| Décsi Szabolcs: Nagydoba története | Üdvözlök mindenkit akit a Décsi család illetve Doba története érdekel.
Remélem hasznosak lehetnek az alábbi információk sokak számára.
Décsi Szabolcs
Doba.
Doba kettő van: Nagy- és Kis-Doba.
Tuka (?), Duba 1205–1235, Doba 1363, Kisdoba 1413, Kysdoba, Egyházasdoba 1417, Nagy-Doba 1439–44, Nagdoba 1442, Nadoba 1446, Naghdoba 1454, Kysdoba 1501, Nag Doba 1549, Nagidoba 1693, Közép (?) Doba 1639.
Doba szláv szó, a mely a dub, dubrava szavakból alakult.
Mindkét Doba Közép-Szolnokból való. Nagy-Doba 1417-ben belsőszolnok-, 1446-ban külsőszolnok-, 1449-ben középszolnok-, majd belsőszolnok-, 1461-ben megint középszolnok-, 1519-ben kraszna-, 1659-ben szolnok-, 1693-ban megint középszolnokvármegyei, Kis-Doba 1413-ban szolnok-, 1430-ban középszolnok-, 1488-ban megint szolnok-, 1492-ben megint középszolnok-, 1519-ben krasznavármegyei helység.
Doba első nyomait a Váradi Regestrumban találjuk. A Chumburd villabeli Numchiz mint pristaldus szerepel a dobai pap és Ladomérné közötti ügyben.*Kandra K.: V. R. 118. l. Kandra Kabos azt hiszi, hogy ezen Chumburd falu emlékezetét azon puszta Zobor őrzi, a mely Nagy-Dobának napjainkban tartozéka. – U. o. 119. l. 6. sz. j. Pál pap (sacerdos {309.} de uilla Duba) azzal vádolja ezen helységbeli Ladomérnét, hogy ez még nem fizette le ama szolgáló vételárát, a mely szolgálót a paptól vett. Sőt e szolgáló özv. Ladomérné bíztatására meg is lopta a papot, aztán elszökött. Az özvegy azonban azt állította, hogy minderről mit sem tud. Ezért Vitalis zonuki (de Zonouk) udvarbiró az ügy megvizsgálása után Váradra rendelte őket tűzesvas próbának, a hol Pál pap embere a vas hordozásával beigazolta a pap állítását.*Kandra: V. R. 118. l. Alodomerius és mások tolvajsággal vádolják a Kátha-nemzetségből való Farkas szolgáját, Hizét.*U. o. 220., 222. l. Kandra Kabos ezen Ladomért azon dobai (dubai) Ladomérnek vélné, kinek nejével az odavaló papnak gyűlt meg a baja.*U. o. 221. l. 16. sz. j. A Tuka villabeli Farkas pristaldus előtt karddal való megsebesítéssel vádolják moni Ölvént.*U. o. 424., 426. l. Kandra Kabos Tukát Dobának nézi.*U. o. 426. l. 1. sz. j. 1363-ban Doba Dobai Miklósnak, a Bertalan fiának, továbbá Dobai Jánosnak, ama Miklós testvérének birtoka. A Dobai-testvérek szolnokmegyei várjobbágyok, a kiknek nemességet adományoz I. Lajos király s őket, valamint Doba birtokokat fölmenti a várjobbágysági kötelék alól.*Zichy-Okt., III. k. 208–210. lap. Határait Sz. Tamás naphoz közelebbi hétfőn Odi Balázs megjáratni szándékozott Dobai Miklós fia, János és Kozmás fia, Egyed ellen; de utóbbiak ellentmondtak. Ez ügyben törvényt állottak, Dénes, erdélyi vajda pedig 1364 május 12-dikén meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy hiteles embert küldvén, ama határokat újból járassa ki.*Tört. Tár, 1896. évf. 720–21. l. 1413 április 12-dikén a szolnokvármegyei Kis-Doba birtokába beiktatják Kisdobai István Mihály fiát, Kisdobai Pál Lukács fiát és Kisdobai Demetert máskép Gebardot.*Dl. 27,845. 1417 május 27-dikén a belső-szolnokmegyei Egyházasdoba birtokot Kisdobai Lukács Mihály fiának adják Egyházasdobai Máthé Benedek és Miklós fiai.*Dl. 27,851. {310.} 1430 április 30-dikán Kysdoba birtokot illetőleg Dobai Sándor egyezséget köt Kakas Istvánnal és Gergelylyel.*Zichy-Okmt., VIII. k. 415. és 416. l. Nagydobáról Miklós biró egyike azoknak, a kiket 1441 május 4-dikén ügyvédeiknek vallottak Nagydobai Csizér Mihály és Benedek; Csete Benedek és Gergely; Nagydobai Benedek és fia Illés; Nagydobai Márton és fiai: Illés, Benedek és Pál; Kakas Máté; Kisdobai Gergely és Récsei Gergely.*Dl. Km. Prot. AB. min. p. 66. nr. 1. 1442-ben Kisdobai Kakas István, György és Máté visszabocsátják a középszolnoki Kysdoba és Nagdoba birtokokat Kisdobai Székely Istvánnak, miután ez megtérített az előbbieknek bizonyos költségeket.*U. o. pag. 117. nr. 2, áthúzva. Menyői Gebarth Antal elzálogosította Kysdoba birtokrészét 5 frtért. 1442 május 8-dikán nyugtatót vesz ezen zálogösszegről Kisdobai Lőrincztől és ennek fiaitól: Benedek és Páltól.*U. o. pag. 117. nr. 3, áthúzva. Nagy-Dobán lévő birtokrészét 1446 máj. 23-dikán Nagydobai Rúd Gergely 15 arany forintért Miklós, nagydobai birónak zálogosítja el.*U. o. C. min. pag. 13. nr. 2. A kolozsmonostori konventnek ez évi julius 16-dikán kelt meghatalmazó levele szerint Dobai Bartus György hét ügyvédet vall itt, majd többen, mint Nagydobai Csiszár Fülöp és Balázs, Vérvölgyi Anthos Péter. Sándorházi Simon s fia Márton egymást vallják ügyvédekül kölcsönösen s még hét ügyvédet vallanak.