| csengeri Előd: vitatkoznék a Sápiak eredetéről | Kedves Sápi Gyula!
Tisztelettel vitatkoznék pár állítással:
1. Az, hogy létezik egy tucat Sáp nevű település, az szerintem nem azt jelenti, hogy azt mind egy család alapította. A SÁP (= sápolás, adózás értelemben elnevezett) településeken birtokkal rendelkező, vagy onnan elszármazott emberek kaptak a vezetéknevek kialakulásakor (tehát jóval a települések „alapítása” után) SÁPI vezetéknevet. A „Sápi családot” egy tőről származtatni olyan tévedés, mintha azt mondanánk, minden „Budai” vagy „Pesti” nevű ember egy Buda és egy Pest nevű őstől származna.
Sápi János (Süly)Sáp birtokosa 1306-ban: azért Sápi, mert Sáp birtokosa és így emlegetik. Nem a birtokot nevezték el róla (hisz az „i” képző is a Jánosnál van). Anyakönyv hiányában csak találgathatunk, nem halt-e ki ez a Sápi család 100-200 év alatt, majd később egy Sápról elszármazott másik ember a közelben, ahol még tudták, hogy Sáp hol van, megkapta a Sápi ragadványnevet, amiből később vezetéknév lett.
2. Ilyen értelemben az „oklevél” - ami egy új keletű nyomtatván, és nem én tettem fel! - jól magyarázza a SÁP szó jelentését, csakhogy egyben ez is téved: nem a Sápi vezetéknevűek foglalkozása volt a SÁPOLÁS, hanem az adott település neve lett Sáp, majd az onnan származók egy része Sápi vezetéknevű. Pusztán vezetéknév alapján nem lehet 1000 évekre visszamenni, maximum az 1500-1600-as évekig. Nem szólva arról, hogy a vezetéknevek („családok”) 100-300 év alatt könnyen kihalnak. Ha egy 1100-ban Sápinak elnevezett személynek vannak is ma vérségi leszármazottai, kicsi a valószínűsége, hogy ma is Sápi vezetéknévvel él.
3. Sülysáp: Szerintem ebből nem a SÁP, hanem a SÜLY jelenti a mocsarat.
4. Amiért végül is beleszóltam a fórumba az az, hogy a jász-perzsa eredet Önnek „jobban tetszik, minthogy magyarnak higgyék”. A fentiek ismeretében akár a magyar eredettel is megbarátkozhatna. Nincs kizárva persze, hogy egyes Sápi ágak jász eredetűek, hisz láttuk, a Jászságban is élnek Sápiak. De ez alapján megint nem lehet az összes Sápi vezetéknevűt jásznak venni.
Elnézést, ha időközben változott a véleménye, hisz elég régi bejegyzésekhez szóltam hozzá.
Végezetül pár adat:
Csenger (Szatmár m.) SÁPI István rektor és jegyző FÖLDESRŐL (Bihar m.) 1809-ben házasodik Barkász Juliannával (1787-1866). Valószínűleg Földesre mentek haza, mert Csengerben nyomuk nincs. Egy lányuk: Julianna 1809-ben még Csengerben születik.
Kapcsolat Sáp (Biharsáp) telpüléssel: Topa László sápi lakos 1926-ban vitte haza dédnagynénémet, Barkász Vilmát Csengerből.
Üdvözlettel: Szabó Előd |
| | |
