| Csaba: Re: Kurko | Az okosak okosan, a buták bután
Cikk a Hargita Népe újságból
Nehéz emlékezet
Minap egy tévéadásban Sütő András a romániai magyarság történelmének egyik sorsdöntő fordulatát elevenítve fel, Kurkó Gyárfás nevét említette. Csíkszentdomokoson szemlélődve, a falu szülöttéről érdeklődtem, mennyire él a köztudatban emléke, mit tudnak róla, egyáltalán tudnak-e még valamit... Vállvonogatás, hümmögés. Pedig a nagyközségben, ennek emlékezetében egy tenyérnyi emléktábla juthatna neki is, hisz a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 3. kötetében összefoglaltak egy jelentős, tragikus sorsú személyiség arcképét jelenítik meg.
A szülőház előtt a 76 éves Boros Erzsébet nénitől kérdezem: Hogyan ítélik meg itt Kurkó Gyárfás személyiségét? A válasz őszinte: Az okosok okosan, a buták bután! Erzsébet néni kocsmáros volt, személyesen ismerte Kurkó Gyárfást, aki gondterhelten beszélgetett az emberekkel, megállt, gondolkodott. – Az én kilencvenéves nagyapámtól érdeklődött sokat, amikor írta a könyvét.
Kedves Albertné Veronika veje, Mihály Csaba jelenleg a porta gazdája. A fiatalember Kurkó Gyárfás unokahúgának a fia. A telek tehát rokoni kötelékben maradt, és betartották az utasítást, amit Kurkó Alajos kanonok, a közéleti ember testvére adott: A házat őrizzétek meg a javítás során eredeti formájában!
Kósa Piroska Kurkó Gyárfás testvérének a leánya. A családi albumból mutat egy képet, ahol az édesanyja temetésén jelen van Kurkó Gyárfás is, Sándor, Veronika, Vilma és Béni testvéreivel.
Az okosok okosan, a buták bután – sokáig cseng a fülemben. Pedig a lexikon adatai egyértelműek: az 1909-ben született székely ifjú kitanulva a lakatos mesterséget, 1927-ben Brassóban telepedik meg és saját műhelyt nyit. 1934-től a MADOSZ Brassó megyei, majd országos elnöke. II. Károly király diktatúrája idején a politikai pártok feloszlatása idején (1938) a MADOSZ az ő elnökletével illegalitásban folytatta tevékenységét. Népi Találkozót szervezett Brassóban (1940), ezután internálták, majd áttették Magyarországra. A magyar hatóságok visszaadták. Az Antonescu-diktatúra alatt egy ideig a brassói Fellegvár foglya. 1944. augusztus 23. után hozzálátott társaival a MADOSZ újjászervezéséhez, 1944 októberében javaslatára a MADOSZ Magyar Népi Szövetség néven kiszélesült, ennek elnöke 1947-ig, amikor a harmadik kongresszuson a felerősödő balos frakció nyomására leváltották. Önéletrajzi regénye 1949-ben jelent meg Nehéz kenyér címen. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki: nevéhez fűződnek a romániai magyarság nemzetiségi küzdelmei, az anyanyelvű iskolahálózat, a művelődési intézmények védelme, a gazdaság újjáépítése. A sztálinista irányzat felerősödése kettétörte politikai pályafutását, megvádolták, hogy „elvtelen magyar egységben" tömörítette az erdélyi magyarságot a MNSZ köré. 1949-ben letartóztatták, és Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Lakatos Istvánnal együtt elítélték. Tizenöt év börtönbüntetés után szabadult 1964-ben.
Kurkó Gyárfás neve elválaszthatatlan a romániai magyarság önvédelmi harcától. Talán más eszmék irányából, de a sorsa találkozik a Márton Áronéval, akivel egy faluból indultak...
FERENCZ IMRE
|
| | |