*U. o. pag. 5. nr. 3. Nagydobai Demeter középszolnoki Nagdoba birtokrésze Nagydobai Rúd Gergelyt meg gyermekeit: Dénest, Dorkót, Erzsébetet és Annát illeti. Ezért 1449 augusztus 21-dikén a nevezett Gergely a saját és gyermekei, továbbá Nagydobai Rúd Miklós és Márton, meg Nagydobai Rúdi János nevében eltiltja ama birtokrész elfoglalásától Csete Istvánt és Bertalant, {311.} Csete Gergelyt, Nagydobai Nagy Lőrinczet és Lőrinczet, Magy Istvánt, Bálintot és Pétert meg Biró Lászlót és Tamást.*Dl. Km. Prot. C. min. pag. 15. nr. 2. A kolozsmonostori konventnek 1449 aug. 22-dikén kelt egyezséglevele szerint Nagydobai István fia István e falubeli bizonyos birtokrészek iránt Réthei Miklósnéval és Igaz Jánossal egyezségre lép.*U. o. C. min. p. 61 nr 5. 1452 junius 13-dikán Hunyadi János kormányzó meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy tartson vizsgálatot Menyewi Benedek fia Mihály érdekében Kisdoba birtokon, melyet előbbitől Kisdobai Miklós fia György és Nagy (magnus) István, Miklós fia, Nagy (magnus) Tamás, János fia, Kisdobai Szabó (sartor) István elfoglalt.*U. o. C. nr. 2., pag. 88. nr. 12. – Dl. 28,619. A nagydobai határ egy részét Csete tallójának hívják. Csete Pál utódainak volt itt birtokuk. Csete Pál, Szilágyi Márton apja. «Miért hívták Csete Pálnak, arra felvilágosítást ad Zsigmond királynak egy 1408-ban kelt oklevele, mely szerint a Garázda-család hevesmegyei Zeuth (Szűcs) Fajzath, Réde, Ethed és nógrádmegyei Cethe birtokaik helyett csere-adományképen a temesmegyei Horogszeg, ezen és több más megyebeli birtokokat adta. Valószinű, hogy a Cethét bírt Pál származott onnan ide Nagy-Dobára s úgy tartotta meg itt is ezen előnevet».*Szj.
1456-ban Szilágyi Mihály, itteni birtokát a következő levéllel adományozza a Csete Pál fiának:
Mi, László, isten kegyelméből Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvátország királya, Ausztria, Stiria herczege, nemkülönben morvaországi őrgróf stb. Emlékezetül adjuk mindeneknek, kiket illet, hogy hívünk nemes (egregius) Szilágyi Mihály a horogszegi Bernolchi László fia, Nándorfehérvárunknak kapitánya, előttünk személyesen megjelenvén, mondotta s önként vallotta ezen módon: Hogy mivel Szilágyi Márton a nagydobai {312.} Csete Pál fia s rokona neki már több év óta nagy és fontos szolgálatokat tett, melyekben szerencsétlenségek s károsodások is személyének nem minden sérelme nélkül érték legyen, azért mindezeket megfontolván, érett, előre meggondolt elhatározás után egész ingatlanbirtokát, mely fekszik Közép-Szolnok megyében, minden ahhoz tartozó haszonvételekkel és járandóságokkal, számos földjével, mívelt és míveletlen állapotban levőkkel, rétek, mezők, legelők, szénafűvek s a minden névvel nevezhető, ahhoz törvény szerint tartozó vagy tartozható részekkel azon Szilágyi Mártonnak, a fenn megnevezett Nagy-Dobai Csete Pál fiának, rokonának s minden örökösének s utódjának tisztán s egyszerűen minden fizetés nélkül adta, adományozta s átruházta, sőt adta, adományozta s átruházta előttünk ezen Mártonra és általa örököseire is teljes s örök joggal leendő birtoklás végett visszavonhatatlanul, semmi jogot vagy tulajdont vagy uralmat azon fekvőségekben sem magának, sem örököseinek fenn nem tartván stb. Kiadatott Csanádon 1456 Miklós püspök és hitvalló ünnepén Magyarországban uralkodásunk 17-dik, a csehországinak 4-dik évében.*Latin eredetije Szgy. 1461 jun. 12. előtt Székely István Kys- és Nagdoba javaiból kiadták az özvegy Sikolya Albertné Nagy Ágnest megillető jegyajándékot és nászhozományt, a miért is utóbbi most menedéket vall a fenti István fiának, Tamásnak;*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 114. nr. 4. június 12-dikén Nagydobai Balázs a Barthos Györgygyel és Demeter fia Ábrahámmal közös Nagydoba birtokát Porkoláb Miklósnak s fiainak zálogba veti.*U. o. 1470 deczember 27-dikén Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Kisdoba birtokba, a mely Kisdobai Pál néhai fiáé, Lukácsé volt, iktassa be Kisdobai László fiát, Domonkost, kit az örökség útján megillet.*Dl. 27,923.{313.} 1471 márczius 1-sején Kisdobai Kakas Máté, a Kusalyi Jakcsiakkal,*img/szilagy-3-313a.jpgimg/szilagy-3-313a.jpg
Jakcs (-fi), László, György †
János, JánosLelei Kakas Andrással és Dobai Sándrinnal tilalmazták a Török-család* img/szilagy-3-313b.jpgimg/szilagy-3-313b.jpg
Therek, László, István, Albert
Domokos, Pétertagjait, a néhai Kysdobai Pál fia Lukács (szintén néhai) Kysdoba birtokrészének elfoglalásától;*Dl. 36, 393. Km. Prot. F. min. p. 78. nr. 1. márczius 12-dikén Kysdobai Zabó István s fia Pál némely kysdobai részöket a Kysdobai Zekeleknek*
