| Kaszi: Fráter-Chernel-Ertsey-Várady Szabó-Kaszanyitzky | Kedves Fráterek!
Kaszanyitzky András vagyok, 31 éves, a debreceni Kaszanyitzky Endre üveg- és porcelánkereskedő cég alapítójának ükunokája.
Apám és nagyapám szintén András, dédapám Kaszanyitzky Andor, kinek felesége Várady Szabó Irén volt, Várady Szabó Kálmán és Fráter Etelka lánya, akik szerepelnek az itt említett családfán.
Fráter Etelka (ükmamám) apjának megtaláltam a gyászhírét a 'Debrecen' újság 1895.jan.5-i számában, melyet ezennel megosztanék veletek:
-----------------------
"Ujdonságok. Fráter Imre. A debreczeni kormánypártot nagy veszteség érte: elnöke, Fráter Imre, hosszas szenvedés után, életének 71-ik évében, elhunyt. Kora ifjuságától kezdve igen tevékeny szerepet vitt a közügyekben s csak a legutóbbi időkben vonult vissza, betegsége miatt, a nyilvánosságtól. Sokat tett pártja javára, de nem volt fanatikus pártember, tiszteletben tudta tartani az ellenpártiak meggyőződését is s a leghevesebb választási tusákban se ragadtatta el magát anniyra, hogy személye ellen a gyűlölséget kihívja. A kedélyes öreg urat sokan szerették s egyike volt városunk legismertebb szereplő férfiainak. Életrajzi adatait a következőkben közli a >D. R. U.<:
Ippi és ér-keserűi Fráter Imre született Érsemjénben, 1824.nov.1-én. Atyja Fráter István földbirtokos, anyja Chernelházi Chernel Zsuzsánna. Atyját még gyermekkorában elveszítvén, nevelését nagybátyja Chernelházi Chernel József vezette. Iskoláit Nagyváradon, majd Debrecenben végezte, 1847-ben ügyvédi oklevelet nyert. - A következő évben nőül vette Ertsey Teréziát, kivel boldog családi életet élt 43 évig; e házasságot nyolcz gyermekkel áldotta meg a gondviselés: közülök heten életben vannak. Hű nejét 1891-ben veszítette el. Azóta Erzsébet leánya gondozta a gyermeki szeretet önfeláldozásával. A szabadságharcz idején szolgabíróságot viselt Biharmegye érmelléki járásában. - A szabadságharcz lezajlása után ő is visszavonult birtokaira. Az alkotmányos élet hajnalán, 1861-ben Debrecenbe költözött. - 1867-ben városunk közönségének bizalma egyik tanácsnoki állásra választotta meg. 1869-ben a székelyhidi kerület balközépi programmal képviselőül az országházba küldötte. A kerületet három évig képviselte, de többé nem vállalt ujból mandátumot; mert gazdasági ügyei idejét nagyon igénybe vették. - 28 évig viselt bizalmi állásokat az érmelléki egyházmegyében, melynek volt világi jegyzője, tanácsbírája s körülbelül másfél évtized óta gondnoka. Ez utóbbi minőségben részt vett a debreczeni és budapesti zsinatok munkálkodásaiban. Az egyházkerület már régen beválasztotta a kollégium gazdasági ügyeit intéző tanácsba s ez ősi főiskola iránt való nagy szeretetét két rendbeli alapítvány tevésével is kifejezte. - A pártot megalakulásától fogva előbb Könyves Tóth Antal oldalán mint alelnök, majd mint elnök, ő vezérelte a politikai élet küzdelmeiben.
A család a következő gyászjelentést adta ki:
A legmélyebb fájdalom érzetével tudatjuk a forrón szeretett atya, após, nagyapa és rokonnak ippi és érkeserűi Fráter Imrének biharmegyei földbirtokos, volt országgyűlési képviselő, az érmelléki ev. ref. egyházmegye gondnoka, városi bizottsági tag, a debreczeni szabadelvű párt elnökének stb. f. hó 3-án, d.u. 5 órakor, életének 71-ik évében hosszas szenvedés után, agyszélhüdés következtében történt gyászos kimultát. Kedves halottunk földi részei folyó hó 5-én d.u. 2 1/2 órakor fognak a Miklós utcza 1961. sz. háztól az ev. ref. egyház szertartása szerint tartandó ima után Álmosdra szállíttatni és f. hó 6-án d.u. 2 órakor a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Mely végtisztességtételre a rokonainkat, barátainkat és ismerőseinket bánatos szívvel meghívjuk. Debreczen, 1895.jan.4-én.
