| Ferenc: Re: Postafiok | Nos, telefonáltam apámmal.
Ami biztos: ez a II. Vilmos nagyapám bátyja. Apjuk ugyancsak Vilmos volt. Sajnos nagyanyám már meghalt, mert ö potosabb adatokkal rendelkezett volna; így apám csak azt tudja, hogy II. Vilmos ugye túlélte a háborút, majd gyengélkedni kezdett az 50-es években. Apám szerint olyan 56-7 környékén lehetett röviden nagyapámnál, amikor érszükülés és lábüszkösödés miatt kezelték Nagyváradon. Sajnos bagózott, mint a gyárkémény, és az állapota folyamatosan romlott, valamikor 59 körül elkerült Kolozsvárra, ahol megmütötték, és amputálták egyik lábát. Ezek után nemsokára elhunyt. Egyelöre ennyit tudok a dologról, de ha pontosabb adatok kerülnek a kezembe, vagy találkozok a rokonokkal, akkor természetesen jelentkezek. |
| | |