| Steinhausz György: Komoróczy Miklós |
I. Steinhausz Béla (1865-1939) 1905-ben vásárolja meg a „Fekete Sas” patikát,Putnokon élt a család.
Itt van eltemetve: Trajtler Jánosné sz. Komoróczy Jolán, (1861-1926) I. Steinhausz Béla
I. Steinhausz Béláné sz. Trajtler Jolán (1881-1963) és Steinhausz Jolán (1901- 1983) elvált Mihályi Jánostól.
II. Steinhausz Béla (1903-1978) édesapám. (Csopakon van eltemetve)
Komoróczy Család :
komorózci,bicskei és császári Komoróczy . A család őse Komorovszki Péter lengyel nemes, aki V. László idejében Ziska cseheivel együtt pusztította a Sajóvölgyét .Midőn Mátyás király Ziska rablóhadait szétverte, Komorovszki Péter meghódolt, majd 1474-ben Mátyás király hadába lépett, hol csakhamar 1475-ben a törökök elleni küzdelemben tüntette ki magát. Komoróczy János már
1585-ben Szatmár vármegyében,Nábrádon birtokos. Fia György (1648-53) Szobránczon,Csekén volt birtokos. A család idővel két ágra szakadt. A katholikus ágból András Uzapanyiton volt birtokos,1836-ban hírdette ki nemességét Gömörben. Komoróczy Dániel 1848-ban gömöri nemzetőr. Az utóbbinak fia Miklós főgimnáziumi tornatanár, néprajzi író és szerkesztő.
Komoróczy Miklós Ede:
Középiskolai tornatanár,ujságszerkesztő és etnográfus, született 1863 deczember 27-én. 1883-1885-ig az Országos Színművészeti Akadémiát látogatta,de azután Nyitrán a megyénél nyert állást s egy- szersmind a Nyitramegyei Közlöny szerkesztője lett. 1890-ben Miskolczon pénzügyigazgatósági tisztviselő lett s itt „Legyező” czím alatt szépirodalmi és humorisztikus lapot indított,mely azomban csakhamar megszünt. Ezután Budapestre ment ,hol mint hírlapíró működött ,de közben a fővárosban és vidéken irodalmi matinékat és felolvasásokat rendezett. Jelenleg a rozsnyói középiskola tornatanára és felelős szerkesztője a Rozsnyói Hiradónak. Versei elbeszélései,czikkei stb. Számos fővárosi és vidéki lapban szétszórva jelentek meg. Munkatársa több szaklapnak és levlezője a budapesti lapoknak. 1898 május 1-én, Rozsnyón a Sajó-Vidék czímű lapot alapította,melyet 3 évi szerkesztés után otthagyott és a 26 év óta fennálló Rozsnyói Híradó szerkesztését vette át. Mint etnográfus, különösen a palócz és barkó nép alapos ismerője. Egy nagyobb tudományos munkáját,
mely a barkóföldet és népét írásban és képekben fogja bemutatni, Andrássy Dénes gróf áldozatkész segítségével most nyomatja. Önálló és nyomtatásban megjelent művei:Jó szívek, Népies gyermek-
fogalalkozások a kisdedóvókban, Versek és mondókák,Thália ünnepe,Múlt és Jelen (drámai költe-
mények) Az ifjúsági játékok nevelő hatása, A hét akol (verses népmonda), Bűn és erény,Az isteni Gondviselés útjai, A három árva, Az öreg katona, Jeanette, A márvány pad, A munka nemesít, (ifjúsági elbeszélések), Kovássy György ( verses elbeszélés), A virágok költőjéről (Irodalmi elmlé-kezés,némely Tompa-relikviákra), A szádvári gyász (elbeszélés), Némely palócz históriák (néprajzi ismertetés ) Tájszók és azok etimológiája (nyelvészeti tanulmány),Az Andrássyak nagyasszonyai
Reám hallgassatok vármegyénk fazekasai (népies röpirat) Ő írta e munka számára (Gömör-Kishont Vármegye) Rozsnyó leírátás, a néprajzot és az irodalmi fejezetben a (K.M.) jegyű részeket.
(Gömör-Kishont Vármegye c.kötet a Magyarország Vármegyéi és Városai sorozatból.)
Trajtler Jánosné sz. Komoróczy Jolán (1861-1926) testvére volt Komoróczy Miklós (1863-1925) Trianon után Dorogon telepedik le és ott is hal meg 1925.06.24-én.
Dorogról írt leveleit :”Dorogi Athletikai Club „és „Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Részvénytársaság Bányaigazgatóság Dorog „ feliratú fejléces papírra írta.
Tisztelettel:
Steinhausz György 8229.Csopak.Tímár József u.7.T:87/446-942 |
 | This image is attached to the message.
To see the image in original size, please click on it. |
|
| | |
