| szigetiné: Re: Lipcsey adatok | Kedves István!
Nekem is van két munkácsi egyházmegyei semtaizmusom, de így azokat nem nézem meg. Tudok ajánlani három oldalt, ahol nagyon sok adat található:
http://mikrofilm.extra.hu/index.html
http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi
http://pilot.familysearch.org/recordsearch/start.html#w=0&p=waypoint&s=waypointsOnly&c=fs:1542666
Nekem is a különböző ágak beillesztésével van baj. Van egy elég jó családfa 1765-ig (nemesi igazolás). Igaz szerintem az elején is van benne hiányosság. 1765 után bárkinek az ágát beilleszteni nagyon nehéz. Sok egyházi anyakönyvet átnéztem, de mindig vannak benne hiányok. Főleg a kárpátaljai anyakönyvek kellenének. De azokhoz nem lehet hozzájutni.
A szépapám Zékány Simon (1756 Misztice - 1828 Misztice) felesége Dobra Ilona volt. Még az üknagyapám Zékány László is Miszticén született.
Egyébként láttam, hogy az Ivancsó család rokonságban van a Bacsinszky családdal. A mi családfánk oldalágának az oldalágán is szerepel a Bacsinszky család. De ez nem csoda, mert a családokban sok pap volt, és általában pap családba házasodtak. Ezzel tudom nem írtam újat.
Még bemásoltam pár adatot, amit itt-ott találtam.
Üdv: Ili
Borovszky Samu
Heves vmgy
Lipcsey. A család a Bilkey, Gorzó, Ilosvay stb. családokkal közös törzsből származik. Őse Bilkei Karácson, a ki 1331–1334 között telepedett meg Bereg vármegyében és a bilkei Kenézséget nyerte, melyet 1343-ban Nagy Lajos király újra neki adományozott. Karácsonnak fia volt Szerecsen, ennek I. János nevű fiától származik a L. család. Jánosnak, Gergely nevű fiától született unokája volt István, a ki 1467-ben Mátyás királytól azt a kiváltságot kapta, hogy Lipcse, Herincse, Keselyűmező, Ökörmező, Kelecsény, Ripinye és Vízköz Bereg vármegyéhez csatoltatott. Fiai III. János, I. Mihály, Simon és Sándor eladták a fenti birtok felét 400 aranyforintért Dolhay Ambrusnak. A családot az ifjabb két testvér I. Lázár (1474–1508) és II. László (1474–1502) terjesztik tovább. A jelenleg élő nemzedék az 1653-ban élt Gergelytől, illetőleg ennek fiától, Andrástól (1656 † 1668) és Tamás fia Mihálytól (1583–1638) Bereg vármegye táblabírájától származik. A család idővel elterjedt Bereg és Máramaros vármegyéken kívül Ugocsa, Szabolcs, Ung, Zemplén, Abaúj, Bihar, Heves és Pest vármegyékben. Heves vármegyében a Pankotay család révén lett birtokossá Tiszafüreden és Pusztakócson. A XVII. század második felében élt Mihály volt az, a ki még Bilkén lakott, fia Gábor pedig Barabáson s csak unokái György és Imre telepedtek meg véglegesen Tiszafüreden. Itt, valamint Egerben és másutt is jelenleg is él ez a kiterjedt család. Heves vármegyében született tagjai közül Imre 1848–49-ben hevesi magyar kormánybiztos is volt. 1861-ben a vármegye másodalispánja és ügyvéd. Péter Heves vármegye alispánja, ügyvéd, majd egri kir. közjegyző volt. Imre fiai: Árpád okleveles gazda és Attila jogtudor, tart. huszárhadnagy, Imre mindhárman tiszafüredi birtokosok. Péter fiai: Ádám jogtudor, ügyvéd, író és lapszerkesztő és II. Péter jogtudor, ügyvéd, egri kir. közjegyző. Tamás († 1897) főszolgabíró, ennek fiai: Lajos árvaszéki ülnök, Tamás szolgabíró, Márton huszárfőhadnagy, József szolgabíró, tiszafüredi ügyvéd és birtokos. Fiai Elemér, amerikai orvos, kit ott 1900-ban megöltek. Árpád (id.) műszaki tanácsos, mérnök a földm. minisztériumban, Gábor ny. főhadnagy, Zoltán miskolczi szolgabíró, Ákos okl. gazda, tiszafüredi birtokosok.
Czímer: négyelt pajzs: 1. veresben arany korona, 2. kékben kardot tartó pánczélos kar. 3. kékben két hal egymás felett, egymással ellenkező irányban. 4. veresben, zöld alapon két fenyőfa. A pajzson ötágu leveles korona.
Szabolcs vmgy
Lipcsey.