Tamás, Mihály
Mihály, Anna, Zsófiaadták;*Dl. 36,393 Km. Prot. F. min. p. 81. nr. 1. április 18-dikán Kisdobai Székely Tamás s társaik egyrészről kysdobai birtokrészek, jelesül bizonyos gyümölcsös s az ezekre vonatkozó okiratok tekintetében kiegyeznek.*1. a) Zekel Mihály s Tamás; b) Kisdobai Kozma Dénes, fia Lukács; c) Kysdobai Kozma Egyed; d) Zabo István, fia Pál; e) Somogy János, Lőrincz; f) Nagy Tamás s Antal; g) Nagy (magnus) Miklós; h) Boda Márton s Gergely i) Kakas Máté, s fiai: Pál és Mihály; k) Orgoan István, Tamás, János és (János fia?) Demeter; l) Iwanfy Gergely; m) Nagy (magnus) Bálint fiai: Sandrin, Gergely, András, Péter; n) Zabo Kelemen; o) Symon Ferencz s György; p) a c) alatt említett Kisdobai Kozma Egyed fiai: Miklós. László, Bálint; q) Máté, fia Gergely; r) Weerees János; s) Nagy (magnus) Balázs; t) Baan Mátyás; u) Nagy (magnus) Demeter és mások (kivéve: a «nevezett» Sandrin fiát Mihályt, Chyzer Gált s Adoryan Gergelyt). 2. a) Thewrek István; b) Alberthfy Péter; c) Dersházy Márton; d) Kysdobai László fia: Domonkos; Kysdobai Imre fia: János, ennek fiai Máté, Lukács, Balázs; e) Deshazai István és Balázs, ennek fia: Benedek; f) Kysdobai László s fia Balázs. (U. o. p. 82. nr. 2.) 1488 október 27-dikén Báthori István, kuriai biró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy néhai Kisdobai Sándor Mihály szolnokmegyei Kis-Doba birtokába iktassa be Kisdobai Györgyöt.*Tört. Tár 1897. évf. 508. l. 1492 febr. 13-dikán Szentkirályi Dabolczi Balázs és Fábián {314.} Ambrusné Nemes Dorottya elzálogosítják e birtokukat Dobai Györgynek és fiának, Ferencznek.*Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. p. 57. nr. 1. 1493 április 2-dikán a kolozsmonostori konvent jelentést tesz Ulászló királynak, Dobai Györgynek e birtokba iktatásáról, mely Báthori István országbiró parancsára történt, és melynek Sándor András, ennek fiai Péter, László, János, ellentmondanak.*Dl. 27,979. 1493 máj. 2-dikán Mikói Máté elcseréli a Naghdoba birtokbeli pusztatelkét Mikai Mihály dobokamegyei szentmártoni pusztatelkeért;*Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. p. 128. nr. 1. máj. 15-dikén Nagydobai Bálint elzálogosítja e birtokát Nagydobai Györgynek,*Dl. U. o. p. 130. nr. 2. a kinek 1495 aug. 10-dikén Nagydobai Balázs, az István fia, vallja azt örökbe,*U. o. pag. 245. nr. 1. Jlt. perg. míg ápr. 6-dikán Dobai László ajándékozza Doba falubeli birtokát Dobai Györgynek.*U. o. min. p. 225. nr. 1. A kolozsmonostori konventnek 1501 jan. 20-dikán kelt örökvalló levele szerint Kysdobai Csoma (Chama) Bálint, László és Földvári András a Kechkes Balázs és Láczló Péter nemeseknek visszaadandó nyolcz szántóföld kivételével Kysdoba birtokukat (nemesi pusztatelek) Kysdobai Dobay Tamásnak eladják. Szomszédok: Nagy (magnus) Albert, Orgowan Kelemen, nemesek;*Dl. 36,405. Michael. p. 82. nr. 1. febr. 11-dikén Csoma Bálint és István unokája, László visszaadják a kÿsdobai nemesi pusztatelek negyedrészét Kecskés Balázsnak és Láczló Péternek, a kik viszont lemondanak amazok javára az ezen negyedrész után járó mindennemű jogokról.*U. o. 85. nr. 1. A kolozsmonostori konventnek 1501 máj. 20-dikán kelt zálogvalló levele szerint Naghdobai néhai Chethe Antal fia, László, a Naghdoba birtokbeli nemesi pusztatelkét birtokával együtt Naghdobai Adoryan Jánosnak s Mihálynak vetette zálogba.*U. o. 106. nr. 1. {315.} 1503 ápr. 20-dikán Szabó Antal eladja Kysdoba birtokát, melyet néhai Kisdobai Szabó István örökölt, Szabó Ferencznek, Andrásnak, Demeternek, Gergelynek, Jánosnak és Mihálynak.*Dl. 36,405 Michael. p. 242. nr. 1. 1508 jul. 24-dikén Gebárt Mátyás eladja néhai Gebárt Antal e birtokbeli nemes telkének negyedét Kisdobai Nagy Bálint özvegyének, Klárának.*U. o. 281. nr. 1. 1516 febr. 13-dikán a kolozsmonostori konvent zálogvalló levele szerint Nagydobai László, a néhai (Naghdobai) Bálint fia Doba birtokát Kysdobai Székely (Zekel) Antalnak vetette zálogba.*Dl. 36.402. Km. Prot. Magno pag. 5. nr. 1. Nagy- és Kisdoba részjószágot 1519-ben Lajos király új adomány czímén a néhai Kis-Dobai Szabó (Székely?) Tamás fiainak adja.*Szgy. Nagy-Dobán egy részjószágon osztoznak Kis-Dobai Szabó (Székely?) Antal, Pál, Lázár és Kristóf rokonaikkal: Beőnyei Miklóssal, Mátyással és Jánossal, Nagy-Dobai Istvánnal és Györgygyel.*U. o. Nagy-Dobai Istvánnak és Györgynek; Kis-Dobai Szabó (Székely?) Antalnak, Pálnak, Lázárnak és Kristófnak két nemesi telek a közös birtokuk, a melyek közül az egyik a Berendi Dávid és a Spáczai Gáspárné, Borbála kezében van állítólag zálogjog czímén, a másik pedig Nagy-Dobai Istvánnál és Györgynél.