Magyarország cimeres könyve. Bodolla de Zágon. 118. T. 8. B. Ferenc és fiai 1676. XI. 26. kaptak c. n. l. – N. l. Dr. B. Ferenc tulajdonában Marosvásárhelyt. – Pálmay „Háromszék vm. N. Cs.” 80–82.
Bodola de Zágon Ferenc és gyermekei: András, János, Ferenc. Kiadó Apafi Mihály 1 - Gyulafehérvár, 1676.11.20. Honos 1676.12.17. Háromszék Levéltári jelzet F 139 - Cista diplomatica - I jelzetű productionalisok - 7. Q - N°. 213. Sorszám 1b1746.
Nagy Iván közlése szerint “Bodola: Erdélyben a Háromszéken lakozó székely nemesi család.
Néhány nemzedéken így jő le családfája:
I. Györgynek gyermekei 1741-ben és 1744-ben osztoztak meg, később perlekedtek. Elek Istvánnak fia még 1778-ban indítá meg Zsuzsanna nővére ellen a pört, megmutatván, hogy annak oly jószágok is adattak részébe, melyek jure siculicalis praefectionis csak fi-ágat illetnek. A végső ítélet kimondá a fölperes részére, hogy a zágoni jószág nem Böjte Kata után (ki praefeciálva volt) hanem Vardo Borbála jogán háramlott a családra ”.
Ez a családfa nem hozható kapcsolatba a Pálmay féle alaposabb leírással, bár Pálmay is közli, ugyanakkor a Bodola Huba által elküldött családfa alapján a kapcsolat tisztázodott: Bodola Ferenc apja szintén Ferenc, Bodola Ferenc és Vardó Borbálla házasságából született Bodola II. János is, akinek gyermekeit Pálmay az I. táblában már bemutatja: Bodola III. Ferencz egyeneságú ős, Bodola János, püspök, Bodola Samu bölcsészeti tanár, stb.
Böjte család.
Kihalt székely család, birt egykoron Háromszékben Fel-Dobolyban, azonban fi-ágon kifogyván, az utolsó leány Bodola Györgyné a székely törvény szerint fiusíttatott, és mivel mégis a Bodola család kezén 1741. és 1744-ben ezen Böjte birtokban a Bodola leányok is osztályrészt kaptak, azt az erdélyi kir. tábla 1798-ban Bodola család fi-ágának vissza-itélte. Az ítélet-levélből ily nemzékrend tünik ki (Székely Nemz. Constitut. 249. s. köv. l.):
Böjte Márton végrendel. 1669.; János; Kata Bodola Györgyné.
Böjte -Bodola család.
Böjte (szemerjai). Lófőséget II. Rákóczy Györgytől 1650. jan. 15. B. Márton kapott. (Gyfv. LR. XXV/209.)
Böjte (csikszenttamási). Czímeres nemeslevelet II. Rákóczy Györgytől 1655. jul. 7. B. Benedek és Imre nyertek. (Gyfv. LR. XXVI/605.)
Böjte, l. Böjthe alatt is.
Böjtess. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sopronmegyében György és János igazolják nemességüket.
Böjthe. Nemességét 1607-ből l. Gyfv. LR. IV/13.
Böjtht (angyalosi). Lófőséget 1607. jun. 12. B. Márton (Gyfv. LR. IV/52.), 1624. febr. 12. Péter kapott. (Gyfv. LR. XI/43.) – Vö. Pálmay: Háromszék 88.
Böjthe (csikszentgyörgyi). Lófőséget 1607. aug. 20. B. Miklós nyert. (Gyfv. LR. IV/132.)
Böjthe (kerczedi). Nemességét 1649-ből l. Gyfv. LR. XXIV/128.; 1675. Kolosmon. conv. Arm. K. 35.
Böjthe. Nemességét 1650-ből l. Gyfv. LR. XXV/209.
Böjthe. Nemességét 1656-ból l. Gyfv. LR. XXVI/608.
Böjthe. Egyik ily nevü család czímerpecsétje Pestmegye lt.-ban. (Kősz. 54.)
Böjthe, l. Böjte alatt is.
Bodola (zágoni).
Czímeres nemeslevelet 1676. nov. 26. B. Ferencz és fiai kaptak. (Ered. B. Ferencz tulajd. M.-Vásárhely.) – Czímer: kék paizsban vörös ruhás könyöklő kar kardit tart; sisakdisz: nincs; takarók: vörös-ezüst, kék-arany. – Leszármazás:
I. János N. N. († 1797 F. Doboly); János * 1754 ref. püspök Deák Teréz; György * 1770 ügyvéd Déván Kenderessy Ágnes; Samu vajdaszentiványi Huszár Veronika l. II. tábla; Zsuzsa; Ferencz esp. Márkosfalva; Zsigmond * 1810 Silling Kata; György †; Eszter * 1843; Ferencz * 1822 † 1865 Silling Mária (1824–1860); Lajos * 1826 Montanó Adél; Róza Barabás Antal; Anna Kaza N.; Lajos * 1859 müegy. tanár; Zsigmond * 1848 † 1891 honvéd százados Debreczen Csemegi Irén; Anna * 1853; Lajos; Ilona * 1863; Béla, Aladár; Lajos; Ilona; Károly ref. lelk.; Mihály Eperjesi Teréz; Imre †; Anna Lázár Farkas; Klára étfalvi Imre Miklós; Imre * 1832. v. vm. főlevélt. Kenderessy Mária; Mihály * 1864 Csiky Berta; Anrás * 1890; György * 1892.