Lipcsey (Bilkei). Bereg és Mármaros vármegyékből ered. Törzse Bilkei Karácson vajdának legidősebb fia Szerecsen (1350); idővel átszármazott Ugocsa, Ung, Szabolcs, Zemplén, Heves stb. vármegyékbe. A L. nevet először Sándor (1389–1419) és Gergely (1412–19) használják. A család Kopócs-Apáti községben bírt földesúri joggal. Czímer: veressel és kékkel négyelt pajzs, 1. osztályában leveles arany-korona; 2. görbe kardot tartó pánczélos kar; 3. egymás felett vízszintesen két hal; 4. zöld alapon két zöld-lombos fa. Sisakdísz: veresruhás, prémkalpagos, kinövő magyar vitéz, vállára helyezett rúdon két halat tart.
Hont vmgy
Lipcsey.
Lipcsey (Bilkei). A család a Bilkey, Bilkei Gorzó, Ilosvay stb. családokkal közös törzsből ered. Őse Bilkei Karácson, a ki 1331–34 között Bereg vármegyében telepedett le, és a kinek I. Lajos király a bilkei birtokot adományozta. Karácsony fia volt Szerecsen, ennek I. János nevű fiától ágazik a Lipcsey család. Jánosnak Gergely nevű fiától született unokája volt István, a kinek kérelmére 1467-ben Mátyás király kiváltságképpen Lipcse, Herincse stb. helységeket Bereg vármegyéhez csatolta. A családot Lázár terjeszti tovább. A jelenleg virágzó nemzedékek egyik ága I. Gergelytől (1653), a másik ág I. Mihálytól (1583–1638) veszi eredetét. Gergely ágából származik Ervin (szül. 1852.) királyi főügyész-helyettes. Czímer: négyelt pajzs, 1. vörösben arany korona, 2. kékben kardot tartó pánczélos jobb kar, 3. kékben egymás felett két hal egymással ellenkező irányban. 4. vörösben zöld alapon két fenyőfa. A pajzson ötágú korona.
Nagy Iván
Dobra család.
Beregh vármegyében tartja lakását.
Tán egy ezzel az Erdélyben Doboka vármegyében birtokolt zalatnai Dobra család, melyből 1749-ben egyik testvér házasság utján; a másik adományos jogon beirat által (inscriptionaliter) Kötkén birt *.
Turul 1895-3 Leleszi Konvent levéltárában őrzött nemesi levelek
Dobra Mátyás, fia Román, fivére Sándor s ennek fiai János és Kozma, más fivérei Sándor és Miklós s fiaik Kozma és Miklós armálisa I. Lipót királytól. 1659.
Dobra Mihály, János, György és László s egyéb miszticzei rokonok nemesi bizonyítványa Beregmegyétől. 1805. május 20-áról.
Dobra János és Ádám elismerése a felől, hogy Dobra Mihály és Sándor s a többi Keresztúron, Kótajon és Horányban lakó hasonnevű rokonaik nemesi családukhoz tartoznak.
Borovszky Samu
Szabolcs vmgy
Dobránszky Péter.
Dobránszky Péter (családi nevén miszticzai Dobra) egyetemi tanár. szül. 1845. jun. 2. Kótajban. Tanulmányait a hazai és több külföldi egyetemen elvégezvén, 1870-ben a kolozsvári jogakadémián, 1872-ben a budapesti József-műegyetemen a statisztika, földrajz és történelem tanára lett, 1894-ben a gyergyó-szt-miklósi kerület képviselőjévé választotta. Több tudományos és nemzetgazdasági kongresszuson vett részt és jelenleg a budapesti egyetem jogi karán tart előadásokat.
Sok elbeszélést, közgazdasági, politikai, társadalmi czikket írt a budapesti, vidéki és külföldi szak- és napilapokba és számos felolvasást tartott. Önálló művei: Társadalmi bajaink, különös tekintettel az öngyilkosságra (1872.) Emlékhangok a Székely-földről. (1875.) Deák Ferencz, kor- és jellemrajz. (1877.) Mezőgazdaságunk jövője (1844.) Teremtsünk ipart! (1889.) Gazdasági hitelszövetkezetek. 1885–86-ban a Budapesti Hirlap közgazdasági rovatának vezetője volt.
Királyi Könyvek
K 30.300 Lipcsey Gábor a:Mihály a:Pankotay Erzsébet ennek a:Pankotay György gy:Imre, Popovich János-Ferenc birodalmi lovag,morvaországi főméltóság
K 71.613 Lipcsey József az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum titkára
K 72.1048 Déri Ármin orvos,a lipcsei Magyar Egyesület elnöke
I L203 Lipcsey
I L204 Lipcsey de Bilke
I 1l533 Lipcsey de Nagylucse János,Mihály,Gáspár,Orbán
I 1l534 Lipcsey de Bilke
I 1l536 Lipcsey
|
| | |