*U. o. Kis-Dobán Nagy Györgynek, özvegy Borbálának és a Kis-Dobai Kis Nagy János fiainak Pálnak és Benedeknek házuk van, a melyet le is bontanak minden épülettel együtt.*U. o. Osztozkodnak még Kisdobai Antal, Nagydobai Illés Tamás és Nagydobai György.*Lelesz, C. Kraszn. prot. 5. foliis 70–72. A részbirtokba Kisdobai Székely Antalt, Pált, Lázárt és Kristófot iktatják be.*U. o. Stat. K. 36. Kisdobai Antal, Pál, Lázár és Kristóf Nagy-Doba felosztására megintetik az imént említett Bőnyeiket meg Nagydobai Istvánt és Györgyöt.*U. o. Act. Bercs. fasc. 34. nr. 9. (Prot. IX. pag. 111.) Kis-Doba felosztására pedig megintetik {316.} Kisdobai (Szabó) Ferenczet, Kisdobai Szabó Mihályt, Demetert, Andrást, Gergelyt és Jánost, Nagy Gergelyt, Kisdobai Illés Tamást, Cseke Pétert, Nagydobai Nagy Mátyást, Bőnyei Miklóst, Mátyást és Jánost, Kisdobai Istvánt és Györgyöt, Kelei Kakas Benedeket és Andrást meg Kisdobai Boda Balázst és Gergelyt.*Lelesz, Act. Bercs. Fasc. 34. nr. 9. (Prot. IX. pag. 111.) 1520 aug. 16-dikán a kolozsmonostori konvent örökvalló levele szerint Macsi Mátyás a Doba birtokát Adorján Jánosnak eladja,*Dl. 36,402. Km. Prot. magno p. 186. n. 1. Dobai Machy Mátyás fiai: Balázs, István; Dobai Adoryan János fiai: Antal, Péter. a kinek Macsi Mátyás 1523 jan. 22-dikén nagydobai szántóföldjeit adja el.*Dl. 36,400. Km. Prot. R. min. pag. 100. nr. 1. Ennek a konventnek bizonyságlevele szerint 1522 máj. 14-dikén Nagydobai Lőrincz a kolozsvári domokosrendüeknek adományozott Naghdoba birtoka védelmét Csehi Balázsra (Naghdobai Chehy Balázs) s fiaira (Demeter, György, Mátyás) ruházza.*U. o. p. 48, nr. 1. Ugyancsak ennek a konventnek 1523 jan. 13-diki örökvalló levele szerint Kysdobai Egyed (Eghyed) Jakab és Péter Kysdoba birtokukat Kysdobai Mihály deák gyermekeinek (Eghyed István, Ferencz, Hedvig) eladják.*U. o. p. 95. nr. 1. 1525 jun. 1-én Bőnyei Miklós, János és Mátyás örökbe vallják a naghdobai birtokukat Kisdobai Székely Pálnak.*Dl. 36,401. Km. Prot. T. min. p. 46. nr. 1. 1535-ben János király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Naghdoba birtokba iktassa be Dobai Antalt, de tiltakoznak ez ellen Nagydobai Adorján és Chÿ(?) László a maguk meg Csizér Demeter, Benedek és Bálint nevében.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. D. nr. 5. Kisdobai Székely Lázár Kysdoba birtokrészén a vetéseket nézte és az itt talált marhákat be akarta hajtani, de ebben megakadályozták Dobai Tamás és mások s őt elverték. Egy másik alkalommal a nevezett Székely meg Dobai Antal jobbágyát, {317.} a ki ezek kisdobai kertjében diót szedett, megtámadta az említett Dobai Tamás, magához vevén Dobai Györgyöt és másokat, és azt előbb gyalázó szavakkal illette, majd halálra kereste, a diót pedig lefoglalta és leszedette a maga számára. János király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy idézze meg Dobai Tamást és Györgyöt, a mi meg is történt.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. D. nr. 14. A kolozsmonostori konvent jelenti János királynak, hogy Sámsoni Hodosi Miklós királyi és János pap konventi emberek lefoglalták Naghdoba birtokban Vajda Mihály, Kecskés Tamás és Csizér Bálint egy-egy pusztatelkét, Kysdobán pedig Vajda Mihály fél pusztatelkét, a Kecskés Tamás meg a Nagy Pál és Benedek egy telkét Nagydobai Tamás és György felperesek számára. A lefoglalás ellen tiltakozott Székely Pál kisdobai lakos, a kit azért szintén megidéztek.*U. o. Km. conv. lad. 26. D. nr. 37. 1536-ban Nagy-Doba meg Nyir-Mon birtokába a most említett Sámsoni Hodosi Miklós, királyi emberrel Sámsoni Kőrösi Zsigmondot, Ferenczet és Miklóst Berzenczei Benedek áldozár, a Szent Zsigmond király oltárának igazgatósága iktatta be.*Bunyitay: A Váradi Püsp. II. k. 178. lap. 1538-ban a kolozsmonostori konvent előtt Lelei Kádár Ferencz Doba szolnokmegyei birtokon egy úri telket három pusztatelekkel és tartozékaival, melyek hajdan mind a Dobai Sándor Mihály és Gergelyéi voltak, Sándor Ferencznek és Lászlónak, meg Annának, néhai Sándor János lányának száz magyar forinton visszavásárolhatólag adott el.*Orsz. lt. Kolozsmonostori konvent, Lad. 26. D. nr. 1. Nagy-Doba egyike azon részbirtokoknak, a melyeknek, valamint a róluk szóló okleveleknek visszaadására 1547-ben Dobai Tamás megidézi Nyírmoni Kovács Bernátot és Antalt, meg Deésházi Kovács Benedek özvegyét, Zsófiát, a kiket szerződés kötelez arra.*Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 4. nr. 17. Területén a «Margitasszonykúttyára járó» és «az Fűztónál {318.