II. Samu Huszár Veronika l. I. tábla; Samu * 1790 † 1866 ref. püspök magyardellői Antal Zsuzsánna, János * 1884 Gáthy Teréz; Dénes ref. pap Szakács Ida; Mária † Kacziáni Nándor; Johanna Gazda József; Sámuel jegyző; István; Johanna; Viktor; Ida; Katalin Horváth Miklós; Gábor * 1862 Fekete Anna; Béla * 1865 Bálinth Irma; Ferencz * 1868; Gábor * 1896.; Béla * 1895; János * 1897.
Vö. N I. II/141.; Pálmay: Háromszék 80–2.; Siebm. erd. 129.; Böjthe 106–7.
Nagyapám, Sipos I. Béla által említett Bodola I. és II. Lajos (apa és fia) szerepel a Magyar Életrajzi Lexikon I. kötetében. Bodola Lajos (Kézdimárkosfalva 1825 aug. 10- Kézdimárkosfalva, 1897 ápr. 2.) és fia Bodola Lajos (Sampierdarena, Itália, 1859. okt. 9.- Bp. 1936 jún. 28.)
Bodola Ferenc ref. pap volt Márkosfalván. 1830-ban Sipos V. Sámuel születési bizonyítványát (1806) igazolta, 1841-ben pedig fiát Sipos III. Györgyöt keresztelte. 1853.-ban még élt. 1858-ban halt meg, a Márkosfalvi temetőben 2006-ban még megvolt a sírja. (a felirat: Bodola Ferenc … született 1783, meghalt 1858.) Orbán Balázs említi a Zágonban élő Bodola családot. A Bodola-család Fel-Dobolyból települt át Zágonba. Két jeles református püspök került ki a családból. Bodola János 1815-35-ben volt püspök és az öccse fia Bodola Sámuel 1852-1864. között volt erdélyi református püspök (akit Tatus említett). Orbán Balázs említi Bodola falut. Felső-Fehérmegye egy foltocskája, három falu: Bodola, Nyién és Márkos. Erdély délkeleti szögében található. 1211-ben már említés történt Bodoláról. 1332-ben mint önálló egyházközség, Buduli néven fordul elő. 1360-ban Bodolai Sánta László a tulajdonos. 1420-ban a Bodolai, Gidofalvi, Sarvarádi és Forró család birtokolják a földeket. 1478-ban Béldiek kezén volt Bodola. A Bodola család ősei ekkor települhettek át Márkosfalvára.
A Bodolla (zágoni) család Pálmay szerint, ami nagyjából összhangban van Kempelen kötetében a későbbiekben írtakkal, de részletesebb:
„Neve már az Árpád korban ismeretes, a török Buduló szóból ered. Egyes tagjai a XIV. és XV. században szerepelnek, így például Bodola (Sánta) László és fia Miklós 1360-ban említtetik. Petrus filius Benedikti de Bodola 1407 dec. 16-n jelen van Árkosi István fiainak birtokba iktatásánál. Ezekből következtetve a Bodola-család a legősibb székely családainknak egyike. Háromszéken legelőbb Feldobolyban találjuk Őket, ugyanis Bodola György , ki 1602-ben esküszik fel Rudolf király hűségére, 1580-ban feldobolyi birtokos; ennek fia 1614.-ben lustrál, de 1635.-ben már Szotyorban lakik. [Ld. Továbbá Demény Lajos i. m. III. rész. 1602. aug. 1. – 1603. febr. 7. Giorgio Basta korabeli székely katonai összeírások. III./1. 1602. aug. 1. A Giorgio Basta által császári hűségre esketett Kézdi-, Orbai-, Sepsi-, és Kászonszéki nemesek, lófők és szabad székelyek katonai összeírása. : Kisborosnyó : (Kis Borosnio) Z. Bodola Gieorgj (György). V. 1614. febr. 17-23. Maros-, Udvarhely-, Sepsi-, Kézdi-, Orbai-, valamint Csik-, Gyergyó-, Kászonszék-beli főnépek, lófők, gyalogpuskások, szabadosok, jobbágyok, zsellérek és szolgák összeírása. Feldoboly (Feldoboly) : Primipili: Bodola Bálint. Kisborosnyó (CON. Kws Borosnio) Primipili: Bodola Geórgy. 