| Abaffy Zsuzsanna: Re: Család | Például:
Abaffy család
Nagyfalun (Veličná) a mai napig megtalálhatjuk a Csutka és az Abaffy (Abafi)
családok leszármazottjait.
/
Ha léteznek tipikus árvai családok, akkor az Abaffy mindenképp ezek közé tartozik. A család a Gömör – megyei Abafalváról származtatja magát, ahol már a 15. század folyamán nyomon követhető s amely szerint tagjai előnevüket is vették (de Abafalva). Abafalva (Abaffy kastély)
A későbbiek folyamán képviselőivel Liptó, Árva és Ard megyékben is feltűnnek. Árvában Thurzó György szolgálatában jelennek meg, aki Abaffy Jánosnak, az árvai vár kapitányának és prefektusának Felsőlehotát
adományozta.
Felsőlehota Abaffy János árvai várkapitány birtoka volt ez hajdanán, kinek utódai egészen a XX. század közepéig éltek itt. János volt az árvai családág megalapítója, az adományba kapott Felsőlehotán kastélyt építtetett. Abaffy-kastély 1580-ban épült, A 18. század második felében Abaffy József Okolicsányi Erzsébettel történt házaságkötésének köszönhetően Mokrágyon (Mokraď, ma Dolný Kubin része) szerzett kúriát és hozzá tartozó birtokot. A család tagjai közül többen magas megyei tisztségeket töltöttek be Árvában és Gömör megyében is. Közülük is minden bizonnyal a legkiemelkedőbb Abaffy Ferenc (*1732, † 1817. március 15) forraladmár és publicista volt. A Pesti egyetemen jogot, filozófiát és művészettörténetet hallgatott. Több európai nyelvet bírt. 1760-1770 között Árva vármegye ispánja, később országgyűlési küldöttje volt. 1772-1789 között Európa-szerte utazott, aminek köszönhetően jelentős tapasztalatokat szerzett. Szociális érzelmű volt és elkötelezett híve lett a nyugati felvilágosodás-kori eszméknek. Valószínűleg az árvai jobbágylázadáshoz (1771-1774) is köze lehetett, amely Mária terézia úrbéri rendeletei kapcsán tört ki.
A Martinovics-féle összeesküvésben való részvétele kapcsán elfogatóparancsot adtak ki ellene, de Svájcon keresztül Franciaországba, majd Amerikába menekült. Saját védelmére 1791-ben jelentetett meg latin nyelvű írást. Hazatérése után 1802-ben börtönbe vetették, kegyelemben csak röviddel halála előtt részesült. A család címere általánosan ismert, hiszen több szerző is közölte. A publikált címerleírások azonban apró eltéréseket mutatnak. A legrégebbi címerváltozatot J. Novák közölte, pecsétforrás alapján.
Közzé tett leírása a következő: kék pajzsmezőben jobbra lent vörös kengyelvas, fölötte jobbra fordult féhold helyezkedik el. Baloldalt könyöklő páncélos kar, felette aranycsillag. Sisakdíszként arany gallyat csőrében tartó galamb szerepel. A takarók mindkét oldalon kék-arany színűek.
Más változatot jelenít meg Árva megye esküdt-ülnökének pecsétje 1796-ból. Balharánt osztott pajzsmezejének alsójában könyöklő kar szablyát, gallyat és szíjon lógó kengyelvasat tart. Az osztott pajzsmező felsőjében befele fordult félhold helyezkedik el. Sisakdíszként csőrében gallyat tartó galamb szerepel.
Közöljük Abaffy Györgynek a biccsei levéltárban található pecsétjét is 1763-ból.
Rigócsőr király vára - Az Abaffyak szobájában aludtunk
Árvavára. Kicsifalucska van alatta.
.
A feleségemmel ketten utaztunk el, megnézni „Rigócsőr király várát”. Komáromban léptük át a trianoni határt, majd a Vág völgyén mentünk fölfelé. Beckóhoz, Zsolna, Felsőkubin. Majd az Árva folyó menti úton haladtunk tovább. Kanyarok-kanyarok után váratlanul kibukkant az égbetörő fellegvár,
A vár alatt kisvendéglők, aranyos emlékeket áruló bazársorok, parkoló a turistáknak. Továbbmentünk fölfelé a vártól mindössze 6 kilométerre lévő Felsőlehotára, ahol mindjárt a falu szélén feltűnt a csodálatos aprócska reneszánsz fehérre meszelt falú várkastély, Árva várurának Abaffy Jánosnak a kastélya. Előtte tábla hirdette Hotel. Vastag falak, apró ablakok, sarkain négy tornyocska, kőfalak és maradványok körötte, az út túloldalán pedig a rohanó Árva folyócska. Szobát rendeltünk német nyelven, magyarul nem beszéltek. Egy toronyszobás lakosztályt kaptunk. Előszoba, fürdő, nappali, háló, és a toronyszobácska. Az ablakunkból az Árva folyót láttuk, a másik oldalon pedig a falut és messze-messze a Nyugati-Tátra hegyeit. Az Abaffyak szobájában aludtunk. Majd 500 évvel ezelőtt ők jártak-keltek, ettek, aludtak itt.
A várat csak csoportokkal és idegenvezetővel lehet megnézni. A vezetés szlovák nyelvű, de az utikönyvekből kiolvasható minden. Valóban gyönyörű ez a vár. A szikla, amelyre épült, a vár részévé is vált. Csodálatos épségben lévő termek, berendezések. A fellegvár különböző pontjain nagyszerű kilátás az Árva völgyére, a falura.
A várlátogatás után egy vár alatti hangulatos kisvendéglőben, melynek falán tábla hirdette, hogy megfordult itt Karel Capek is ettünk sztrapacskákat (káposztást és juh-túrósat is). Délután pedig fölautóztunk az árvai víztározóhoz. Végigmentünk a mesterséges tó mellett, láttuk a kis szigetecskét.
Még megnéztük a gátat, a betonfal résein csendesen kiáramló folyócska fölött tiszta párafüggöny gomolygott. Még egy éjszakát töltöttünk Abaffy úr kastélyában, Mindenkinek ajánlom, hogy egyszer utazzon el Árvába, és nézze meg „Rigócsőr király” várát.
Bodócs Attila
http://www.kastielsipox.sk/start.php?c=new
http://www.mn.mno.hu/index.mno?cikk=20011&rvt=22&rvt2=57&pos=30
http://www.slovakiatourism.sk/article?id=148&category=21&lang=hu
http://www.oravamuzeum.sk/
|
| | |