| Válasz írása |
| ||
| Kedves Wegroszták!
Én egy helységnév alapján böngészve bukkantam erre a fórumra. Arról eszembe jutott, hogy gyerekkoromban Gyulán volt egy Wegrosta (ejtése: Wegroszta) Sándor nevű iskolatársam. Még él, csak azért használtam a nevével kapcsolatban a múlt időt, mert már régen megváltoztatta azt. Most dr. Opál Sándornak hívják és időnként találkozni szoktam vele. Nem tudom, hogy valójában a rokonotok-e, de talán érdekelhet benneteket a sorsa. Ha igen, akkor olvassátok el az interneten pl. a következő közleményeket: http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=959585 http://www.bioenergetika.hu/dropal.htm http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/opal_sandor.html http://www.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag/2004/marcius/13.htm Az elsőként említett internetes közlemény az a Népszava 2007 okt. 2-ai számában róla közölt cikk. Sok más hazai és külföldi publikáció szerint Opál (Wegrosta) Sándor barátom több tudományágban híres szakértő, világszerte jól ismert parafenomén bioenergetikai gyógyító, a svájci székhelyű, zártkörű International Who is Who Association (magyarul: Nemzetközi Ki Kicsoda Egyesület és több más tudományos egyesület tagja. Pl. az említett svájci egyesület a világ mindenkori 200 leghíresebb tudományos és közéleti emberének a klubszerűen működő társasága. Különböző nyelveken az adja ki világszerte a leghíresebb Ki Kicsoda életrajzi lexikonokat. Opál barátom az idén megkapta a Who is Who Egyesület kitüntetését is. Ha esetleg minderről nem tudtatok, akkor ne csodálkozzatok. Opál Sándor nagyon szerény ember. Nem szokta nagy dobra verni a sikereit. Igazat írt a Népszava, amikor azt is közölte, hogy Sanyinak nagyon kevés barátja volt és van. Azt sem írta meg, hogy viszont annál több az olyan volt tanítványa, aki az általa művelt tudományokban, ma már szintén igen híres embernek számít. Meg azt sem tették hozzá mindehhez, hogy annál több az irígye is. Az ő esetében is nagyon igaz a magyar közmondás, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Szerintem ideje lenne már ezt a közmondást Hungaricumként levédetni, mert egyetlen más országban sem bánik a közvélemény és olykor a hatóságok is olyan gonoszul a sikeres emberekkel, mint Magyarországon. Mindazonáltal, akár rokonotok, akár nem, én büszke vagyok a több mint fél évszázada tartó barátságunkra. Ha pedig mégis rokononotok, akkor gratulálok hozzá, mert az internetes böngészéseim szerint ti sem vagytok akárkik. Amikor elküldés előtt újra olvastam ezt a levelem, rájöttem, hogy a Sanyival kapcsolatos legérdekesebb infómat majdnem elfeledtem megírni. Az említett Who is Who Egyesület révén a kitüntetés mellé az idén a brit királyságtól megkapta a skóciai Glencarn Lordjának címét és birtokát is. Legutóbbi beszélgetésünkkor, amikor azon szomorkodott, hogy itthon senki, még a rokonai sem gratuláltak a különböző sajtó és tévé orgánumokban közölt kitüntetéseihez, megjegyezte: azon töpreng, hogy mint már sok-sok magyar értelmiségi tette az évszázadok során, talán ő is végleg el fogja hagyni ezt az országot és öreg napjaira visszavonul a skóciai birtokára. Ha a rokonotok, javaslom beszéljétek le róla. A távozása szerintem nem csak a számotokra, hanem az országnak is veszteség lenne. | ||
| ||