1635. október 19. Sepsi-, Kézdi-, és Orbaiszék katonai összeírása. Regestum generale. A háromszéki nemesek jegyzéke: A sepsiszéki hadköteles székelyek összeírása. Sedes Sepi. Feldoboly (Feldobolj) : Primipili: Bodola Balint Szotiorban (Szotyorban) lakik.] A XVII. század elején két ágra szakad a törzs és Feldobolyból csakhamar el is származnak; egyik ága Kisborosnyón s a másik Zágonban telepedett le; a kisborosnyói ágból György 1614-ben, ennek fia Pál s ennek János 1635.-ben fordulnak elő. A zágoni ágból Bodola Ferenc és fiai András, János és ifjú Ferenc 1676. nov. 26.-án Apaffy Mihálytól nyertek czimeres nemes levelet; a nemes levél bevezető részében a családi név: Bodola egy l-el van írva, s csak ott íratik két l-lel Bodolla, hol a fejedelem az adományozást kimondja, valamint az ezt követő szövegben. Hazánk és a református egyház sok jeles férfiút nyert e családból, tagjai csaknem öröklik egymástól az ev. ref. papi hivatalt; az újabb nemzedéket azonban már az igazságszolgáltatás terén látjuk tündökölni.” Részletesebben ismerteti Bodola János (Fel-Doboly 1754. II. 24. - 1836 I. 14.) püspök (1816-tól) és Bodola Sámuel (Székely-Udvarhely 1790 XII. 13-Kolozsvár 1866 IV. 22) püspök (1861-tól) életrajzát és Bodola Sámuel munkáit. Bodola Sámuel felesége: Antal Zsuzsánna, Antal János ref. Püspök leánya. Bodola Lajos fia életrajza szintén Pálmaynál ismertetésre került. (San Pier d’Arena 1859 X. 9-) Czímeres nemeslevelet 1676. nov. 26. B. Ferencz és fiai kaptak. (Ered. B. Ferencz tulajd. M.-Vásárhely.) – „Czimerük: Kék paizsban piros mezű kar karddal. Sisakdisz. Foszlányok: ezüst-piros, arany-kék.”
Bodola Ferenc (1783-1858) felesége: Keresztes Zsófia. Keresztes Zsófia született 1785.-ben, házasságkötés Bodola Ferenccel 1809.-ben és Keresztes Zsófia elhunyt 1845. IX. 29.-én, 60 éves korában.
Keresztes de Keresztes Mihály. Típus: Királyi könyvek. Név Keresztes de Keresztes Mihály. Kiadó Rákóczi György 2 - Radnót vára, 1655.09.11 - nemesség és címer adományozása. Levéltári jelzet F 1 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 29. kötet - 480. oldal. Megjegyzés címerleírás, a címerben olajágat tartó galamb. Sorszám 26.278.
Pokoly József: Az erdélyi református egyház története c. munkájában a legkitűnőbb tanárok között említi Enyeden 1790. után Bodola Jánost. A Bodolákról mint szónokokról is elismerően ír. 1817.-ben az erdélyi ref. egyház megünnepelte a reformáció háromszázados évfordulóját, amivel kapcsolatban Bodola János püspök írta meg az alkalmi könyörgéseket, melyeket minden templomban el kellett mondani.
Zágoni Bodola Ferenc családi adatai feljegyzései alapján :
Bodola Ferenc (sírkő alapján *1783, †1858, pap volt Márkosfalván 1809-1851). 1845.-ben szeptember 29. napjára viradólag éjfél előtt fél órával megholt és 30-ik délután 2 órakor eltemettetett kedves hitvesem Tisztelt Keresztes Sofia 60 éves korában, 36 évig volt páros élet után. Siralommal megjegyeztem okt. 3.-án Z. Bodola Ferencz.
Ennek alapján Keresztes Zsófia született 1785.-ben, házasságkötés Bodola Ferenccel 1809.-ben és Keresztes Zsófia elhunyt 1845. IX. 29.-én. Bodola Ferencet, élt 75 évet 1858 december 1.-én temette Zaizon István director és Szini János jegyző. Bodola Ferenc valószínűleg 1858 november 28.-án hunyt el.
A márkosfalvi temetőben a bejárattól balra megtalálható Z. Bodola Ferenc sírja, az egyházi nyilvántartásban az 57. sir. 1. Zágoni Bodola Ferencz márkosfalvi ref. pap, esperes, Rikán inneni egyház gyülekezeti elnök (1783 - 1858). 2. Ezerédes (vagyis szeretett) Szabó Debora (1809 - 1868) Jüngling Jánosné. 3. Bodola Mária (1854 - 1870).
