| oszi4806: Erdőtelki hadmüveletek 1944-ben | Sziasztok.Oszlánczi József vagyok.
ezt sikerült előbányásznom.
hozzá lehet szólni,talán valaki felismeri a rokonmait.
Hadműveletek Heves járásban 1944-ben.
Forrás: Szabó Sándor „Heves és járásának sajátos helyzete a felszabadulás és a demokratikus fejlődés indulásakor.” 1989.
A tiszafüredi hadműveletek után a német és magyar csapatok a Tisza jobb partján 1944 október 26-án kapaszkodnak meg. November 2-áig a 76. német gyaloghadosztály védte a Tisza vonalát, e nap hajnalán a 9. magyar határvadász-hadosztály váltja fel a német egységeket. Ez a helyzet Tiszanánától északra. Déli irányba a 25 magyar gyaloghadosztály egységei állnak vonalban. A visszavonulás során a hidak felrobbantásra kerültek. A németek a második vonalban Füzesabony-Mezőtárkány térségében komoly erőt vonnak össze. Itt áll a 76. gyaloghadosztály, továbbá a 8. gyaloghadosztály, és a 24. páncélos hadosztály. Védve ameddig lehet a Bp. – Miskolc vasútvonalat, amin a Keleti - kárpátokból még ebben az időben is a Bp.-re koncentrált visszavonulás folyik.
A 53. orosz-szovjet hadsereg már október 26-án parancsot kap a tiszai átkelés felkészülésére. Ennek a hadseregnek volt a feladata Tiszafüred- Kisköre térségében átkelni. E hadsereget az 57. és 49. lövészhadtest alkotta. Az 57. hadtest november 3-án kapja meg az átkelési parancsot. A parancs értelmében az 57. lövész hadtesttel és a 49 lövész hadtest 6. lövész hadosztályának erőivel át kellett kelnie a Tiszán, s az ellenség védelmét Méhestanya, Dinnyéshát-tanya, és Kisköre térségében megbontani. Az 53. hadsereg kötelékébe tartozó 57. gyaloghadtest, amely három gyaloghadosztályból állt, a támadás idejére egy páncéltörő tüzérezreddel, és egy harckocsi- vadászzászlóaljjal, valamint egy pontonos zászlóaljjal került megerősítésre. A Tiszán való átkelés időpontjaként november 7-e éjszakáját kapta meg.
6-án hozzáláttak az előkészületekhez, amit a magyar 9. hadosztály csapatai felfedeztek, és folyamatos tüzérségi tűzzel borították az orosz előkészületeket. Az orosz előőrsök nagy véráldozatok árán november 6-án nyolc hídfőállást állítanak föl a folyó jobb partján, megteremtve ezzel a lehetőségét a másnapi általános támadásnak. Az orosz főerők az általános tüzérségi és légi előkészítés után az átkelést november 7-én hajnalban kezdik meg. A német hadvezetés bombázók és harci repülők bevetésével, a 9. magyar hadsereg pedig ágyútűzzel próbálta megakadályozni az átkelést. Ez azonban nem sikerült. 7-én délre, az oroszok átkelnek a Tiszán. Estére a két magyar hadosztály ellenállása megszűnt. Kemény harcokban felmorzsolódtak. A nap végére az oroszok 8 km nyomulnak előre. 8-án már Kömlőn áll az orosz, ekkor azonban támadásba lendülnek a Fa. térségében összevont német erők, amelyek kötelékébe olvadtak ekkorra a korábbi védelmet végző két magyar hadosztály maradékai is. Visszavetik a támadó oroszokat Tiszanánára. November 12-éig elkeseredett harcok folynak a térségben. Kömlő többször is gazdát cserél. Tőlünk északi irányba azonban az oroszok 12-én elérik Mezőkövesdet, ezzel a Bp.-Miskolc összeköttetés megszakad. A kömlői harcok is okafogyottá váltak, az oroszok 13-án bevonulnak Átányba, 14-én Erdőtelekre. Itt újabb harcok kezdődnek a „Cseszárok” térségében, fedezve a Fa. –Bp.-i visszavonulást. A járás területén lefolyt harcok a támadóknak 775 bevallott áldozatba került.
Átány 2 fő
Erdőtelek 14 fő
Erk 2 fő
Heves 18 fő
Kisköre 38 fő
Kömlő 501 Fő
Pély 85 f
Tarnaméra 17 fő (1 16 az egy van Jászapátin.)
Tarnazsadány 6 fő
Tenk 17 fő
Tiszanána 72 fő
Zaránk 7 fő
Egy fő kivételével,- aki Jászapátin - Kömlőn lettek eltemetve. Erdőtelken is a templomkertbe ásták el őket, majd a front tovább vonulása után kihantolták és Kömlőre szállították a tetemeket.
A járás háborús veszteségei:
Az épületek 18% elpusztult. A szarvasmarha állomány 15933.ról 6056-ra, ökrök vonatkozásában 1433-ról 491-re, tehenek esetében 7934-ről 3932-re, lovak száma 6371-ről 1988-ra, a baromfi 160 000-res száma 20500 –ra apad!
Földosztás 1945 –ben: 1945 április 11-én Mezőtárkányban kezdődik és 11-ére mindenhol befejeződik, így Erdőtelken is.
Erdőtelek: Halotti anyakönyv. Két temetés között bejegyzés:
66. 1944. november11. Nagy Lajos Simon Mária férje szül Erdőtelken 73 éves aggkori végelgyengülés temette: Juhász László káplán
„1944. év november 14-én du. 5 órakor bevonult Erdőtelek községbe a megszálló orosz sereg.”
67. 1944. november 19. Csillik Mária szül: Erdőtelken 87 éves aggkori végelgyengülés
A megszállás áldozatai az anyakönyv szerint:
1944. november 27. Vigh Erzsébet 30 éves Komlósi Kálmán neje. Megszálló orosz golyó által veszti életét.
1944 november 30. Oszlánczi József 74 éves Bessenyei Erzsébet férje. Megszálló orosz golyó végez vele.
1944. november 16. Perge István János 34 éves. Megszálló orosz golyó által.
1944. december 5. Domán István András 8 éves. Kézigránát robbanás által.
1944 december 14. Vig Sándor 27 éves. Lelövik az oroszok Tenken
1848. 07. 22. Erdötelki nemzetőr összeírás.
Ország István 32 éves, házas zsellér, beosztása: önkéntes
Oszlánczi András 20 éves, 1 telkes, beosztása: önkéntes
Oszlánczi Antal 22 éves, házas zsellér
Oszlánczi Antal ifj. 28 éves, 1 telkes
Oszlánczi Deme 20 éves 1 telkes
Oszlánczi Gábor 21 éves 1 telkes
Oszlánczi István 38 éves, 1 telkes
Oszlánczi István ifj. 36 éves, 1 telkes
Oszlánczi József al. 36 éves 1 telkes
Oszlánczi József Érs. 35 éves, 1 telkes
Oszlánczi József F. 40 éves, 1 telkes, tisztsége: káplár
Oszlánczi Mátyás 46 éves, házas zsellér
Oszlánczi Mihály 23 éves, 1 telkes
|
| | |
