| Bodó K. Attila: Re: karatnai-altorjai-mezöpaniti Bodók keresése | A NEMES CSALÁDOK KUTATÁSA ÉS SZAKIRODALMA
-------------------------------------
NEMES CSALÁDOK
Magyarországon, történeti szemszögböl nézve, megkülönböztetjük a honalapító nemességet a késöbbi, középkori nemességtöl. Az elöbbi nemessége a származáson, születésen alapult, míg az utóbbi a földbirtok adományozásán. Utóbbiakat birtokadományos (jószágos nemes, donatiós) nemeseknek nevezik. Mikor a király által adományozható birtokok száma lecsökkent, majd elfogyott, a király kiváltságlevél útján is adományozott nemességet (és rendszerint címert is). Ezek az ún. címerleveles nemesek (armalisták, armalistae, nobiles armales). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a címer adományozása vagy birtoklása még egymagában nem utalt a nemesség voltára. Városoknak, testületeknek (pl. céheknek) is lehetett és volt is címerük. Erdélyben viszont - történeti és geopolitikai okokból eredöen - a székelyek közül mindenki nemes és ezáltal hadköteles volt. A székely nemesség három osztályra osztódott: a f_nemesek (primores) a XVI. században a gazdagabb lófök közül váltak ki és alkottak külön osztályt. A lófök, lóf_nemesek (equites, primipilii) a lovasságot alkották a háborús idöben, végül a gyalogságot kitevö közszékelyek (pedites, pixidarii). A birtokadományozás a király elhatározására alapján, illetve egyes személyek kérelmére történt. Egy éven belül az adományost bevezették, beiktatták a birtokába (introductio). A beiktatást a király személyes kiküldöttje végezte el az adományozott birtokhoz legközelebb lév_ hiteleshely, káptalan, konvent képvisel_jének jelenlétében. A címereslevél által történt nemesítés esetében azt egy éven belül ki kellett hirdetni annak a megyének a közgy_lésén, ahol a nemes lakott, így szerezvén érvényességet a nemesítésnek.
Ha a családtörténet-kutató nemesi család után kutat, célszer_ minden esetben a szakirodalom tanulmányozásával kezdeni. A nemességre vonatkozó irodalom rendkívül gazdag és szerteágazó. A kutatást a nagy közkönyvtárakban (pl. az Országos Széchényi Könyvtár, illetve a jobban ellátott megyei könyvtárak) vagy kisebb, de szakosított levéltári, illetve múzeumi könyvtárakban (pl. a Magyar Országos Levéltár Könyvtára) lehet igazán sikeresen végezni. A kutatók túlnyomó többsége beéri a címer, a „kutyabör“ (nemeslevél), valamint az adományozott ös felkutatásával. Csak kevesen fordítanak idöt és fáradságot a két végpont közti leszármazás levezetésére és a többszáz éves hiátus módszeres kutatására. Magyarországon a nemesi címet és rangot, valamint a nemességet mint állapotot az 1947. évi IV. törvény az egyes rangok és címek megszüntetéséröl 1. paragrafusa alapján megszüntették.
(Nincsenek öseink csak proletár höseink és csak ott tiszteljük a nemzeti múltat, ahol börkabátos keretlegény apáink vonultak......) / egy kivedlett neobolsevik dala XXI. század Mo
Nemes családokról megjelent szakirodalom
A következö alapvetö, erösen válogatott irodalomra kell felhívni a kutatók figyelmét:
-Adeliges Jahrbuch 1936-tól (szerk: Barcsay-Amant Zoltán) Luzern, 1953-1984.
-Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. I- VIII. Budapest, 1902-1942. (Kronológiai sorrendben közli a címeresleveleket, sok címerleírást, címerképet is közzétesz)
-Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561-1944. Baán Kálmán gyöjtését javította és kiegészítette: Kóczy T. László és Gazda István. Budapest, 1984. (megyékre, családokra és genealógiai szakterületekre lebontva)
-Bakács István és Dávid Lászlóné: Kisebb családi és személyi fondok (a Magyar Országos Levéltárban) I-III. Budapest, 1968-1971.
(leánya Dr. Bakács Bernadett az OL fölevéltárosa kiváló szakembere a téménak)
-Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Budapest, 1983.
-Borovszky Samu: Név- és tárgymutató a Turul 1883-1892. évfolyamához. Budapest, 1893.
-Csoma József: A magyar nemzetiségi czímerek. Budapest, 1904.
-Nemesi évkönyvek 1-13. Szerk.: Daróczy Zoltán. Budapest, 1923-1935.
-Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Elsö rész: Förangú családok. Szerk.: Fejérpataky László. Budapest, 1888.
öFejérpataky László: Magyar czímeres emlékek. Monumenta Hungariae Heraldica. I-II. Budapest, 1901-1902.