A márkosfalvi anyakönyvek alapján: Jüngling János és Szabó Debora leánya, aki Bodola Sámuel (1822. XI. 16. – Retteg, 1902. IV. 29., pap volt Márkosfalván 1851-1892 között) felesége volt. Bodola Sámuel 1852. október 28.-án első házasságra lépett özv. Jüngling János ezerédes (vagyis szeretett) hajadon leányával Lottival. Jüngling Lotti (1829. X. 2. -1899. V. 25.) Bodola Sámuel Bodola Ferencz fia. Bodola Sámuel és Jüngling Lotti leánya: Bodola Mária (1854. VI. 27. – 1870. X. 30.) Bodola Mária tehát Bodola Ferencz unokája volt.
Bodola Janka családi kapcsolatai.
Nagymamám édesanyja, Köblös Albertné, szül. zágoni Bodola Janka (Johanka)volt, (sz. 1860 Márkosfalván, meghalt 1940 Rettegen). Bodola Janka szülei az 1822-ben Kézdimárkosfalván született Bodola Sámuel volt, ki 45 évig ref.lelkész volt, és 1902-ben halt meg Rettegen, és Jüngling Karolina (Lotti, Sarolta), ki 1829-ben született és a Márkosfalvi Pázsintutcában lakott, és 1899-ben hunyt el Rettegen. Ennek a Jüngling Karolinának, nagymamám nagyanyjának édesapja Jüngling János volt, Kézdivásárhelyen, édesanyja az 1807-ben Malomfalván született Szabó Deborah volt, nagyapja Jüngling lutheránus pap Mirkvásán, ki 1760 körül születhetett, és Hollandiából származtak. A Bodola családban volt két református püspök is, Bodola János (sz. 1754) és Sámuel (sz. 1790), és Kézdi esperes az 1783-ban született Bodola Ferenc, ki a Zágonban született Bodola Ferenc és Zilahy Rákhel fia volt.
Nagymamám, Köblös Mariska testvérei Köblös Albert, Köblös Anna, és az 1894-ben, Besztercén született Köblös István volt, alsócsernátoni Cseh Olga férje, ki ref. lelkész volt Szengyelben, Magyardécsén, Bodonkúton, Ördögkeresztúron, majd Kolozsváron, a Farkasutcai templomban, ahol a papi lakban laktak. 1966-ban halt meg Melbourne-ben. Fiai Levente (Ausztrália), Csaba (Amerika), valamint az 1925-ben született Köblös Nora, keresztanyám, ki Ausztráliában halt meg pár éve. Ezeket csak azért írtam le, hogy érzékeltessem, voltak jelentős személyek a Köblös, Bodola és Pásztohy családokban is.
Szeretettel üdv. Salati Ferenc Marosvásárhelyről
Bodola Sámuel (1822. XI. 16. –1902. IV. 29) és Jüngling Lotti (1829. X. 28. – 1899. VI. 25.) gyermekei :
Bodola Gyula (*1856. VI. 25.), neje Bodolla Anna, házasodás 1884. V. 11. Marosvásárhelyt.
Bodola Mária (1854. VI. 27. – 1870. X. 30.)
Bodola Johanka (Janka) (*1860. I. 14.)
Bodola Mari (1872. V. 6. – 1887. III. 20. )
Bodola Ferencz jegyzetei gyermekeiről :
Bodola Rozália született 1811. II. 1.
Bodola Anna született 1813. I. 27.
Bodola János született 1815. IV. 16.
Bodola Klára született 1816. III., meghalt 1840. VIII. 8., temetés VIII. 10.
Bodola Mária született 1817. I. 18.
Bodola Ferenc született 1819. VI. 29.
Bodola Sámuel született 1822. XI. 16.
Bodola Lajos született 1825. IV. 15.
Bodola Anna leányát 1834. február 27.-én mátisfalvi Betző Antal, nemes Betző Gábor fia vette feleségül. Eskette Jantsó Máté Maksai ev. ref. pap. Bodola Anna és Betző Antal fia Betző Gábor volt, aki hosszú betegségben 1836. október 20.-án halt meg. Bodola Ferencz Betző Gábor unokáját 1836. október 22.-én temette. Bodola Anna, divortiata (elvált), másodszor 1840. december 1.-én ment férjhez ti. Kováts Ábrahámhoz esp. disp. mellett. A csernátoni pap Kovács Sámuel által esketve.
Bodola Anna, özvegy Kovács Ábrahámné 1871. szeptember 20.-án halt meg, temette Székely János a kézdivásárhelyi első és Kovács István odavaló pap. 58 éves volt. Kovács Ábrahám tehát 1871 elött már elhúnyt.
Bodola Rozáliát 1834. április 17.-én Barabás Antal (apja Antal) vette nőül, eskette Kovács Sámuel alsócsernátoni pap.
Bodola Olga levele 288/1940. (lakik Bp. VI. Andrássy út 98, a levél kelte: Bp. 1941. II. 15.)