} való» nevű földeket elfoglalta Nagydobai Nagy Gergely, a kit azért 1548-ban megidéznek Lelei Orgonás Jánosné Erzsébet és Nagydobai Nagy János.*Lelesz, Act. 1548. fasc. 1. nr. 36. Innen Székely Lázárt vagy Kristófot, Bán Ferenczet, Kisdobai Nagy Benedeket, Vid Ferenczet, Keresztúri Sikolya Pétert, Dobai Tamást és Csízér Istvánt jelölte ki 1549-ben az országbíró királyi emberekül, a mikor is meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Haraklányi Miklós javára helyszíni vizsgálatot tartson özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós meg társaik ellen.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. H. nr. ? Dobai Tamást és Csízér Istvánt jelölte ki, a mikor meghagyta, hogy hozzon itéletet a konvent Haraklányi Miklós érdekében a Haraklányhoz tartozó Kesarajáróföld nevű földrészre nézve, a melyet elfoglaltak e Vajai Borzásiak.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 60. Kysdobáról Székely Lázárt vagy Kristófot, Bán Ferenczet és Nagy Benedeket jelölte ki az országbíró ebben az ügyben királyi biztosokúl.*U. o. 1549-ben Nagy-Dobán Haraklányi Zsigmond, egytelkes nemest 25 dénárnyi adóval rótták meg, Rút Ferencz és Dobai Tamás 2/3 (?) telkeseket 18–18, Máthé Balázs 2/3 (?) telkest pedig 17 dénárnyival.*Dical. Kys-Dobán 25–25 dénárnyi adót fizettek Nagy Benedek, Boda Mihály, Sándor Ferencz, Nagy Ferencz és Décsei Máté, egytelkes nemesek.*U. o. 1551 aug. 18-dikán a kolozsmonostori konvent tanúsítja, hogy N.-Doba felett megegyeztek Ilosvai Mihály és Dobai Katalin.*Tört. Tár, 1898. évf. 166. l. Nagydobai Dobai Borbála e birtoka összes tartozékaival együtt Spáczai Menyhértnek, Dobszai Jánosné Spáczai Annának és György Ferenczné Spáczai Petronellának jutott amaz osztozkodás alapján, a mely ezek és ifj. Rátoni Jánosné Majádi Erzsébet, Tordai Zsigmond, Ilosvai Mihály deákné Majádi Katalin, Baráti Kelemenné Hodosi Katalin és Patho Ferencz között jött létre a fenti Borbála birtokait illetőleg. Ugyanekkor a nevezett {319.} Menyhért és társai e birtok fejében kibocsátják Ráton birtokot. E birtokot a nevezett Dobszai váltotta volt vissza saját költségén.*Orsz lt. Km. conv. lad. 27. M. nr. 17. 1559-ben nagydobai nemesek, Décse Tamás, Lázár Illés és Csete Gábor.*Nagyv. Múz. Bl. Kisdobai nemesek: Bán Mihály, Szabó György, Décse Benedek, Szabó Antal, Varga István, Nagy Miklós, Banga György, Szyohi Tamás és Jakab György tanúkként szerepelnek a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*U. o. Kis-Dobán a Diósadi Bán-családnak volt birtoka.*Szgy. 1583-ban Nagy-Dobán fejedelmi adományúl kapnak egy Zoborrez nevű jobbágytelket Ákosi Pap másként Vid István és Ferencz, János, András nevű fiai.*Nagyv. Múz. Bl. 1618 máj. 15-dikén megosztozkodnak Menyői Móré Bálint özvegye, Borsai Erzsébet és gyermekei Doba részbirtokon.*Gencsi lt. nr. 1521. 1638 ápr. 12-dikén a középszolnoki Kis-Dobán kihallgatnak tizenhat tanút az iránt, hogy mennyi ideig bírta Tomori Zsuzsánna Dobai Jánosné a magyar-köblösi részjószágot.*Tört. Tár. 1898. évf. 534. l. 1639 okt. 25-dikén Nagy-Dobát egy nemesi kuriával és házzal, továbbá Kis-Dobát, melyeket Nagydobai Spáczai János, hűtlensége miatt elvesztett, Rákóczi György, fejedelem, főlovászmesterének Serédi István, krasznavármegyei főispánnak adományozza,*Jlt. nr. 6. kit az ő utasítására a szükséges tanúk jelenlétében(1639 deczember 22-én) be is iktatnak. Ez adományozásnak azonban a kijelölt határidőn belül Sámsoni Harangi László ellentmond, mivel Nagidobat, hajdan Spáczai Mihály Thamássfalvi Miklóssal közösen bírta.*U. o. 1640 jun. 22-dikén Sámsoni Harangi László meginti Majtényi Andrásné Szigeti Zsófiát, hogy az első férjétől, Nagydobai Spáczai Mihálytól hátramaradt nagydobai nemesi kuriából {320.} és Kis-Doba részbirtokból őt megillető hozományt vegye fel, magát a kuriát pedig bocsássa vissza.*Gencsi lt. nr. 1399. 1641 jul. 27-dikén Rákóczi György meghagyja a kolozsmonostori requisitoroknak, hogy a Nagy-Dobán Dobai István magvaszakadtával maradt összes javakat becsűljék meg és tegyenek jelentést.*Tört. Tár 1898. évf. 536. l. 1647-ben Nagy-Dobai Spáczai János elzálogosított Nagy-Doba birtok határában hét szántóföldet Nagy-Dobai Décsi Bálintnak 33 frtért.*A k.-monostori konvent 1789-diki átiratában. Bl. fasc. LL. Szécsi György, ki nemes Szabó Istvántól egy házhelyet vett Lelében, Kis-Dobán lakik.*Jlt. 1650-ben Ákostelek pusztát, mely a kisdobai határhoz tartozott, felkéri a Kisdobai Székely-család Vérvölgy falutól, hogy bocsássa ki a zálogból. A Kisdobai család ügyvédje Borosjenői Tisza György.