-Fekete Nagy Antal: Név- és tárgymutató a Turul 1893-1936. évfolyamaihoz. Budapest, 1940.
-Fügedi Erik: A XV. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Budapest, 1970.
-Genealógiai füzetek. Családtörténeti folyóirat czímerekkel és leszármazási táblákkal. Szerk.: Sándor Imre és Sebestyén József. I-XII. évf. Kolozsvár, 1908-1914. (Föleg erdélyi családok történetével foglalkozik, genealógiai tabellákkal, összeírásokkal, lustra-jegyzékekkel illusztrálva a családtörténeti cikkeket. Minden füzethez részletes névmutatót közöl.)
-Gerö József: A királyi könyvek. 1867-1918. Budapest, 1940.
-Gerö József: A m. kir. belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Budapest, 1938.
-Gothaisches genealogisches Taschenbuch der adeligen Häuser. Alter Adel und Briefadel.
-Gothaisches Taschenbuch der Freiherrlicher Häuser.
-Gothaisches Taschenbuch der Gräflichen Häuser. (A nemesi, bárói és grófi családok évkönyvei kb. 1770 óta jelennek meg Gothában, és számos magyar vonatkozású családtörténeti adatot tartalmaznak.)
-Horvát István: Magyarország gyökeres régi nemzetségeir_l. Pest, 1820.
-Horváth Sándor: A m. kir. oszágos levéltárnak az 1886-1907. években bemutatott czímeres nemeslevelek jegyzéke. Budapest, 1908.
Horváth Sándor: A vármegyei levéltárak felülvizsgált czímeres nemesleveleinek jegyzéke. Budapest, 1909.
-Illésy János-Pettkó Béla: A királyi könyvek jegyzéke 1527-1867. Budapest, 1895.
-Illéssy János: Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás, Budapest, 1902.
-Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 1-3. kötet. Budapest, 1900-1904.
-Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Budapest, 1993. (több mint 9800 családnevet - nemcsak nemes családokét - tartalmazó történeti és etimológiai szótár rengeteg utalással).
-Kempelen Béla: Magyar nemes családok, I-XI. Budapest, 1911-1932. (Kb. 40 000 nemes család rövid történetével foglalkozik. Sok utalást közöl.)
-Kempelen Béla: Magyar nemesi almanach. Az 1867-1909. magyar nemességre, bárói, grófi és herczegi méltóságra emelt családok. Budapest, 1910.
-Kempelen Béla: Magyar nemesi családkönyv. Budapest, 1927.
-Kempelen Béla: Családkönyv I. Nemes családok. Budapest, l940.
-Magyar förangú családok. Szerk.: Kempelen Béla. Budapest, 1931.
-Kempelen Béla: Útmutató az összes nemességi ügyekben. Genealógiai és heraldikai kézikönyv. Budapest, 1907.
-Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. Budapest, 1970. 607-771. pp. 9. Családi levéltárak és iratkiadások
-Kövári László: Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854.
-Nagy Iván: Családtörténeti értesítö czímerekkel és leszármazási táblákkal. I-III. évf. Budapest, 1899-1901.
-Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal, I-XII. Pest, 1857-1868. (Kb. 10-12 000 nemes család történetével, genealógiájával foglalkozik. Sok genealógiai tabellát és címert is közöl.)
-Nyulásziné, Straub Éva: A Magyar Országos Levéltárban örzött eredeti címereslevelek jegyzéke. Budapest, 1981. (Több mint 1600 címereslevél leírását teszi közzé)
-Nyulásziné, Straub Éva: Útmutató a genealógiai és családtörténeti kutatáshoz a Magyar Országos Levéltárban. Levéltári Közlemények, 63. (1995) 1-2. sz. 167-181. pp. (sok levéltári forrásanyagot, utalást ad meg, föleg a nemes családok kutatásához nyújt adatokat)
-Ölyvedi Vad Imre: Nemességi könyv. Szeged, 1910. (A nemességi ismeretekkel és alapfogalmakkal foglalkozik.)
-Pap Gáborné: Kisebb családi és személyi fondok. V. Budapest, 1981.
-Pataky Lajosné: Családnévmutató a MOL-ban _rzött családi levéltárak és gyöjtemények irataihoz (1526-1945). Budapest, 1981.
-Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Második rész: Nemes családok. Szerk.: Pettkó Béla-Reiszig Ede. Budapest, 1905.
-Siebmacher: Das grosses und allgemeines Wappenbuch. (több mint 70 vaskos könyv, amely felöleli Közép- és részben Nyugat-Európa német nyelvterületö valamennyi jelent_sebb nemes családját. Rövid családtörténetet, címerleírást közöl, sok utalással. Külön táblázatokon pedig címerképeket) A sorozaton belül:
-Die Wappenbuch des Adels in Ungarn I-V. Bd. Nürnberg, 1885-1894.
