| rdi: Re: Felmenők | Egy kis adalék... hátha segít:
A Csörsz-árok eredetére egy népmonda maradt ránk, ami több mint 300 évvel ezelőtt is ismeretes volt.
E mondát Tompa Mihály, jeles költőnk „Népregék” című művében tartotta fenn. A rege szerint Rád, a longobárdok királya háborúba keveredett a németekkel és Csörszöt, az avar királyt hívta segítségül, aki a győzelem esetére a király lányának: Délibábnak a kezét kérte jutalmul. Rád elfogadta az ajánlatot, további feltételül szabva azonban azt, hogy Csörsz király vízi úton tartozik Délibábért eljönni. Csörsz hazament, s azonnal számlálatlan népével meg-kezdet a meder építését a Tiszától Rákos irányába. A munkát a legkíméletlenebbül sürgette, az embereket éjjel-nappal kegyetlenül dolgoztatta, így még egy Jákó nevű lantost is elszakított felesége gyermekágyától. Jákó az embertelen eljárás miatt haragra gerjedt, lantját a szegre akasztotta és megátkozta Csörsz királyt, arra kérvén Hadurt hogy gyermeke legyen megbosszulója.
Idő múltán Jákó gyermeke, Dósa felnőtt és anyja megtanította a régi dalra.
Apja lantjával kezében bebarangolta a vidéket. Egy este fáradt munkáscsapatra talált, melyből az ismert dal hallatára egy roskadt, öregember vált ki: Jákó, Dósa atyja. A találkozás után az apja elbeszélte a hosszú évek szenvedését, mire Dósa bosszúra lobban és megragadva atyja csákányát, agyonütötte az éppen arra lovagló Csörsz királyt. Az árok építése abbamaradt, a megkínzott nép hazatért, de megmentőinek neve ma is él Jákóhalma és Dózsa községek elnevezésében. A félbemaradt árok mellett épült Árokszállás, amit Tompa így ír meg:
„Az árok tövénél Ároktő most is áll,
Borsódban a Tiszának füzlepte partinál
S a hely, hol véget érve, néptől megszállva lőn
Épülvén Árokszállás az áldott sík mezőn”
A rege hitelességében lehet kételkedni, de az készségtelen, hogy nevét a Csörsz-árokról kapta, mely a heves megyei Csány községnél (Csörsz kán dombja) kezdődik és Árokszállás, Zsadány, Erdőtelek, Dormánd, Füzesabony helységeken keresztül húzódva Ároktőnél a Tisza mellett végződik. A Csörsz-árkon kívül, mely kétségtelenül egy ókori hadászati védrendszer tagja, még egy másik, ún. „Kisárok” is húzódik. Ez Budapesttől északra, a Dunától indul és Gödöllőn, Turán, Jászfényszarun, Jászdózsán és Jászapátin áthaladva Heves megyébe nyúlik.
eredete: http://www.cukbetjasz.hu/?m=5 |
| | |
