| csokan: Re: Pethő | Kedves Mindenki!
dr. Csokán Péter vagyok és kutatom Gersei Pethő őseimet.
A Gersei Pethő (régebben Petheő ill mégrégebben Pethew) család nem halt ki, mivel az én Ükanyám Kecelen is Gersei Pethő volt, s testvérének voltak fiu leszármazottai, unokája is .Tehát valószínű, hogy azon a környéken (Kiskőrös, Kecel,stb)ma is élnek Pethők. A telefonkönyvben és az IWIW-en elég sok Pethő és Petheő is van. Engem speciel az én felmenőim érdekelnek. Annyit kiderítettem, hogy apai szépapám Gersei Pethő István volt, Kecel jegyzője 30 évig, az ő apja Gersei Pethő József, de még tovább kell kutatnom. A Gersei Pethő családról még annyit, hogy a grófi ág kihalt 1760 körül (ld. Nagy Iván, Kempelen, Arcanum DVD). A család őse Csapo (Csopon) de Nádasd Comes volt 1150 körül, s valóban innen ágazott szét a Gersei Pethő, Nádasdy, Darabos, Oszkó család. Csapó Unokája Pető (Péter) volt, innen a Pethő név. A Pethő Jánosnak II. Ulászló által adományozott címerben (mivel a király gyerekei nevelője volt, Lajos herceg és Anna hercegnő)-Lajos a későbbi király, aki a mohácsi csatában elhunyt, középen szerepel Ulászló, kétoldalt a gyerekei, alul a négyosztatú Gersei Pethő címer, az egyik mezőben a nevezetes kacsa. A címeres levél látható a Budapesti Magyar nemzeti Múzeumban a Magyarország története kiállításon (most láttam).
A Gersei Pethő családnak fénykorában 1500 körül 21 váruk, 31 falujuk, 16000 holdjuk volt 5-6 vármegyében. Övék volt Keszthely és környéke (Rezi, Tátika vára, Zalaszántó, Cserszegtomaj, Hévíz Páhok, Gyenesdiás,stb. A falvak címerében mind szerepel részlet a Pethő címerből. Övék volt 1440-1700-ig Martonvásár is!!!, sajnos erről még a város sem akar tudni,csak a Brunszvikokról és Beethovenről tud. Két ágra váltak szét 1600-ban, magyar és horvát ág. A horvát grófi ágé volt egészen 1945-ig részben (lányágon) a Varasd megyei Ivánc és Béla vára is!! Egy ideig Kalocsa is birtokukban volt, illetve Nagyvárad környéke is. Sokat meg lehet tudni Szatlóczky Gábor fiatal keszthelyi történész: A Gersei Pethő család és Tátika vár története c. jeles munkájából. Híres Gersei Pethők: Pethő Gáspár-aki Dobó hadnagya volt Egerben- Gárdonyi is említi sokszor az Egri Csillagokban-később feleségül vette Dobóruszkai Dobó Krisztinát-Dobó lányát- (aki előtte Balassi Bálint felesége volt). Sajnos ez az ág 3 generáció után kihalt fiúágon. Gersei Pethő János minden pénzét a török elleni harcra és a keszthelyi vár építésére fordította. Keszthelyen volt palotájuk, amit később a Festeticsek építettek át mai nagy formájában. A török miatt elszegényedtek, ezért mindenüket a Festeticsek szerezték meg fillérekért az 1700-as évek elején. Híres Gersei Pethő még: Pethő Gergely krónikaíró,aki 1600-ban az addigi legrészletesebb krónikát írta a magyarok történelméről (hasonmás kiadvány kapható a Kossuth kiadónál) és Gersei Pethő Zsigmond gróf , akinek a felvidéki Zemplén megyei Sztropkóban volt vára és kastélya, országos felvidéki kapitány és főispán volt. A Nemzeti Múzeumban lévő címert csatolom.
A magyar nemzetes pethő sándornak is van szerintem köze hozzájuk, mert ,mint köztudott ő legitimista volt, s Győr mellöl származik, ahol szintén voltak birtokaik a Pethőknek: az egyi Pethő 1500 körül Sopron vármegye főispánja volt,a háza volt Bécsben. Rajta kívűl csak két magyar tulajdonú ház volt akkor Bécsben. Lehet , hogy pethő Sándor innen ered, bár önéletírásában erre nem találtam adatot.
|
 | This image is attached to the message.
To see the image in original size, please click on it. |
|
| | |
