| erdospal: Tarnazsadány | Tarnazsadány leírása Borovszky Samu (szerk.): Heves vármegye. Magyarország vármegyéi és városai sorozatban megjelent kötetéből.
Tarnazsadány. A hevesi járásban, a Nagy-Alföld kezdetén, sík vidéken, a Tarna patak és Majzikér mellett fekszik. Az Aba nemzetség ősi birtoka, hol a nemzetség többi ágának voltak részjószágai. A Csobánka ág itteni részbirtokát Csobánka fia János fiai között 1302-ben létrejött osztály alkalmával Sámuel nyerte. Ezenkívül birtokos volt itt János testvérének Péternek fia Pál is, a kiről 1304–1339 között emlékeznek meg az oklevelek. János fia Sámuel, úgyszintén Péter fia Pál azonban, a kik Csák Máté pártján voltak, a rozgonyi csata után elvesztették ősi birtokaikat. Sámuel birtokait Széchenyi Tamás erdélyi vajda, Pál jószágait pedig Kompolthi Imre siroki várnagy nyerte. De Kompolthi Imre 1339-ben zsadányi birtokrészeit odaadta Széchenyi Tamásnak, a ki viszont a sármonostori kegyuraságot, melyet Csobánka Sámuel jószágaival nyert, engedte át Kompolthi Imrének. Később a Salgai család birtokába került, de ezek hűtlenségbe esvén, Zsigmond király elvette tőlük és a Berzeviczieknek zálogosította el. 1435-ben azonban engedélyt adott a Rozgonyiaknak, hogy e helységet a többi Salgai birtokokkal együtt kiválthassák és 4100 frt-ban zálogul tarthassák. 1438-ban Albert királytól adománylevelet nyernek Zsadányra. Az 1549. évi összeírás szerint több nemes családé volt, ekkor 5 adóköteles, 6 elszegényedett és 11 elhagyott (elpusztult) jobbágytelket írtak itt össze. 1552-ben 6 portát írtak itt össze, ekkor már a hódoltsághoz tartozott. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portát vettek itt fel. 1635-ben 1 1/4, 1657-ben 1 3/4, 1675-ben 1 3/4 portája volt. Ez utóbbi évben egy Simon nevű armálista nemes család is lakott itten. 1693-ban, mint puszta, Deák Pál ezredes birtoka, ezenkívül még Majzik Simon is birtokos volt itten. Az 1741. évi összeírás szerint Almássy János és Stessel Kristóf birtokában találjuk. A XIX. század első felében gróf Almássy Kristóf, továbbá a Hellebronth, Rakovszky, Bíró, Bornemisza, Halasy, Sütő, Majzik, Thassy, Goszthony és Freizeizen családok bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg gróf Almássy Dénesnek, gróf Almássy Kálmánnak és Schossberger Henriknének van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1784-ben épült. A helységben levő kastélyt a gróf Almássy család építtette, jelenleg gróf Almássy Dénes tulajdona. A község területe 4387 k. hold, lakóházak száma 236 és a lakosság 1573 lélek, a kik közül 4 német, 1 horvát, a többi magyar; vallásra nézve 1 ref. és 22 izr. kivételével róm. katholikusok. A helység lakosai önkéntes tűzoltó-egyesületet tartanak fenn. A község postája helyben van, távíró és vasúti állomása Ludas. E helységhez tartozik: Cselőháza puszta, továbbá a következő telepek: Huta, Serház, Kisház, Zoltántanya, Végessytanya, Majziktanya, Almássytanya és Benczetanya. |
| | |