*Szgy. 1659 máj. 19-dikén Nagydobai Spáczai János átengedi a Dobán levő birtokát bizonyos kölcsönös kikötések mellett Majtényi Mártonnak, ki hűtlenség miatt vagyonvesztes lett.*Tört. Tár 1898. évf. 539. l. 1676 máj. 18-dikán Nagy-Dobán lakó özv. Veres Istvánné és Veres István maradéki: Veres Mihály, István és János, továbbá Palóczi György elzálogosítanak három ákosi jobbágyot.*Nagyv. Múz. Bl. Kis-Doba egyike Szécsi György és neje, Gúthi Judit ama javainak, a melyeknek felosztására 1716 jun. 20-dikán az előbbiek leánya, Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia meginti Gencsi Györgyné Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást.*Gencsi-lt. nr. 951. 1718 decz. 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermekei megosztozkodnak a szüleikről maradt nagydobai részjószágon.*U. o. nr. 213. 1732 előtt Nagy-Dobán Fodor András és neje Szécsi Gúthi Zsuzsánna, majd ezek örökösei Fodor Zsigmond, Fodor János és Fodor Kata birtokosok. Az örökösök a birtokot 1733-ig felosztatlanul használják.*Jlt. {321.} Hogy Szécsi Györgynek mindkét Dobán volt jószága, azt a Gencsi György készítette lajstrom is mutatja.*Gencsi lt. nr. 1657. 1705-ben nagydobai nemesek: Víg Mihály, Bagdándi György, Balog Gergely, Balog János, Balog András, Palánki György, Pap Márton, Lovász Jakab, Máthé Mihály, Martzin István, Víg István; kisdobaiak: Dobai József, Dobai Zsigmond, alispán, Szabó Pál, Kis Ferencz, Détsei István, Kun István, Mihály István, Mihály János, Tunyogi Tsapó Sámuel, Dobai Ferencz, Urai (?) János.*Szv. lt. A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Nagy-Doba községből a következőket. Főbb birtokosok: Décsei Zsigmond; kisebb birtokosok: gr. Andrási Károly, ifjú Bogdándi György, Balási Sándor, Dobai Dániel, Mezei István, Antali, Csomos Mihály, Baczó Márton; saját telkén lakó, egyházi adómentes nemes: idősb Bogdándi György; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Palánki Mihály és Mózes, ifjú Víg András, ifjú Víg János, Víg Márton és Mihály, Ölvedi József, Décse István és György, Kis Klára Major Ferenczné, Deák György, Víg Sámuel és Ferencz, Farkas Sára Víg Pálné, Palánki István, Balog Sándor, Pál és György; más telkén lakó, adózó nemesek: Marczi Mihály, Palánki György, Pap László, Víg József, öreg Víg János, Balog András és Gombos István; pap: Zaj György ref., kántor: Henter István ref.*U. o. 1805-ben Nagy-Doba községből megeskették a következő 1. adómentes nemeseket: Dobai Antal és Dániel, Mezei István és József, Bogdándi György, András és János, ifjú Bogdándi György és Bartha Benjámin; 2. adózó nemeseket: Kis György, Domokos János, Nagy Mihály, Szűcs András és fia András, Marczin József, Mihály és István, Palánki Mihály, Palánki György és fia János, Palánki György, Pap László és fia Zsigmond, Vég András és fia József, Rápolti Pál, Molnár István, Vég József, Vég János és fia László, Vég Péter és Mihály, {322.} Orvedi József, Décsi István és György, Major Ferencz, Deák György és fia István, Palánki András, Góra Gábor és fia György, Góra József, Palánki József, Gombos István, Csele István és fia István, Vég Sámuel és Ferencz, Balog András, Vég János, Palánki István, Balog Sándor és István, Zakariás György, Balog György, Telegdi János és fia József, Deák János, Tordai Péter, Vég István, Marczin András, Pap István és Balog András.*Szv. lt. A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben Kis-Doba községből a következőket írták össze: Főbb birtokosok: Dobai Antal és István; kisebb birtokosok: Décsei Zsigmond, Csomos Mihály, Gyárfás Pál, Guti Krisztina Nagy Farkasné, Mezei István, Deák Pál, Temesvári Jónás, Jákob Dániel, Könnyű János és Pelei Mihály; saját telkén lakó, egyházi adómentes nemesek: Csapó György és Péter, Tunyogi Ferencz, Sámuel János és Mihály, Nagy György és Ferencz, Dul Ferencz; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Mihály István, Farkas Márton, Illés András, Bán József, Pap Márton, Szabó László, Atyai István, Szatmári Sámuel és Ferencz, Dobai Ferencz és Bálint, ifjú Dobai Ferencz, Szabó István, Lőrincz Ferencz, Szatmári János, Szabó Bálint, János és Pál, Kis Ferencz, Víg Péter, ifjú Szabó Bálint, Ordai János és Sándor, Mihály András, József és Pál, Ladányi János és Mihály, Dobai Pál, Víg Márton, Kis András, Szaniszlói György, Kis György, Mihály János, Bann? Ferencz, Szatmári Dániel, Atyai György és Biró Mihály; más telkén lakó, adózó nemesek: Urai Pál és Farkas István; kántor: Barta Sámuel ref.