| Tajti-Hajós Sándor: Malahi-Czinege ág. | Malahiak - Czinege ágon.
A Zágráb-Korpás nemzetség leszármazottai és egyéb Malahiak
A Zágráb-Korpás nemzetség egyes leszármazottai, akiknek még a XV. században is volt birtoka Malahon, egészen a XIV. század végéig Malahi néven szerepelnek az egykorú okiratokban. Felsorolunk itt néhányat közülük, hiszen ők alkották a falu osi lakosságát.
Zágrábnak egy fia, Mátyás, és egy lánya volt. Az utóbbi Porvos fiához, Sándorhoz ment férjhez. Mátyásnak négy fia volt: Máté, Bors, Miklós és Zok. Miklósnak, aki 1282-ben osztozott meg fivéreivel birtokaikon, fia Dancs volt, és ennek két fia volt: Domokos és Jakab. Ettől a Domokostól származik le a kövecsesi Dancs család, mely nevét Domokos apjától, Maláhi Dancstól vette.
Menthának nem voltak leszármazottai.
Lőrinctől származott Keszi Herbord és János. Herbord, akinek egy fia születt, Kozma, 1287-ben 15 márkáért adta el Zágráb unokáinak Keszi egyharmad részét, felvállalva a felelősséget testvérével, Zágrábbal, szemben is, aki akkor a tatárok fogságában sínylődött.
A XIV. század első felében a Zágráb-Korpás nemzetség ősi javai idegen kezekbe kerültek - a Czinege családéba. A család első ismert őse Malahi János, akinek neje Bey Ivánnak Margit nevű lánya volt. Három fiuk volt: Miklós, Jakab és György. Miklós fiuk már a Czinege nevet használta és malahi birtokára utal a Czinege-erdő elnevezés. Miklós 1330-ban György fivérével tiltakozik az ellen, hogy az ősi birtokukat, Al- és Felherepánt (Szentdemeterpuszta) mások elfoglalják. Még ugyanabban az évben Hanvai Pál Czinege Miklós fiainak, Istvánnak, Jánosnak, Jakabnak és Pálnak nevében tiltakozik Malahi Miklós és György atyafiak ellen, akik Felherepánt elidegenítették.
A Czinegék, akik azt állították, hogy szintén a Zágráb-Korpás nemzetségből erednek, ebben a században hosszas pert folytattak a Dancs család őseivel is Recske, Keszi és Haripán (Herepán) falukért. Az országbíró azonban a már az említett Domokos javára ítél, aki visszakapja az ősi jószágokat, de a Czinegék azért megtarthatták Alsóherepánt és Apátit (másképp Szuhát). Czinege Miklóst 1409-ben törvényesen bevezették Felherepán vagy Szentdemeter helységébe. Házasság révén megszerezték Szuhát, más néven Márkrétet is.
Czinegékkel közeli atyafiságban állott Malahi Izsáknak ága, akinek fiai a XIV. század közepén a Czinege családdal együtt Szentdemetert vagy Felherepánt bírták. Malahi Izsák egyik fia, György mester 1358-59-ben Gömör megye alispánja volt. Keszi Herbord fia, Kozma 1369-ben tiltakozott az ellen, hogy Malahi Dancs fia, Domokos (a Dancsok őse) és Malahi Izsák unokái Keszit, Herepánt, Szentdemetert és Apátit elfoglalták és használják. Malahi Izsák Pál nevű fiától származó unokái és más maradékai 1413-ban Horkai néven fordulnak elő, amiből arra lehet következtetni, hogy ez az ág Horkán, vagyis Malahon lakott.
Malahi Pál 1347-ben homo regius. Simon vályi lelkész 1351. november 11-én megidézi Szkárosi Miklóst és fiát, Malahi Pálné Erzsébet asszony és Dobai Mihályné Ilona asszony kérelmére leánynegyed- és hitbérkielégítési ügyben.
Malahi István 1507-ben Csetneki Miklós ügyvédje volt.
Malahy János az 1549-i subsidium-jegyzékben fordul elő.
Ferdinánd király 156l-ben a magvaszakadt Malay János malai kúriáját és az Ivánka Kristóf ivánkaházi kúriáját, melyet azért koboztak el tőle, mivel akarattal esett török fogságba, Kövér Ferencnek és Kormos Gáspárnak adományozza.
A család egy ága még a XVII. század elején is élt. Malahy Péter 1580-ban Horkán egy puszta belsőséget cserél el Barna Ferenc alispánnal. Malahy Péter Anna nevű lányát Barna János vette feleségül. Ennek utódai Barna Mihály, György és Zsigmond l664-ben a malahi pusztabirtok elidegenítése miatt tiltakoznak Malahy Gergely utódai ellen.
|
| | |
