| .: Krizsán | Ez a 23 család volt Dorozsma őslakossága. Ivadékai még mindig élnek Dorozsmán. A Hajdu, Tóth, Forrai, Godó, Czékus, Kriston, vagy Krizsán, Maróthi, Molnár, Fodor, Balabás, vagy Balázs, Kálmán, Farkas, Sánta, Horváth és Kiss nevű családok Dorozsma legrégibb családjai. Az összeírásban szereplő Saroka, Faját, Bársonyi és később Krizsán családok vagy elköltöztek, vagy leányágon a dorozsmai családokba olvadtak. Nevük ma már Dorozsmán nem szerepel."
Krizsán György
(Csömör,1888- ) gazdálkodó, hadirokkant, községi bíró
Az elemi iskolát helyben, az altiszti iskolát Debrecenben végezte. Az I. világháborúban oktató altisztként szolgált a szerb, a román és az olasz fronton 29 hónapig. Megsebesült, súlyos térdsérülést szenvedett, 1918-ban torzsőrmesteri rendfokozatban 65%-os rokkantként leszerelték. Kitüntetései: szolgálati ezüst érdemkereszt, kisezúst, bronz vitézségi érem, Károly-csapatkereszt és porosz hadiérem.
Önállóan gazdálkodott 20 holdas birtokán 1926-tól, főleg kerti veteményekkel és zöldségtermesztéssel foglalkozott. A Csömöri Hitelszövetkezet igazgatósági tagja, a Hangya Fogyasztási Szövetkezet elnöke, az evangélikus egyház gondnoka, presbitere stb. tisztségeket töltötte be.
Községi bíróvá választották Csömörön 1945-ben. A háború vége felé védelmébe vette azokat a gazdákat, akik a gabonarekvirálás ellen emeltek szót, bár az a szovjet hadsereg számára volt szükséges. Krizsán Györgyöt ezért leváltották és meghurcolták.
(F. SzabKrizsán István
(Csömör, 1866-Csömör, 1930) gazdálkodó, községi bíró
Az elemi iskolát helyben végezte, 1886-tól önállóan gazdálkodott 13 kh-on, főleg zöldségtermesztéssel foglalkozott. Atyai örökségét 1909-ben vehette át, melyhez 32 kh földet még maga vásárolt, összesen 45 kh-on gazdálkodott haláláig.
Községi esküdt volt 1907-től, 1910-től képviselő-testületi tag, községbí ró volt 1916-1929-ig. Működése alatt létesült a Cinkota-Csömór megyei út, a község villanyvilágítása stb.
Nagy része volt a csömöri evangélikus egyházközség önállóságának a ki vívásában 1916-ban. Az egyházközségnek gondnoka és másodfelügyelője volt. Az evangélikus templom számára egy harangot a saját költségén szerzett be. Gazdálkodásának színvonalára jellemző, hogy Csömörön ő használt legelőszőr traktort. A Faluszövetség által 1926-ban rendezett kiállításon terményeivel első díjat és oklevelet szerzett.
A csömöri Gazdakörnek alapító tagja, az Iparoskörnek dísztagja volt.
Az I. világháborúban két fia harcolt, Krizsán György törzsőrmesterként szerelt le."ó III 4849. es Fabian Ferenc adatai)"
az index fórum szerint:
"Krizsán - vagy szláv és akkor a Kristóf név becézése, vagy egy "kri" - "kereszt" szóból képzett helységnévből eredő név. Vagy magyar és akkor Krisztián egy alakja'
http://www.epa.hu/00100/00181/00018/24.htm
Kocsis Csaba
Nemzetõrök
(Részlet A legelsõ pandúr címû készülõ regénybõl
"..Krizsán százados megkérdezte, nincs-e kedvük megleckéztetni õket. A válasz nem volt egyértelmû. A frissen kinevezett tiszt csalódott volt, de odalépett hozzá Nadányi, haptákba vágta magát, és jelentette
"Krizsán Endre német származású volt, anyja állítólag nem tudott magyarul. ...... a tizedik ezred politikai biztosaként, alhadnagyi rangban"
További sikerekben gazdag kutatást!
|
| | |
