| Dr Michna Ottóné: Re: Michna-Michnya család | Kedves Ferenc!
Valóban könnyebb közvetlenül email-ben írni, esetleg anyagot küldeni. De a gépem azt jelzi nem ment el a pár napja küldött üzenet. Ezért így is elküldöm.
Úgy látom az egyeztetések ideje jött el, mit tudunk, mit nem, s mit kezdhetünk azzal, ami van.
Amikor a Magyarországon élő Michnákat megszólítottam, találtam valakit, akinek elég sok dokumentuma volt, amit átnézhettem. Ez az idős ember Budapesten él, Michna Györgynek hívják, pilótaként szolgált a II. világháborúban, és ő a felső-alsókubini Mihály ág leszármazottja, amit dokumentálni is tud. Tőle kaptuk meg az 1761-es árvai nemességigazolás magyarra fordított másolatát. Szerveztünk is pár évvel ezelőtt a magyarországi Michnák-nak náluk találkozót. Még a nevezetes Michnay Gyula is eljött, aki hihetetlen módon szökött meg Recskről annakidején...
Az eddigi kutatások alapján derült ki, hogy több Michna ág is nyomon követhető a XVI századtól. Más-más Michna ág, más-más címer. Az egyik a Wacinovi Michna Pálé, ki cseh miniszter volt, ismert a működése, palotája... a másik a Mrnkovics (Mrukovics) Michna ág, és van egy harmadik címer is, a karánsebesi Mihnya családé. A legelőkelőbb, Michna Pál miniszter bárói vonala, címerük korábbi, Csehországban született, és már kihalt. A dokumentumok a leszármazásról fenn vannak az Interneten. A karánsebesi ágnak csak címerét ismerem a címeres könyvből. A harmadik Michna ágról van a legtöbb dokumentum, és ez nevezhető lengyel családi ágnak. Nemrég fedeztem fel, hogy Mrnkowa, ( Mrukowa) helység megtalálható Lengyelországban, az egykori Galicia területén. A Michna Mihály által 1655-ben kapott, igazolásban pontosan leírt címert megtaláltam az egyik címergyűjteményben, szín nélkül, de az eredeti leírás alapján, színt kaphatott...
Ennek az ágnak mindkét későbbi nemességigazolása (1810 és 1812) arra a nemességigazolásra épül, mellyel 1763-ban Michna Márton és Mátyás Hont megyében igazolta nemességét. Ez azt jelenti, hogy amit előző levelemben írtam, azt ezekben leírták, igazolták. Sőt, van egy Nógrád megyei bizonyítvány is, 1837-ből, mely az ugyanebből leágazó, egyik likéri ág (a kisterenyei Michna István gazdatiszt, ki később Osgyánban élt) igazolja a dettvai ághoz tartozását, és végül van egy békéscsabai igazolás is, szintén ez utóbbi ághoz kapcsolódik. Ezek latin nyelven, kézírással íródtak. Az 1810-es perirat igen terjedelmes, csak a leglényegesebb része van meg nekem magyarul, az 1812-es igazolás valamivel rövidebb volt, az megvan. A másik két igazolás félig-meddig magyar nyelvűnek mondható.
A likéri ág Michnai-nak, illetve Michnay-nak írja nevét. Itt is akad Márton. Ezt is leírom, már ameddig tudom, hátha ez is érdekes. Tehát, az eredeti nemességszerző Mihálynak volt fia Mátyás, kinek egyik fia volt György, kinek fia volt Tamás (valószínűleg ő az, aki szerepel az 1715-ös összeírásban) és az igazolások alapján két fiának leszármazása ismert: Mátyás maradt Likéren, neki volt Márton nevű fia is(elképzelhető, ők azok kik együtt igazolták nemességüket 1763-ban Hont megyében) E Mátyás egyik fiának nevét tudjuk, Sámuelét, kinek fia Mihály, tanítóként került Békéscsabára. Az ő egyik leszármazottja Budapesten él... A fentebbi Mátyás testvére, István 1750 körül költözött Békéscsabára, csizmadiamesterként, s a család néhány ága ma is ott él.
A kubini ág evangélikus, és a likéri ág is. Az egyik legnevezetesebb Michna(y), az 1804-ben Nagylévárdon született András is nyilván ehhez az ághoz tartozott, hisz evangélikus paptanár, professzor volt. A galántai Michnay Ida (Clemanceau menye) az ő utódja, s az ő unokaöccse a már említett Gyula is, kileírja szökéséről írt könyvében miféle családhoz tartozik. A férjem családi ága, legalábbis ahonnan mi ismerjük, mindvégig katolikus, mint a többi dettvai ághoz tartozó Michna...
Jó, hogy megtaláltuk egymást, és elkezdtünk beszélgetni...
Szeretettel üdvözlöm
Ágnes
|
 | Az üzenethez ez a kép is kapcsolódik.
Az eredeti méretben történõ megtekintéshez kattintson a képre! |
|
| | |