Nagytiszteletű Uram!
Január 23-án kelt készséges és érdeklödő sorai meglepően jól estek és az alábbiakban kész örömest közlöm mindazt, amit őseimről tudok. Csatolok egy családfa levezetést a zágoni Bodolákról, akiknek egy része a feldobolyi előnévre is jogosult, valamint a nemesség adományozásáról és eredetéről szóló leirást. A pirossal aláhuzottakról származom le egyenes ágon. Dédapámról aki Kézdi ref. megye esperese volt, nem tudok többet, mint amit megírtam. Testvérei voltak: János, erdélyi püspök, akire a leírás első bekezdése vonatkozik, Sámuel bölcsészeti tanár, akinek a fia Sámuel szintén püspök volt. E második Sámuere vonatkozik a leírás 2. bekezdése. Bodola Ferenc gyerekei voltak: Sámuel, aki szintén pap volt, János, aki tudomásom szerint Déván volt törvényszéki jegyző, Lajos akinek a fia szintén Lajos nevű fiára vonatkozik a leírás harmadik bekezdése. Fia volt ezenfelül az Én Ferenc nevü nagyatyám, aki főszolgabíró volt talán Marosgezsén és ezen kívül gazdálkodással foglalkozott. Volt még két leánya, akik közül Rozália márkosfalvi Barabás Antal felesége volt, aki hallomásom szerint pap volt. Nagyapámnak négy gyermeke volt, Zsigmond mint honvédszázados halt meg, hátrahagyva négy gyermeket, akik közül kettő katonatiszt volt, de életben már egy van Aladár. Anna volt a második, aki zágoni Bodolla Gyula tanár felesége volt. Lajos volt az édesapám, akinek Nagyenyeden volt divatáru üzlete, késöbb pedig miután Erdélyből eljöttünk, hivatalt vállalt és Szegeden halt meg 1914.-ben. Mi is négyen vagyunk testvérek, három fiú és Én. Bátyáim szintén a kereskedői pályára mentek és Szegeden élnek, Én pedig Őrgróf Pallavicini uradalom központi irodájának vagyok a titkárnője Budapesten. Völegényem nyugdíjas katonatiszt és szobrászművész s most azért keressük iratainkat, mert a házasságkötéshez szükségünk lenne erre. Amint a levezetésre vezetett jegyzetből látható, volt egynéhány pap a családban. Dédapám (Bodola Ferenc) apjáról, aki (Bodola) János volt, eddig semmit nem sikerült beszereznem, mert Feldobolyban az anyakönyvek első kötete a román betöréskor eltünt és csak 1840-től vannak iratok. Ezért kutatom dédapám házassági, vagy születési anyakönyvi kivonatát, esetleg egyéb olyan okiratot (kinevezés) amelyből hitelesen megállapítható lenne, hogy apja János volt. Ezért kérem, ha Nagytiszteletű Uram valamire bukkanna, sziveskedjék azt Velem közölni, vagy mindjárt hiteles alakban megküldeni. Azt hiszem, a mellékletekből sok mindent fel tud használni Nagytiszteletű Uram s ha valami felvilágosításra lenne szüksége, szívesen megadom, feltéve természetesen, hogy én is tudom. Mert sajnos, Édesapám korán elhalt, Erdélyből elkerültünk s a családdal azután már nem igen tudtunk érintkezést fenntartani. Épen ezért csak azt tudom, amit itt – ott hallottam és amit időközben sikerült felkutatnom. Bizony szivesen mennék Erdélybe, különösen azokra a helyekre, ahol családom tagjai éltek és ha a jó Isten is ugy akarja, talán el is jutok majd férjemmel együtt. Akkor természetesen Márkosfalvára is elmennék, hogy minél többet halhassak őseimről, mert engem nagyon érdekelnek a családra vonatkozó dolgok. Várom Nagytiszteletű Uram kutatási eredményeit és előre is hálás köszönetet mondok érte.
Öszinte üdvözlettel Bodola Olga.
Bodola Huba által elküldött Bodola családfa feldolgozása.
Betétív az 1354/1916 O. L. (Országos Levéltár) számu ügyirat 2. ívéhez. Bodolla de Zágon
Az Országos Levéltárban őrzött táblai perekből megállapítható a következő leszármazás:
1676 november 26-án Apafi Mihálytól czimeres nemes – levelet kapnak Bodolla I. Ferencz és három fia: I. András, II. Ferencz és I. János.
I.
Bodolla I. Ferencz
I. András II. Ferencz I. János
(Vardó Borbála)
1723. előtt Zágonból Feldobolyba költözött.
