| Nagyné Diviki Emma | Tisztelt Divikiek!
Füzesgyarmaton születtem, 50 éve Budapesten lakom. Családom származásával az utóbbi években kezdtem figlalkozni.
Füzesgyarmaton több Diviki család élt és él ma is. A legtöbb család között rokoni kapcsolat nem ismert. A család történetéről és a név ősi eredetéről is csak néhány évtizede szereztem némi ismeretet.
1980-as években olvastam Szabó Magda "Régimódi történetek"- című könyvében arról, hogy üknagyapja, Gacsári István prédikátor,- aki mellesleg az én üknagyapámnak unokatestvére volt,- 1938-ban megírta Füzesgyarmat krónikáját:"Füzesgyarmati Helvét Hitvallású Szent Eklézsiájának Krónikája"-cimmel, melyben nemcsak Füzesgyarmat történetét írja meg, hanem az ott lakó családokról saját elmondásuk alapján összegyüjtötte az ismereteket.
A Krónika szerint Füzesgyarmat a török uralom alatt elnéptelenedett. 1711, a Szatmári-béke után újra telepítették. A betelepedők között voltak a Divikiek is
Az akkor élt Diviki Jánost ötször választották meg főbírónak, és ő volt a curátor a mai templomot megelőző templom újjáépítésénél. Ezenkívül egyházfi is volt. A Divikiek közül mások is töltöttek be egyházi és világi tisztségeket.
Az első betelepedő Divikiekről további adatokat gyüjtöttem az Országos Levéltárban található, első Füzesgyarmati anyakönyvi kivonatokból/1750-1895/. Az első letelepedők, akiktől a későbbi Divikiek származtak: György, Sámuel és János. Irásos adat nincs arról, hogy a betelepedő Divikiek között volt-e szoros családi kapcsolat. A Krónikábol tudjuk,hogy voltak gáton innen és gáton túliak.
Származási helyként a Krónika Kassát/Felvidéket/ jelöli meg.
A levéltári adatok alapján a családok azonosítását megnehezíti:- a régi mikrofilmek nehézkes kezelés,
- az azonos keresztnevek gyakorisága,
- a nagy gyermek halandóság miatti gyakori
névismétlések,
- valamint az adatokban előforduló
pontatlanságok.
János családja volt a legnépesebb. Az anyakönyv öreg Divikiként említi, mivel a 73 év, amit megélt, az akkori életkorokhoz viszonyítva ritka volt.
Saját családom ősét az említett Jánosban találtam meg, aki 1718-ban született. Irásos dokumentumom van arról, hogy az egyik dédunokája Péter, akinek a felesége Szúdi Zsuzsanna, az én dédnagyapám volt. Ezzel fényderült a család Szúdi előnevének eredetére is. Szúdi Zsuzsanna nagyapja, Szúdi Gergely szintén az első betelepedők között volt, és régi Hont megyei nemesi családból származott.
Fiam, Diviki Nagy Attila hobbybol tanulmányozza a magyarság eredetét. Ő hívta fel a figyelmemet néhány, a magyarság őstörténetét és a magyar családokat kutató műre, melyekben gyakran előfordul a Divék-nemzetség.
Nagy Iván:" Magyarország családai"/1838/ című 13 kötetes mnkája részletesen foglalkozik a Divék-nemzetséggel, amelyik a honfoglalás korabeli 108 nemzetség egyike volt, mely Nyitrától É-ra, Trencsén megye területén a hegyek lábánál telepedett le. Az általuk létrehozott első település Divék és az ezt követők, ma is léteznek Szlovákia területén. A Divékek századokon át a Felvidék legtehetősebb és legszerteágazóbb családai közé tartoztak.
1348-ban a nemzetség közös akarattal 9 törzsre oszlott, melyet a nyitrai káptalan előtt kinyilatkoztattak.
Javaikat is megosztották. Ezt követően egyes családok tovább gyarapodtak, elhagyták a de genre Divék /ősi/ nevet és birtokaikról nevezték el családjukat. A mai napig leszármazó családjaik címerének az alapját is az ősi Divék címer képezi, és büszkén valják magukat a Divék-nem leszármazottjainak.
Más családok az új nevük mellett megtartották a Divék előnevet.
A 7. törzs, Tamás törzse, az egyházas Divék tartotta meg az ősi de genere Divék nevet. Tőle származnak a mai napig élő Divéky, Divéki és feltehetően, a Diviki családok.
Idővel egyes törzsek meggazdagodtak, mások elszegényedtek.
Az Az Árpádház idején még sok Divék-nem beli töltött be jelentős egyházi és világi tisztséget.
A Divék-nemzetségi birtok nagy részét 1390 körül Csák Máté kaparintotta meg. Ágoston Péter: "A magyar nagybírtok története"/1913/ című munkájában a következőket írja: "...
nádorrá választják, s méltóságát arra használja, hogy birtok elkobzásra ítélje mindazokat, akiknek birtokait meg akarja szerezni, így szerezte meg a király tiltakozása ellenére a Divék-nemzetség birtokait is.
Nagyon sok családkutató mű foglalkozik a Divék-nem származásának felkutatásával. Az egyes művek között bizonyos eltérések mutatkoznak. Tekintettel a család szerteágazásának az eredeti ősökhöz való visszavezetés teljes hiteleséggel lehetettlen. Egyes régi oklevelek és okíratok segitik a közelebb jutást.
A füzesgyarmati Divikiek Divék-nemből való származására természetesen szintén nem állnak rendelkezésre hiteles dokumentumok, de számtalan jel, adat erre utal:
- az évszázadokon át megtartott név,
- a származási hely, melyet az 1700-as években élők szájhagyományai alapján a "Krónika" is megnevez, valószínűsítik az ősi Divék eredetet. Számtalan adat, lehetőség vár még felderítésre. A kutatást nehezíti az a tény, hogy a Felvidék nem a mai Magyarország terűletén fekszik. |
| | |
