| lencsés: Re: kutatás | Kedves Enikő!
Amiatt írok e fórumra, mivel e-mail címeden nem tudtalak elérni. Igaz ugyan, inkább a Lencsések történetének feltérképezésével foglalkozok, de folytattam némi részkutatást(megvan a hernádbüdi oldal családfája a XVIII. sz.végéig visszamenve, bár még nem teljes) a Túrócziakat(vagy amilyen formában írták nevüket) illetően, uis anyai nagymamám révén rokonságban állok e családdal, ennek megfelelően valamennyi ismerettel rendelkezek, ezért röviden megosztok veled és az e helyre látogatókkal egy-két fontosabb momentumot. Mindenek előtt leszögezném, a Túrócziak hiába viselték nevükben a nemesi ipszilont a II. vh. előtt, az abaújszántói ágost. evang.(jobbára luteránusok, máshol eltérő vallásúak voltak) anyakönyvek értelmében csak közrendűek, azaz nem nemesek voltak, legalábbis az ebből az ágból származók. A közrendű családok 1848 előtti geneológiai kutatása, ha az anyakönyvi kutatásokat befejezték, már nagyobb nehézségekbe ütközik. Elsősorban XIX-XX. sz.-i összeírásokból tudnak tájékozódni a család történetére vonatkozóan, viszont az 1827 előtti időszak családtörténete már nehezen feltárható, elvégre bár nagyon sok adózási céllal készült összeírás(dicalis összeírások, népösszeírások, tizedjegyzékek) maradt fenn a XVI. sz.-tól kezdődően, azonban ezek általában csak a családfőket írják össze, a családtagokra, a leszármazási viszonyokra nem adnak egyértelmű tájékoztatást. Úgy a XIX. sz. elején költöz(het)tek a Túrócziak H. büdről Monokra, ha jók az információim, ill. helyes a feltevésem, uis a két településen élők rokonnak tartották egymást, legalábbis így hallottam, ez persze pontosítandó lenne a monoki anyakönyvek átnézésével, sajnos azonban erre jelenleg nincs időm! Apropó, akiket ismertünk Monokról: Túróczi Miklós és leánya, Éva, továbbá T. Ferenc. Érdekességnek megemlíteném, településünk Túrócziai főként szőkék és kék szeműek voltak, ez is betudható német eredetük magyarázatául(nem viccelek), ill. a sok germán hangzású névvel bíró feleség(pl. Gyurman, Fi(e)der, Schubert, Vohanner, Breitenbach, Schaller) megléte, továbbá luteránus voltuk. Szászok lehettek egykoron, hiszen a hajdani, felvidéki Turóc vármegyéből jöttek, innen ered a nevük is, ami e család tekintetében nem azt jelenti, miszerint ők birtokolták volna ama területet. Jut eszembe, a XVIII-XIX. sz. fordulóján az abaújszántói(ekkor H. büd mint leányegyház ide tartozott) ág. ev. anyakönyvekben érdekeségeket találtam: 1794-ben egy baptizálásnál keresztszülő volt Turoczy alias Tirpák András; 1805-ben pedig szülőnek Baritzka Jánost és Thurotzi Borbálát jelölték meg; 1790-ben, kb. 43 évesen elhalt Thurotzy alias Tirpák Mátyás; cirka 54 esztendősen, 1791-ben Thurotzy alias Tirpák György halt meg; 1806-ban Turotzy Baritska György vette fel a néhai nevet 43 évesen. Az alias annyit tesz: más néven, igazi nevén, így ha jól következtetek, eredeti családnevük Tirpák, Baricska volt, később azonban váltottak a Túróczy(Turóc vármegyéből költöztek e vidékre) megnevezésre, a régit pedig idővel elhagyták. Állásukra nézve jobbára földműveléssel foglalkoztak, ellenben volt közöttük egy-két iparos is, a modern időkben pedig... Közrendű gyökereikkel szemben mégis jelentékeny szerepet vállaltak H. büdön mind a település igazgatásában(voltak köztük bírók), mind a hitéletben(sokuk filiális gondnok volt), továbbá családunkból származik Túróczy Pál(1852-1924) főesperes és fia: Zoltán(1893-1971), a püspök. Majdnem elfelejtettem megemlíteni, e famíliában igen erősen megfigyelhető volt az endogámia, ergo a családon belüli házasság; azt már nem tudni, mi motiválta kis közösségük ilyen jellegű összetartását: a vallás, a vagyon vagy egyéb. Ennyit tudtam hirtelen leírni. Ha esetleg van valami kérdés, szívesen állok rendelkezésre, igyekszek válaszolni! Elérhető vagyok a www.lencses.antal -a-t- indamail.hu-n -d-o-t- Minden jót kívánok!
Üdvözlettel:
Lencsés Antal s.k. |
| | |