-Der Adel von Siebenbürgen. Nürnberg, 1898.
-Der Adel von Kroatien und Slavonien. Nürnberg, 1899.
-Hanns Jäger Sunstenau: General Index zu dem Siebmacher’schen --Wappenbüchern 1605-1961. Graz, 1964. (Általános névmutató a Siebmacher-féle címereskönyvekhez)
-Tagányi Károly jegyzéke az Országos Levéltárban a magyar és erdélyi udvari kancellária fölállításáig található herczegi, grófi, bárói, honossági és nemesi okleveleknek. Budapest, Országos Levéltár 1886.
-Tagányi Károly-Pettkó Béla: Pótlék Tagányi Károly nemesi jegyzékéhez. Budapest, 1888. (Melléklet a Turul VI. évfolyamához)
Ha tudja a kutató, hogy az öt érdeklö nemes család melyik megyében volt birtokos, vagy hol lakott, nézzen utána, megjelent-e annak a megyének a nemes családjait tárgyaló kiadvány. Kempelen Béla: Magyar nemes családok id. könyvében az 1. kötet V-VII. oldalain felsorolja öket. Ha nem jelent meg a megfelelö megye nemes családjait ismertetö önálló munka, akkor utána kell nézni, hogy a Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország Vármegyéi és Városai címö sorozatban kiadták-e a szóban forgó megye monográfiáját. (Nem jelent meg valamennyi megyéé - az ország 63 vármegyéjéb_l csak a következ_ megyék jelentek meg: Abaúj-Torna, Bács-Bodrog, Bars, Bihar, Esztergom, Fiume és a Magyar-Horvát Tengerpart, Gömör-Kishont, Heves, Hont, Komárom, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Temes, Torontál, Vas és Zemplén). Ebben a sorozatban mindegyik monográfia tartalmaz olyan fejezetet, amely lexikonszer_en, tömören leírja a megye nemes családjainak történetét. A megyetörténetekr_l, vármegyei monográfiákról, adattárakról szóló könyvészeti adatok összefoglalását l. Bodor Antal-Gazda István: Magyarország honismereti irodalma 1527-1944. Budapest, 1944. (Reprint: Budapest, 1984.) Függelékek: 457-482. p. Ha a fenti müvekben a kutató megtalálta az öt érdeklö családot, máris fontos kiindulópont birtokába jutott.
A továbbiakban a kutatónak az ott szereplö lábjegyzetekre kell ügyelnie, mert ezek sokszor adnak felvilágosítást arról, hol örzik a család levéltárát, iratait, címereslevelét, pecsétjét stb. Esetleg újabb irodalomról, forrásanyagról tájékoztathatják a kutatót.
Családtörténeti (genealógiai) gyüjtemények
A Magyar Országos Levéltárban örzik a Családtörténeti Cédulagyüjteményt az A 131 jelzet alatt. Ezt a gyüjteményt nevezik a Levéltárban Illéssy-patikának. Készít_je, Illéssy János arra törekedett, hogy a nemes családok nemességének tényét bizonyítsa, ezért megadja az illetö családra vonatkozó és a Magyar Országos Levéltárban közel száz fondban és állagban található iratok jelzetét (megjegyzendö, hogy sok esetben más levéltárra is utal a cédulagyüjtemény). A cédulagyüjtemény korábbi része, amit szintén Illésy készített, irodalmi utalásokat is ad (Turul - heraldikai és genealógiai folyóirat, Századok, családtörténeti m_vek). Ezeket az irodalmi utalásokat azok, akik Illésy halála után a gyüjteményt kiegészítették, általában nem jegyezték fel. Az 1990-es években - a könnyebb kezelhetöség végett - a százezres nagyságrendet meghaladó cédulagyüjteményt számítógépre vitték. 1997 óta viszont már CD ROM-on is beszerezhet_.
Szintén a Magyar Országos Levéltár örzi Pataky Károly genealógus kéziratát, amely els_sorban erdélyi, másodsorban és kisebb mértékben magyarországi nemes családok genealógiai adatait tartalmazza, a családnevek bet_rendben követik egymást. Ezek az adatok bibliográfiai, illetve levéltári jelzetekkel vannak kiegészítve. (Levéltári jelzete: A 133 - Filmtári helye: B 1583-B 1585 dobozok).
Az ún. Peláthy „Heraldika“ iroda különbözö családok nemességének kutatására vonatkozó betürendben elrendezett XVI-XX. századi iratokat tartalmaz. (Levéltári jelzete: R 272 - Filmtári helye: B 1534-B 1563 dobozok).