II. János I. György
(Böjte Kata)
III. János III. Ferencz I. József I. Antal I. György I.Sámuel II. György I. István Zsuzsa
(1785 prod. ) (Izsók Anna) (tanár ┼1796.) (1793. prod.) (Bartók Kelemenné)
püspök
II. Sámuel püspök (1790-1866) I. Elek
(Antal Zsuzsa) (1785. 1798. prod)
IV. János (1829 XII. 3.-)
(Gáti Teréz)
I. Béla folyamodó (1865. V. 18.-)
(Bálint Irma)
V. János (1898-)
Budapest 1917. április 20. Kivonatolta: Ányos. A vonatkozó iratokat csatolom. Bemutattatott a következő eredeti czímeres levél: 1676. november 26. Gyulafehérvár. Apafi Mihály erdélyi fejedelem Zágoni Bodolla Ferenczet és általa András, János és Ferencz nevű fiait, akik egyébiránt addig is székely szabadságban éltek („consideratis fidelitate fidelibusque servitiorum meritis agilis Francisci Bodola de Zágon…. eundem igitur Franciscum Bodola ac per cum Andream, Joannem et Franciscum filios eius et hactenus, ut intelligimus, libertate Siculica gavisos …de statu et conditione minus nobili .. eximendos stb.”) nemességre emeli és nekik a következő (a nemeslevél elejére befestett czímert adományozza: „Scutum videlicet militare erectum sublongum seu ovalis figurae, cuius imum caespes viridis occupat, superiorem reliquam aream coelestis adimplet color, in cuius campo circularis aurea corona deposita, de qua brachium humanum humerotemus resectum loricatum laurea serta ad cubitum redimitum gladium vagina mudum strennue tenens eminere visitur, cui scuto galea militaris aperta est apposita, quam contegit diadema regium gemmis et unionibus decenter variegatum, ex cono autem galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hincinde defluentes utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherzime ambiunt et exornant, prout haec omnia in capite sive principio praesentium literarum nostrarum docta manu et arte pictoris clarius espressa et depicta esse cermuntur” stb. stb. stb.
Datum in civitate nostra Alba Julia die vigesima sexta mensis Novemberis anno Domini millessimo sexcentesimo septuagesimo sexto.
Ellentmondás nélkül kihirdettetett az erdélyi országgyülésen Gyulafehérvárt, 1676 deczember 17-én. Kivonatolta Ányos.
Bodola Sámuel nobilis (Bodola Sámuel udvarhelyi tanár fia) ifju részére külföldi tanulmányut czéljaira a nagyenyedi kollégium által kiadott bizonyitvány. (Fök. 1814: 66i6)
Ugyanazon Bodola Sámuelre, mint püspökre vonatkozó iratok, amelyekben egregiusnak (kiválónak), illetőleg „von Bodola”-nak mondatik. (Kuncz 1861: i652, Kuncz 1863: 2435. Kuncz Lib. Reg. XV. 216. l.)
A folyamodó (Bodolla I. Béla) atyjára vonatkozó iratok, amelyekben következetesen de Zágon előnévvel említettik. (Kuncz 1861. 1306. és 1861: 30ig)
A lustrakönyvi adatok csak Feldobolyi Bodolákról tudnak. (J. 1. 399. 497. iigii ll. J 2/B 28. l.)
Bakács Bernadette emailje Bodola Huba részére 2000 május 11. (Magyar Országos Levéltár MOLFőigazgató Titkárság mail -a-t- natarch -d-o-t- hu)
„A Zágoní Bodola (vagy Bodolla) család 1676. nov. 26-án I. Apaffi Mihály fejedelemtől nyert nemességet, kapott címereslevelet, mely címereslevél 1916-ban még a család őrizetében volt. (Magyar Országos Levéltár Levéltára, Y szekció 1916. év 1354. sz.) Ez akta részletesen ír a családról, idézi latinul a címerleírást ís. A címerük: kék pajzsban vörösruhás könyöklő kar kardot tart, sisakdisz nincs; takarók: vörös-ezüst, kék-arany. A címerrajz, továbbá a család genealógiaí táblázata megtalálható: Háromszék - vármegye nemes családjai (szerk.: Pálmay József) Sepsíszentgyörgy, 1902. c. könyvben. 80-82. oldal, továbbá Siebmachers Wappenbuch. Der Adel von Síebenbürgen, Nürnberg, 1898. A család egyik ága Hunyad megyében élt. (Böjthe Ödön: Hunyadmegye sztrigymelléki részének és nemes családjainak története, Budapest, 1891. 106-107. old.) A család XVIII. századi nemességigazolásáról az Országos Levéltár, Erdélyi kormányhatósági Levéltár, Cista Díplomatica J jelzetű productíonalísaí Q 203 oldalán (2 oldal) [F 139] olvashat A család címerpecsétje a Cista _Díplomatica Homagialía 1791. év Nagyenyedí Collegium - kötetében;(F 138 - 17. csomó) megtalálható. Az Országos Levéltár őrizetében levő iratokról xerox (íll. canon) másolat, a pecsétről fénykép rendelhető meg.”