*U. o. 1805-ben megeskették innen a következő 1. adómentes nemeseket: Csapó Péter és Sándor, Csapó György és fia György, Csapó Péter, János és Ferencz, idősb Csapó Sámuel, Csapó András, Csapó János meg fiai: János és Zsigmond, Csapó József és István, ifjú Csapó Sámuel, Nagy Ferencz és {323.} György, Csapó Ferencz és Mihály; 2. adózó nemeseket: Mihály István, György, Mihály és Márton, Farkas Márton, Dobai György, Illés András, Lőke András, Bán György és István, Szabó László és György, Atyai István, Molnár János, Lőrincz Ferencz, Dobai Dávid, János, Bálint és Ferencz, Lőrincz József, Szakmári János, Urai Pál, Farkas István, idősb Szabó Bálint, Szabó József, Vég Péter, Kis Ferencz, Szabó Bálint, Ardai János, ifjú Ardai János, Mihály Péter, László, József, György és Sámuel, Ladányi János, Ladányi Mihály és fia Péter, Mihály András, dobai Pál, Vég Márton és József, Kis András, Szaniszlai György, Kis Sámuel, Mihály György és János, Szakmári Pál, Kis György, Ladányi András és idősb Mihály János.*Szv. lt. Nagy-Dobának gót stilben épűlt régi egyházát csak újabban bontották le. Az újat, az evang. reform. egyházat, melynek tornyában ma is van egy harang a XV-dik századból, a négy evangélista nevével,*Bunyitay Vincze: Schematismus 347. l. 1876-ban építették. A szájhagyomány szerint a lakosok ép misére gyültek egybe, mikor az ellenség megrohanta a templomot, a benne levők nagy részét legyilkolta s csaknem az egész községet fölégette. Az elhullottakat a czínteremben temették el közös sírba, mely helyen az új ref. templom építésekor a csonthalmazt meg is találták. De a szájhagyománynak egy 1727-diki esketés is támogatására jön, mikor – egyébként egy egyházi telek ügyében folyt a vallatás – azt is említik a tanúk, hogy a tatárok a falút elpusztították a falú végén volt papi lakással együtt.*A nagydobai evang. reform. egyház levéltára. 1651 előtt a két Doba együtt tartott «prédikátort és mestert», a kiknek a jövedelme egész dézsma, tizenkét öreg szekér fa s egy boglya széna volt, stóla semmi. Dézsmálni magának a prédikátornak kellett a mezőre járni,*A kisdobai egyház levéltárában megvan az a Fagyas István, esperes s Inczédi Mihály, inspektor kurátor kiadta okirat, mely a tövisháti eklézsiákban levő papok számára rendelt gabona- és szőlőtermékek tizedeléséről szól. (N.-Goroszlón, 1793 júl. 25-dikén kelt.) három vagy {324.} négy hites emberrel, a kiknek ebéddel tartozott. A Perecsenben 1651 junius 7-dikén tartott egyházmegyei partialison is kimondatott, hogy a két Doba egy eklézsia, egyik sem filialis, hanem mater-eklézsia. A Goroszlón 1653 november 12-dikén tartott partialis engedte meg a népesedő kisdobaiaknak, hogy külön templomot építsenek; de úgy, hogy a nagydobai régi templomot közösen kell fentartaniok. A Menyőben 1659 márczius 12-dikén tartott partialis még hozzátette, hogy a prédikátor is Kis-Dobán lakjék, de azért egyenlő jogú a két egyház. A sacramentumokhoz való edényeket is Kis-Dobára vitték, a nagydobaiak csak azt kívánták, hogy ha a pap Kis-Dobára átköltözik, járjon át hozzájok is szolgálatra. De azért a nagydobaiak még az ez évi április 17-dikén Görcsönben tartott partialis széken külön pap nyerhetése iránt kisérleteztek. Ám a partialisnak «tetszett, hogy egy nyomorékból kettőt nem csinálhatnak, hanem mind a két Dobának egy prédikátora legyen» és annak egyformán kellett szolgálni mind a két Dobát. Egy század telt bele, míg újabb kisérletet tettek, a különválás iránt; de az erdélyi egyházi főtanács az 1751 márczius 24-dikén Szilágy-Somlyón tartott partialis véleményére elutasítólag határozott. Különben is száz arany forint büntetés volt már előzőleg megállapítva arra a félre nézve, a melyik «az egyezséget felháborítaná.» Így maradt aztán a két helység végül is együtt.*V. ö. Névk., ev. ref. 1879. 8–12. l. A nagydobai egyház klenodiumai között a legrégibb az a czíntányér, melyet 1642-ben Décsei Bálint csináltatott az úrasztalára, ugyancsak tőle származik egy aranyozott, ezüst úrasztali pohár is, 1645-ből.*U. o. 11. l. Kis-Doba evang. reform. temploma kőből 1821-ben épűlt. Ezelőtt fatemploma volt (mely a szájhagyomány szerint a község megalakulásakor épűlt 1530 táján?) 1803 junius 21-dikén {325.} Balási Sándor arról értesíti az egyházat, hogy a használhatatlanná vált fatemplomot megvizsgálják s egy új templom építéséhez adománygyűjtésre az engedélyt kieszközlik, ezt az engedélyt a gubernium 1803 deczember 20-dikán meg is adta.*A kisdobai evang. reform. egyház levéltára. Itt az úrasztalára Dobai Zsigmond adott 1716-ban egy ezüst poharat s Enyedi Mária 1740-ben egy tányért.*Névk, 1879. 12. l. De egy fehér kendő selyemmel kivarrva 1672-ből való, ezt János diák hütös felesége varrta az Úr vacsorájához.
