| Válasz írása |
| ||
| Kedves Miklós!
Részletes h.dorogi adatokkal nem rendelkezek, de azt tudom, hogy az egyházi anyakönyvezés ott később kezdődött, sokan átmentek Nánásra „felíratkozni”. A Jónás név általában sokkal gyakoribb, mint a Jóna, elterjedt a romák körében. Az adatok szerint jövevényként kerül ide Jónás cigány családja Erdélyből (közelebbit nem tudok). Nánáson nem voltak/nincsenek sokan, mert szétszéledtek Tiszabercel, Dorog, Fehértó, Kálló felé. Nem a csóró fajtából valók, mert egyik lánya 1759-ben Zsigmond János vajdához ment feleségül. Későbbiekben a házasságaik leginkább zenész vagy sárműves és napszámos családok körében köttettek, de a keresztszülők között nem ritka a nánási nemesi családnév. Vallásukat tekintve voltak köztük Dorogon római katolikusok is, pl. Jónás János (1858-ban házasodott). Rokonságba kerültek Máró, Lux, Zámbó, Cséki (Csiki) családokkal. 1893-ban Jónás Mihály házasodott ide és élt Nánáson ill. Dorogon. Ő a Békés megyei Szeghalomból származott, „pénzügy fölvigyázó” volt, apja urasági szolga. 26 évesen feleségül vette özv. Takács Julianna 47 éves kocsmárosnőt. Ebből a házasságból valószínűleg már nem lett utód, de nem zárható ki, hogy felesége halála után is itt maradt és volt másik házassága is. Ez azonban 1895 utáni esemény lehet, arról pedig már nincsenek adataim. Ennyit tudtam segíteni. H.dorogon az egyházi iratok között kutathatsz, érdeklődj a plébánián. Üdvözlettel: Jóna Sándor | ||
| ||