A Pálmay és Kempelen kötetekben az I. táblában a Bodola családfa Bodola Mihályig (1864-) van levezetve, kinek felesége Csíky Berta és két fiúk van még feltüntetve: András (1890-) és György (1892). A családfa folytatását Bodola Huba küldte meg részemre. (S. B.)
Ennek alapján: Csíky Berta szülei: nagylaki Csíki Albert és Fosztó Julianna. Csíky Berta leánytestvére: Csíky Ilona, Böjte Zsigmondné. Csíky Berta első férje férje Bodola Mihály, második férje László Kálmán. Bodola Mihály második felesége Harmat Matild. Harmat Matild testvérei Margit és Gyöző, apjuk Harmat Lajos, akinek testvére Harmat János. Bodola Mihály (szülei: Bodola Imre *1832 és Kenderessy Mária) és Csíky Berta házasságából született Bodola György *1892, akinek felesége Ferenczi Magda *1910, gyermekeik: Bodola Gyöngyi *1941 (férje: Simon Valentin *1941. leányuk: Simon Gyöngyi *1971.) és Bodola Barna *1939 (felesége Bernáld Mária *1942.) Bodola Barna és Bernáld Mária gyermekei Bodola Barna (1966-2002) és Bodola Huba *1969 született Marosvásárhelyt, akinek felesége: Őrfi Rita *1977 Miskolc. Csíky Berta második férje: László Kálmán, gyermekeik László Simon (felesége: Tulodi Katinka), László Ernő, László Juliska (férje: Puhala Ernő, fiúk: Puhala Ernő). Bodola Mihály *1889. VII. 29. és Harmat Matild házasságából született: Bodola Margit és Bodola Erzsébet. Bodola Erzsébet (akinek férje: Folbert Tamás, *1927. I. 13. gyermekeik: Folbert Gábor *1973. I. 16. és Folbert Katalin *1967. VIII. 18.). Gálfi Dénes és Harmat Margit gyerekei: Gálfi Ica, Gálfi Julianna, Gálfi Irma és Gálfi Mária.
A Marosvásárhelyi Református Temetőben vannak Bodollák sirjai:
Horváth Miklós (1853-1923)
Neje: Bodolla Katinka (1857-1928) Ld. Elözőekben 2. táblát.
Pálmay József: A székely vértanuk és a Marosvásárhelyi temető siremlékei . c. munkájában a következő a Sipos és rokon családokkal kapcsolatos adatokat közli Az elhunytak névsora, azok sirhelyeinek megjelölésével:
Antal János (Magyardellői) ref. püspök sz. 1767. † 1854. Antal János kir. törvsz. Biró 59 éves † 1897. - I. 23.
Antal László (Magyardellői) orvostudor, kir. tanácsos, a ref. főiskola és egyház főgondnoka, az orsz. Kórház főorvosa. Sz. 1808. † 1884. - I. 29.
Bodolla János (Zágoni) kir. táblabiró sz. 1829. † 1884.: Bodolla Gábor (Zágoni) kir. törvsz. elnök, sz. 1862., † 1909, Horváth Samuka. - II. 148.
Bodolla Sámuel (Zágoni) ref. püspök sz. 1790. † 1866. neje: Antal Zsuzsánna (Magyardellői) 86 éves, † 1899. Bodolla Ágnes † 1893. Életrajza: Koncz József: „Marosvásárhelyi ref. coll. tört.” 383. l.- I. 22.
Bodolla Sámuel (Zágoni) sz. 1860. † Bécsben 1879. - II. 147.
Csiszér Lajos (Gidófalvi) kir. Táblai ülnök 80 éves, † 1856, neje: Szalántzy Julianna (Szenttamási) 64 éves, † 1877, - III. 63.
Kovács János (Kézdivásárhelyi) gyógyszerész, sz. 1785. † 1845. fia: Kovács ifj. János sz. 1811. † 1871. ennek neje: Makranna, sz. 1820. † 1890. – III. 1.
Nagy István (Mezőbándi) h. ügyvéd, 70 éves, † 1884. – özv. Nagy Istvánné, Beke Anna, sz. 1830. † 1899. Mihály Zsigmond, Nagy Anna. – II. 6.
Szakáts Péter (Szenterzsébeti) sirhelye. – VIII. 189.
