| Tamás: alsózsolcai Vay ág | Tisztelt Hölegyim és Uraim!
Engedtessék meg nekem, ha nem is vagyok egyenes- vagy akár oldalági leszármazottja a családnak, hogy néhány szót ejtsek róluk, elsősorban az alsózsolcai vonalról.
Alsózsolcát 1396-tól egészen 1668-ig a Bárius család birtokolta. A XVII. századra már települések tucatjait bírták elsősorban Borsodban, de Abaújban, Zemplénben és a Tiszán túlon is (Pl. Csege). Utolsó férfisarjuk Péter, kinek temetési értesítőjére a Borsod megyei levéltárban találtam rá. Halotti zászlója a MNM raktárában porosodik a Vay, Vladár és Kazinczy családok jóvoltából akik ezt megőrizték, és nem enyészett el.
Péter nagynénje, Bárius Katalin, kinek neve előttem szólók üzeneteiben már feltünt, Ibrányi Ferenchez ment nőül, és mint a Báriusok egyedüli örököse élte túl unokaöccsét. Leányuk Ibrányi Anna lett a felesége Vay Ábrahámnak, aki örökösödés és pénz útján jutott a teljes Bárius vagyonhoz.
Így Alsózsolcához is, amely már a XVII. század végén is jelentősebb hely volt a környéken. Itt az Árpád-kortól hídvám volt, mely vámerődítményének helyén állt később a Báriusok kastélya. Ez azonban 1676-körül megsemmisült a "sokszori revolucióban és vestigiuma is alig látszott"
Vay Ábrahám gyermekei: László, Borbála és Anna 1716-ban osztoztak meg az apjuktól örökölt 104 településhez kapcsolódó birtokrészen. Alsózsolca, valamint Alsó- és Felsőgolop Borbálának jutott. Ennek ellenére 1720-ban a települések László kezében voltak, aki átadta fiának, ki szintén Ábrahám nevű volt.
Ezek az adatok Borsod megye levéltárában vannak a Vladár család levéltárából hátramaradt anyagban.
Ez a II. Ábrahám építteti fel a régi Bárius kastély helyén, szintén erőditett fallal körülvett kastélyát 1720 után. Az épület (kerítőfal nélkül) ma is áll. Ő próbálkozott a régi középkori templomot helyreállítani, de mivel ő maga református, az egri püspök, a császár, a megye nem engedik. Fatemplomot emel a kastély udvarára. Mivel a romos templomba való temetkezését is tiltják, hiába temette ide 1743-ban első feleségét és gyermekeit, kénytelen új kriptát építtetni. Ő az első akit ide temetnek 1764-ben.
II Ábrahám fiai Dániel és Miklós. A bárói címet Dániel kapta a Szerbiai török háborúban szerzett érdemeiért, de kijárta hogy fivérét is beírják az adománylevélbe, amelyet 1783-ban kaptak. Dánielnek nem voltak leszármazottai. Ők ketten éíptik 1776-ban a második kastélyt Zsolcán. Ez sajnos már nem áll. Aztán 1790 után a harmadikat, amely ma elképesztő állapotokat mutat, 1975-ben pedig nagyméretű copf ref. templomot építettek. Miklós hadmérnök, stb. az első ilyen néven a családban, az ő fiai II. Miklós és Lajos. Innentől kezdve pedig már ismerik a történetet... :-)
Annyit szerettem volna még hozzátenni, hogy a családnak nem volt "golopi" stb. ága. Alsózsolcai ága volt!!! Ez volt egyértelműen a birtokközpont három kastélyával óriási angolparkjaival. Golop téli szállás volt, ősszel, szüretkor és télen tartózkodtak ott. Mint ahogy sokat utaztak Pestre, Bécsbe, de a többi kisebb birtokokon is megfordultak időnként.
Mégegy adat: A zsolcai ág kutatását (sajnos!!!) ellehetetleníti a család zsolcai levéltárának 1956-os OL-bani megsemmisülése. Csak a megyei levéltárbani szórvány, illetve a Sárospatakon őrzött golopi anyag töredéke, valamint újabban a B-A-Z Megyei Levéltárban rendezett anyag áll rendelkezésre. (Ez kb 3 doboznyi, elsősorban XIX. századi iratanyag sok levéllel, verssel stb., sok II. Miklósra vonatkozó adattal.)
No elnézést, hogy sokáig untattam önöket. :-)
Nekem is lenne gy kérdésem:
A zsolcai ág ugyan papíron fiágon kihalt, de vannak tudomásom szerint élő leszármazottai II Miklósnak. Mégpedig így: II. Miklós - Henrik - Arnold - László - Frigyes. A két utóbbi leszármazott, apa és fia már Argentínában haltak meg. Ki tud valamit az ő leszármazottaikról, akik tudomásom szerint ma is Dél Amerikában élnek?
Köszönettel és üdvözlettel: B. Tamás |
| | |