A két egyház anyakönyveit együttesen 1815-től vezetik.
A XIII. század elején Pál papot említik Nagy-Dobán.*Bunyitay Vincze: Schematismus 347. l. Apáczai István, dobai lelkészről a Debreczenben 1630 junius 9-dikén tartott közzsinaton elhatározták, hogy a miért megsértette lelkésztársát, Szatmári Istvánt a szilágyi partialis a generalis zsinatig hivatala alól felfüggesztette, kövesse meg a sértett felet, a kit gyalázott a szószékből is.*Tt. ev. ref. I. 27–28. ll. Urai Tamást a Váradon 1639 jun. 25-dikén tartott közzsinat Közép (?) Dobára küldte.*Tört. Tár. 1898. évf. 634. l. Deáki János domesticust a Csatáron 1675. junius 23-dikán tartott közzsinat küldte Dobára.*U. o. 649. l. Papjai voltak még: Dezső Mihály (1714-ben Maros-Vásárhelyt halt meg), Budai András (1719-ben Nagy-Bányán halt meg), Szilágyi György (1752-ben székbeli biróságot is viselt). Ugyancsak a tizennyolczadik századra esik a működése Mezei Istvánnak, Szilágyi Jánosnak, Zay Györgynek, Zay Sámuelnek (1784-ben Vérvölgyön halt meg, az előbbi három a dobai temetőben nyugszik), Virág Ádám egy évi szolgálat után Szigetre ment tanárnak. 1800–1815. Faragó István, innen Ilosvára ment. Volt székbeli bíró, majd direktor, meghalt 1835-ben. 1815–1826. Keresztes János tractualis fiskálisságot viselt, meghalt Tasnádon. 1826–1834. Osváth Sándor Goroszlóra ment. 1834–1865.*Egyházmegyei levéltár. Urházi György, a ki nyugalomba lépvén Szilágyfő-Kereszturra költözött s ott halt meg 1868-ban. 1865-től maig Botka Károly. {326.} Nagy- és Kis-Dobán a gör. katholikusoknak fatemplomuk van.*Sch. 1886., 164. lap. Kis- és Nagy-Doba evang. reform. jellegű egy tantermű elemi iskolái a tizennyolczadik század második felében már fennálltak. Egy 1787 márczius 26-dikán kelt partialis synodusi határozat szerint Rácz János, nagydobai tanítót Kis-Dobára rendelték ennek az egyháznak kérelmére.*A kis-dobai evang. reform. egyház levéltára. Sőt, mint előbb láttuk, már a tizenhetedik században szó van a mesterről. E helységek lakosainak számáról csak újabb időből vannak adataink, mert, mint kuriális helyek, 1715-ben s 1720-ban is kimaradtak az összeírásból,* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65 és 67. l. 1815-ben s 1816-ban éhség pusztított a lakosság soraiban.*A kisdobai evang. reform. egyház halotti anyakönyvében több helyt olvasható ezekből az évekből az a megjegyzés a halott neve után, hogy éhen halt el. 1733-ban Kis- és Nagy-Dobán (Dobele) 6 oláh család volt.*Tr. 1847-ben Nagy-Dobán a lakosok száma 466; gör. kath. 32, evang. reform. 434.* Nagyv. Nvk. 1847., 108. lap. Kis-Dobán a lakosok száma 549; róm. kath. 1, gör. kath. 70, evang. reform. 475, izr. 3.*U. o. Tehát már ekkor – nevökkel ellentétben – Kis-Doba volt a nagyobb népességű. Nagy-Doba lélekszáma 1890-ben 329; nyelvre nézve magyar 270, oláh 59; vallásra nézve r. kat. 1, gör. kat. 63, evang. reform. 257, izr. 8. Házak száma 77. Kis-Doba népessége 475 lélek; nyelvre nézve magyar 446, oláh 29; vallásra nézve r. kat. 4, g. kat. 29, evang. reform. 435, izr. 7. Házak száma 110. 1895-ben Nagy-Doba gazdaságainak száma 212. Területe 1388 katasztrális hold, a melyből szántóföld 632, legelő 286, rét 192, erdő 146, kert 70, terméketlen 62 hold.*Mg. St. 506. Kis-Doba gazdaságainak száma 226. Területe 993 katasztrális hold, a melyből szántóföld 547, erdő 156, rét 154, kert 58, szőlő (parlag) terméketlen 51 hold.*U. o.
Nagy-Dobának 1900-ban 1711 K. becsértékű cselekvő vagyona {327.} van állami egyenes adója 1947 K. 30 f. Kis-Dobának 3745 K. 40 f. becsértékü vagyona ekkor, míg állami egyenes adó 1825 K. 81 f.
Nagy-Doba utczái: Felső-, Alsó-, Hegy-, Temető- és Templom-utcza. Határrészei: Oltoványos, Halom-alja, Kerülőfar Solymók, Tolok-alja, Gögény-alja, Kis-rét, Nagy-rét, Széna-fű, Zobor. Szőlőhegyek: Felső- és Alsó-hegy, Varga- és Kishegy. Kútjai: Borsa, Kerülő, Csorgó, Új-kút, Sárkút.
Kis-Doba utczái: Nagy-, Kis- és Templom-utcza. Határrészei: Halom, Fehér-domb, Vajas, Puszta, Somodi, Kőhegy, Tér, Lepenye. Erdő: Gányás. Szőlőhegy: Nagy-hegy. Kútjai: Vajas-, Bodon-, Libuczkút stb.
1413-ban említve van a doba-nyirmoni út.*Dl. 28779.
|
| | |
