| Paróczai Csaba: paróczai családok | Kedves dabar és a többi Paróczaiak!
Azt hiszem én lakom legközelebb a hozzászólók közül névadó falunkhoz. Én Karancsalján lakom momentán, Salgótarján mellett. Ez a magyar-szlovák határtól légvonalban 2 kilométer. A névadó községünk a szlovákiai Losonc (Lucenec)várostól kissé délre a Korponai-erdő nevezetű tájegységben található, tőlünk nem több, mint 20 kilométerre, a Karancs hegy túloldalán. Ma egy kicsiny, szinte tisztán szlovák település. Azt, hogy a község eredetileg is szlovák lakosú volt, vagy csak Trianon után vált azzá pontosan nem tudom, de gyanítom. A mi családunk szintén a Békés megyei Endrődről származik. A 2007. január végén beíró Paróczai Péter oldalági rokona vagyok (nagyapáink voltak édestestvérek).
Endrődről tudni kell, hogy a törökdúlás után újratelepített falu. Az újratelepítés a Habsburg királyok idején jórészt felvidéki szlovák jobbágyok Alföldre telepítésével ment végbe. Ezt az endrődi helytörténeti kutatások mellett egyértelműen bizonyítja a település jórészt szlovák (szláv) eredetű névanyaga (Hanyecz, Bukva, Giricz stb). Ez persze semmiképpen sem jelenti az itt élők magyar öntudatának megkérdőjelezését. Nagyapám, Paróczai Gergely tanító (1910-1984)elbeszéléseiből tudom, hogy a magyar és az endrődi szinonímák voltak korosztálya számára.
Paróca (Pravica) község tehát csak Amerikából nézve van közel Pozsonyhoz.
Nagyapám egyébként még aktívan foglalkozott a Paróczai-rokonsággal. Tőle tudom, hogy Endrődön két Paróczai család volt, akik csak névrokonságban álltak egymással. Az ő apja Paróczai Menyhért volt és már Endrődön született az 1880-as évek elején. A másik ágból Paróczai Lajost emlegette, aki bár Paróczai, de nem vérrokon.
Ő úgy tudta, hogy a szolnoki Paróczayak (köztük a futóbajnok András) oldalági rokonok velünk, s szintén az a volt debreceni futballista József (becenevén Paróka) is. Az, hogy ebből mi az igazság én kideríteni nem tudom, hiszen a nagyapám már régen halott. De, ha a Paróczaiak közül valaki ezek után beazonosít, annak örülök. Apám Paróczai Gergely tanár, költő volt, aki 1961-ben költözött Salgótarjánba, de fiatalon meghalt 66-ban. |
| | |