Bodolák a magyarországi telefonkönyvben (t-online):
Bodola Barnabás dísznövénykertész 1106. Budapest Hatház utca;9 tel: 1-2613478
Bodola Géza 1065 Budapest Podmaniczky utca;13. tel: 1-3533260
Bodola Gyuláné 1113 Budapest Bartók Béla út;134 tel: 1-2039857;
Bodola Zoltán 1125 Budapest Istenhegyi út 41 anyagbeszerző tel: 1-213-6905
Bodola Lajos és Áron 2092 Budakeszi Fő utca 199 tel: 23 – 452422
Bodola Andrea Sebestyénné 2092 Budakeszi Fő utca 224 tel: 23- 455107
Bodola Barna 3597 Hejőkeresztúr Ady Endre utca;27 tel: 46-391089
Bodola Gyöngyi dr 5400 Mezőtúr Szabadság tér 24 orvos tel: 56-350355
Bodola Miklós 6763 Szatymaz I. körzet helyrajzi szám 1432 tel: 62-283397
Bodola János 6723 Szeged Bite Pál utca 2. tel: 62-478021
Bodola János 6726 Szeged Pillich Kálmán utca 25. tel: 62-431886
Bodola Magdolna 6721 Szeged Szilágyi utca;6/b tel. 62-314614
Bodola Miklós 6724 Szeged Tündér utca;24/c tel: 62-489164
Bodola Miklós 6723 Szeged Űrhajós utca;13/b tel:62 - 482049
Bodola Róbert 6720 Szeged Oroszlán u. 4 /1/13 tel: 20-425-1362
Bodola Zoltán 6723 Szeged Lugas utca;5/b tel:62-466182
Bodola Miklós Zoltán 6720 Szeged Kazinczy u. 2. 14. 62-640-033
Bodola Katalin 2000 Szentendre Deák Ferenc utca;17 tanár; tel:26-310446
Bodola Huba Mályi 3434 Rákoczi u. 46-319-040
Bodola Péter 1035 Bp. Szél u. 3/5 70-563-6848
Bodola (zágoni) János.
erdélyi református püspök , szül. Felső-Dobolyban Sepsi-Székben 1754 febr. 24., megh. N.-Enyeden 1836 jan. 6. Tanult Kézdivásárhelyen 5., a n.-enyedi főiskolában 14, a leidai akadémián 3 évig. Külföldről hazajőve (1784) N.-Enyeden lett lelkész, 1787. az ottani főiskolán az egyháztörténelem tanára s egyszersmind főkönyvtárnok; 1799. kiutazott Angliába, a főiskola építésére ott gyűjtött segély tisztába hozatala végett; 1806. az erdélyi reform. egyházkerület főjegyzője, 1816. püspöke lett.
Bodola János főbb művei :
1. Macskáknak hasznáról és ártalmakról irt a Mindenes Gyűjteményben. (1789 I. 382.)
2. Halotti prédikáczio Kovács József nagy - enyedi prof. felett 1795. jún. 7. Kolozsvár, 1797. (Herepei Ádáméval együtt.)
3. Szent tanítás, a szent lélek élő templomának tiszta fejérségéről, melyet az oroszfáji ref. szent eklesia újonnan épült templomának felszentelése alkalmatosságára készített 1808. aug. 14. Kolozsvár, 1809.
4. Halotti predikáczio... melyet néhai l. b. m.-bényei Radák Ádám... utolsó földi alkalmatosságára készített és el is mondott... 1803. szept. 4. U. ott. 1810.
Bodola János, Zágoni. Szent tanítás, a szent lélek élő templomának tiszta fejérségéről, mellyet az oroszfáji ref. szent eklesia ujonnan épült templomának felszentelése alkalmatosságára készített … (8-r. 44 l.) Kolosváron, 1809. Nyomt. a ref. koll. bet. M. /Bodola János, Halotti prédikátzió az okos gazdaság folytatásának bölts Salamon által javasolt igen nevezetes egy régulájáról, melyet néh. Mélt. l. b. M. Bényei Radák Ádám …, … a n. enyedi t. papi kerület fő curátorának utolsó földi tisztessége megadattatása alkalmatosságára készitett és el-is mondott … 1803. eszt. sept. 4. napján. (8-r. 50 l.) Kolosvárt, 1810. Nyomt. a réf. kol. bet. M.
Protestáns Teológiai Intézet: Teológiánk története évszámokban.
„1791. A küküllővári zsinaton vizsgálják Bodola János nagyenyedi professzor ügyét, aki a németországi Endemann Sámuel hitvallásellenes könyve alapján tanítja a dogmatikát. Pere 1792-ben zárul le.”
zágoni BODOLA FERENC
Bodola Ferenc református esperes fia. Feldoboly, Háromszék, 1822., ref. Nős, felesége Silling Mária, egy gyermek apja. 1849 februárjától őrmester a 15.határőr ezred 1. zászlóaljánál. Máj. 9 (ápr. 18)- hadnagy ui., illetve a 83. honvédzászlóaljban a besztercei hadosztálynál. 1849 szeptemberében besorozzák a 17. határőr ezredhez, de megszökik. 1867. szülőhelyén gazdálkodik, a Háromszéki Honvédegylet tagja. Közlöny 1849/102., Mikár II. 250.,Kempelen II. 277., MOL.: Hm. Ált. 184ö9. 19980., Uo.: Bm. Honv. segély 1868. 3463.
|
| | |