Ide sorolható még az ún. Daróczy-gyüjtemény, amely talán az Illéssy-patika mellett a legteljesebb genealógiai gyüjtemény. (Filmtári helye: 40593-40684 dobozok. Az eredeti, kéziratos anyagot a Dunamelléki Egyházkerület Ráday Levéltárában örzik. 1092 Budapest, Ráday u 28.).
Sajnos nem ritka eset, hogy az irat, amelyre az Illéssy-féle cédulagy_jtemény, illetve a Pataky-féle genealógiai gyüjtés utalnak, a Magyar Országos Levéltárban két alkalommal keletkezett tüzvészben megsemmisült (1945-ben kb 3000 folyóméter, 1956-ban viszont 8765 folyóméter irat égett el, pl. az Erdélyi Tábla anyaga, sok bírósági, igazságügyi és jogügyi szerv irata, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium irattára, valamint sok családi levéltár stb.). A megadott jelzetek alapján az irat a Magyar Országos Levéltár I. emeleti kutatótermében - a kutatási szabályzatnak megfelelöen - kikérhet_ és kutatható. Megjegyzendö, hogy sok egyéb családtörténeti vonatkozású irategyüttes már mikrofilmen megtalálható, a Reprográfiai Osztály óbudai kutatótermében kutatható. (L. a tájékoztató végén mellékelt jegyzéket).
Ha más levéltárra (múzeumra, könyvtárra, gy_jteményre) utalnak a fent említett genealógiai gyüjtemények (pl. valamelyik megyei levéltárra), és nem örzik a megfelelö irat mikrofilmmásolatát a Magyar Országos Levéltár Filmtárában, akkor a kutatónak személyesen vagy levélben kell az illetö intézményhez fordulnia. Pl. Nagy Iván gyakran hivatkozik a Collectanea Heraldica c. forrásra, ez az OSZK Fol. Lat. 127 sz. alatt található, és 18. század végi-19. század eleji rézmetszetes címerábrákat tartalmaz. Sokszor a megadott forrás örzi az intézmény ma már külföldön van. Ez fölöttébb nehezítheti és költségessé teheti a kutatást. Az is elöfordulhat, hogy a 70-80-100 évvel ezelött feltüntetett jelzetek ma már nem használhatóak. A levéltár anyagát átrendezték, az irat elveszett, megsemmisült stb. Ezekkel a nehézségekkel a kutatónak mind számolnia kell.
Nemességkutatáshoz használható egyéb forrásanyag
Az említett genealógiai gyüjtemények mellett fontos és hasznos lehet átnézni az alábbi fondokat és állagokat:
Acta nobilium (A III. Károly és Mária Terézia-korabeli nemességigazolására vonatkozó iratok) 1723-1784. (Leváltári jelzete: C 30 - Filmtári helye: B 1089-B 1120., valamint 9384. dobozok) Az iratok megyénként vannak csoportosítva. III. Károly császár, majd leánya, Mária Terézia átfogó nemességvizsálatokat és igazolást rendelt el és folytattatott le a célból, hogy kiszürjék a nemesi jogokkal visszaél_ egyéneket.
A Magyar Királyi Helytartótanácsban 1783-ban pedig külön osztály jött létre a megtámadott/vitás nemességi igazolások felülvizsgálására:
Departamentum nobilitare 1783-1848. (a nemesség igazolásának felülvizsgálatára létrehozott osztály iratai) (C 57) (Filmtári helye: B 968-B 1089 dobozok)
Megyei nemesi iratok (és közgyülési jegyzökönyvek). A közgyülési jegyzökönyvekben a nemesség kihirdetéséröl, birtokadományozásról, rangemelésekröl vannak bejegyzett adatok. Annak a megyének a jegyzökönyveiben kell kutatni, ahol a kihirdetés, adományozás stb. történt. L. a mellékletet.
Genealógiai tabellák XIII-XIX. század (MOL P szekció) (Filmtári helye: B 1431-B 1470. dobozok). Csak a birtokos nemesség családfáit _rzik ezek az iratok.
Genealógiai tabellák XVI-XIX. század (Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak, Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára) Levéltári jelzete: F 6 - Filmtári helye: B 1470-B 1471. dobozok.
Genealógiai tabellák XIV-XIX. század (Bírósági Levéltárak, Levéltári jelzete: O 59 - Filmtári helye: B 1471- B 1473. dobozok). Többnyire a Processus tabulares (Jelzete: O 18), valamint az Acta post Advocates (Jelzete: O 69) c. állagokból kiemelt és kimásolt genealógiai tabellákat, illetve betürendes mutatókat tartalmazza. Az O 58. állagban szintén vannak genealógiai tabellák, ezek még nincsenek mikrofilmre véve, így eredetiben kaphatja kézhez az érdeklödö.
|
| | |