Fráter Zoltán neje Borbola Johanna, Emil, Irma és Ferencz gyermekeikkel; Fráter Ilona férje Fényes Endre, Szeréna, Lenke, Endre, Barna és Ödön gyermekeikkel; Fráter Etelka férje Szabó Kálmán, Irén, Margit és Kata gyermekeikkel; Fráter Gizella férje Sebetic Raimund, cs. és kir. huszár százados, Jenő kis fiokkal; Dr. Fráter Imre neje Jelentsik Erzsébettel; Fráter István neje Szilágyi Máriával; Fráter Erzsébet, valamint számos közeli és távoli rokon nevében is. Áldás és béke drága hamvai felett!
A kormánypárt gyászjelentése így hangzik:
A debreczeni szabadelvű párt intéző bizottsága fájdalmasan tudatja szeretve tisztelt elnöke Fráter Imrének 1895. évi január hó 3-án történt gyászos elhunytát. Kelt Debreczenben, 1895. évi január hó 4-én."
-----------------------
Az itt említett Chernel Józsefről még a következőket találtam:
(www.arcanum.hu: Száz magyar falu könyvesháza / Álmosd)
"Településünk nevelésügyének egyik nevezetessége volt a XIX. század folyamán kisdedóvó intézete. Az álmosdi református egyház keresztelési anyakönyve szerint az 1798. február 8-án, az álmosdi nagybirtokos Chernel Jakab és Tardy Terézia fiaként született Chernel József, aki a debreceni kollégiumban végezte tanulmányait, s híres ügyvédként, táblabíróként tevékenykedett Nagyváradon, gazdálkodott álmosdi birtokán, ahol az év egy részét is töltötte, 1849. július 1-én Álmosdon kelt végrendeletében ekképen intézkedett ennek megvalósításáról: „Álmosd helységben lakozó keresztyének számára valláskülönbség nélkül alapítok egy koldusápoló- és kisdedóvó intézetet, melyben nemcsak az elnyomorodott, hanem jövedelme erejéig az olly elöregedett polgárok is, kik élelmök megkeresésére maguktól elégtelenek, bevétessenek, vagy legalább segedelmeztessenek; e végre hagyom azon két udvartelkemet, rajtok lévő épületekkel, melyek egyfelől a’ Péchy féle majorok, más felől Halász féle udvartelek közt léteznek; (…) az intézet fenntartására pedig hagyok 12.000 pengőforintokat, melynek évenkénti kamatja fordítódjon azon intézet fenntartására.”
Meghagyta azt is, hogy nevének megörökítésére az intézetre a következő szavak legyenek felírva: „Chernel József által alapított koldusápoló és kisdedóvó intézet.” Chernel József 1850. január 29-én Váradolasziban elhunyt. Bár a végrendelet előírta, hogy az intézetet halála után „azonnal életbe léptessék”, csak tizenkét évnyi késéssel, 1862. március 9-én nyílt meg ünnepélyesen."
Ez a könyv a Fráterekről is tartalmaz még infókat.
A Várady-Szabó családról lásd még:
Turul 73, 2000/1-2: 22-34.oldal:
Nagybákay Antal Zelmos: A Várady alias Szabó család története és leszármazása.
(Sajtóhibák: 29.oldal: Ercsey Erzsébet helyett Ertsey Terézia;
31.oldal: 3.b/1 táblázat: V. Miklós és testvérei természetesen nem Vilma, hanem IV. Miklós leszármazottjai)
Elnézést a terjengős mondanivalóért, remélem akad mindenkinek benne használható infó.
Üdvözlettel: Kaszanyitzky András
kaszi75 -k-u-k-a-c- freemail -p-o-n-t- hu
|
| | |
