| ertokos: Botz családnév | Bócz családnév számos írott változata fordul elő mind magyar nyelvterületen (Bócz, Boocz, Buócz, Boucz), mind Nyugat-Európában, főleg német anyanyelvűek között (Botz, Bootz[e], Booz, Botts, Boatz, Boaz és Bouc[q]). A Kárpát-medencében helységnévként is előfordul: Bocfölde (1247, Zala megye), Bóc (villa Buch ,1314) és Bóctelke (Bochteluke, 1326, Kolozs megye) de ide számítható a fölvidéki Pribóc (Pribovce, Szlovákia) is, amelyben a szláv pri- előtag víz melletti települést jelöl.
A név magyar származtatását tévesnek tartják, viszont érdekes magyarázatot kapunk név eredetére 2001. február 9.-én az egyik angol nyelvű családtörténeti fórumon (http://genforum.genealogy.com/botz/messages/5.html). Véleménye szerint a név bibliai eredetű („Szalmón Ráhábtól született fia, Booz”, más fordításban „Sálmón nemzé Boázt Ráhábtól”), és később Magyarországon (?) fordul először elő i.sz. 810-ben.
A magyarázat romantikusnak tűnik, ám a név első magyarországi előfordulása mintegy 200 évvel később, 1075-ben a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében mégiscsak valószínűsíteni látszik azt.
Az alapítólevél szerint I András király Bocz nevű udvarnoka segített az apátság birtokainak kijelölésében, mivel valószínűleg Észak-Magyarország jó ismerője volt.
Később 1409-cel kezdődően oklevelekben tűnik föl a név Doboka, Sáros, de főleg Turóc megyében (pl. Dolina, Nagyrákó). (http://www.arcanum.hu/mol/) Később Bars, Zemplén és Gömör megyében tesz említést Bócz családokról Kempelen Béla: Magyar nemes családok című könyvében.
Turócból Dunaegyházára Buócz Mátyás és Bottyányi Zsuzsanna utódai, Apostagra Buócz Péter és Szotzovszky Julianna gyerekei, köztük apai ágú 5.nemzedékbeli elődöm, I. Mihály, költöztek. Az évek során nevük Bóczcá egyszerűsödött
Szeretném, ha közös erővel pontosítanánk a név és az e nevet viselő családok eredetét és terjedését. |
| | |