| Válasz írása |
| ||
| A mai Bükkszentkereszt néven ismert település tehát 1755-ben jelenik meg először Újhuta néven. Ez az elnevezés azonban ekkor nem falut jelölt valójában, hanem csak ipari telephelyet, kolóniát. Egy 1755-ben, majd pedig egy 1759-ben készült összeírás csak három épületet említ a sűrű erdőségben; a hutásmester szoba, konyha, kamrás lakóházát, az üvegkészítő műhelyt és egy ablaküveg előállítására alkalmas műhelyt. Ez azt jelenti, hogy a bérlő és családja kivételével a munkások és egyéb alkalmazottak Óhután laktak és onnan jártak át mindennap Újhutára dolgozni.
Az újhutai üzem szakmunkásai is idegen származásúak voltak: Srajnner Venzel, Matiscsák Joseph, Fridlik Benedek, Bartos Gáspár és Ondró, Prácsik Antal, Biller Jakab, Flekács Mártony, Sir János. A név szerint megörökített szakmunkások közül csak néhányan dolgoztak az egykori diósgyőri üzemben, többségüket a Felvidék különböző üzemeiből verbuválta Sztraka Ferenc hutásmester. 1. Simonides János hutásmester szakmunkások 2. Opferhaler Mihály 3. Maticsák Benedek 4. Wagner Ferenc 5. Maticsák István 6. Stoller Jakab 7. Schir Ignác kemencemester 8. Maticsák János fűtők 9. Czibula Pál 10. Kozár Pál hamuégetők, faellátók 11. Haluska Mihály 12. Balunek János 13. Kunivár Mihály 14. Kristek János 15. Stuller Antal 16. Schir Ferenc 17. Weis János 18. Matiscsák András 19. Moltafczan András 20. Matyó Márton (egy kis adalék a Bükkszentkeresztet alapító Matiscsákokról) | ||
| ||