RadixFórum : Fórum magyar családtörténészeknek
RadixFórum nevek helyek archívum switch to English kapcsolat belépés regisztráció

Vezetéknevek :: Volentics család

Új hozzászólás Hely választása

Ehhez a vezetéknévhez tartozó adatok a RadixIndexben: kattintson!

0001120: Volentics
Volentics családnév Sződön
A Magyarország nemes családai című könyv a Valentics név mellé csupán azt a megjegyzést fűzi, hogy Árva megyei curiális család. Szerzője Jakab 1595. december 18-án új adományt kap F.-Kubini részére. E Jakab Galko néven is ismeretes, és a Mesko család egyik tagja lévén, utódai ismét a Mesko családnevet vették fel, hozzá adván néha a Valentics és Galko nevet is. (Lásd Mesko család.)
Tehát a Galko vagy más néven Mesko családnál kutatható tovább a név. A Mesko család alatt (Felső-kubini, nemes, s széplaki, enyiczkei, báró), mint a Mesko család utódainak egyik családneve szerepel a Valentics név. (…) Az 1595. december 18-án Rudolf királytól új adományt nyert felső-kubini Walentich, másképp Galko Jakab felső-kubini birtok azon részére, melyen a fivér kihaltával Pálnak fia, a most nevezett Jakab, és Walentich Györgynek fiai székelnek (…). Érdekes a név írásmódja ilyen formában – Walentich - teljesen német jellegű!
Véleményem szerint a Volentics név vélhetően a XVIII. században a plébános hibájából alakult (elhallás) Valenticsből Volenticcsé, ugyanis a korabeli sződi anyakönyvekben ez első írásmódja (Valentics) volt a jellemzőbb.
Dr. Rusvay Tibor (1926-2000) tanár, irodalomtörténész, filológus szerint a Volentics név etimológiája a következő: Volentics – Valentics – Valentin, azaz Bátor-Bátori-Bálint.
Névváltoztatások Sződön Volenticsről: Székes (1934-től), Király, Velencei, Meggyes, Várhidi.
Forrás: Volentics Gyula: Sződ község történeti monográfiája 1255-2005
2007/07/28, 10:43:40
#: 2007071295

válasz erre
szerkesztés
moderálandó?
profil



0001120: Dinka
Dinka családnév Sződön
A Dinka mint családnév Sződön gyakori név. Sajnos, mióta az amerikai filmipar a dinka szót mint pejoratív jelzőt alkalmazza a filmeken, azóta egyre többen változtatják meg őseik nevét. A név véleményem szerint kapcsolatba hozható a borfajtával (pl. kövi dinka, vörös dinga). Az bizonyos, hogy a denga, denka, dinga, dinka szó szláv eredetű és egy szőlőfajtát jelöl. Egyházasdengeleg település nevében is ennek egyik alakja található.
A sződi anyakönyvekben a XVIII-XIX. században, úgy mint a Volentics névnél a Valentics, a Dinka névnél a Denka, Denyka írásmód volt a jellemző. Vélhetően a személyi okmányok hiánya miatt itt elhallásról lehet szó (plébános).
Sződön a legtöbb névváltoztatás (magyarosítás) a Dinka névről történt: Dévényi, Dávid, Dalnoki (1974-től), Dobos (1982-től), Deák, Dán, Darvas, Dobai, Dunavölgyi.
Kitérőként, érdekességként megjegyzem a Dinga (és nem Dinka!) névvel a költő, Petőfi Sándor születési anyakönyvében is találkozhatunk a kiskőrösi Petőfi emlékházban. 1823. január 1-jén a kiskőrösi Evangélikus Egyház 1823. évi első bejegyzése szerint (127. oldal) Petőfi Sándor keresztapja Samule (Sámuel) Dinga, keresztanyja, Dinga Sámuel felesége, Dinga Eva.
A születési anyakönyvi bejegyzéssel részben ellentétes adatokat tartalmaz a helyi (kiskőrösi) járási hetilapban 1922-ben megjelent írás, mely szerint: A keresztkomák: (Hrúz) Mária egykori jóakarójának, Martiny evangélikus tiszteletes úrnak fia Károly, leánya Ludovika, a meghitt bizalmas szomszéd: Dinga Sámuel és Éva, a jó barát: Viczian János Kovácsay Zsuzsannával. Dinga Éva Petrovicsné Hrúz Mária volt szomszédnője, szemközt lakó barátnője volt.138
Az bizonyos, hogy a Petrovics-Petőfi és a Dinga család kapcsolata már Galgagyörk (Tótgyörk) községben kezdődött. A köznemesi származású Dinga Dániel Vágújhelyről költözött Györkre és a helyi mészárszéket bérelte a községtől. Fia, ifj. Dinga Dániel szintén mészáros volt, de ő 1800-ban a szomszédos Püspökhatvanba költözött. Petőfi atyai nagyapja, Petrovics Tamás tőle vette át a mészárszék bérletét. A Dinga család leszármazottja Sámuel mészáros lett. Leánya, Anna második férje Kovácsay Ferenc soltvadkerti mészáros volt. Petrovics István kiskőrösi mészáros elsőszülött fiának, Sándornak keresztelésekor Dinga Sámuel felesége, valamint Kovácsayné Dinga Anna voltak a keresztszülők.137-51-52.o
A fenti adatokból az világos, hogy a keresztszülők Dinga Sámuel és felesége Éva, de azt eldönteni pillanatnyilag nem lehet, hogy a másik keresztszülő Kovácsayné neve Kovácsay Zsuzsanna volt vagy esetleg Kovácsayné Dinga Anna volt-e.
A Dingha családdal kapcsolatban az érdeklődők még adatokat találnak (nemeslevél adományozásának időpontja, címer leírása, stb.) Nyitra vármegye nemes családjai című könyv I. kötetében.146-306
Forrás: Volentics Gyula: Sződ község történeti monográfiája 1255-2005
2007/07/28, 10:46:15
#: 2007071296

válasz erre
szerkesztés
moderálandó?
profil

0001120: Dinka
Dinka családnév Sződön
A Dinka mint családnév Sződön gyakori név. Sajnos, mióta az amerikai filmipar a dinka szót mint pejoratív jelzőt alkalmazza a filmeken, azóta egyre többen változtatják meg őseik nevét. A név véleményem szerint kapcsolatba hozható a borfajtával (pl. kövi dinka, vörös dinga). Az bizonyos, hogy a denga, denka, dinga, dinka szó szláv eredetű és egy szőlőfajtát jelöl. Egyházasdengeleg település nevében is ennek egyik alakja található.
A sződi anyakönyvekben a XVIII-XIX. században, úgy mint a Volentics névnél a Valentics, a Dinka névnél a Denka, Denyka írásmód volt a jellemző. Vélhetően a személyi okmányok hiánya miatt itt elhallásról lehet szó (plébános).
Sződön a legtöbb névváltoztatás (magyarosítás) a Dinka névről történt: Dévényi, Dávid, Dalnoki (1974-től), Dobos (1982-től), Deák, Dán, Darvas, Dobai, Dunavölgyi.
Kitérőként, érdekességként megjegyzem a Dinga (és nem Dinka!) névvel a költő, Petőfi Sándor születési anyakönyvében is találkozhatunk a kiskőrösi Petőfi emlékházban. 1823. január 1-jén a kiskőrösi Evangélikus Egyház 1823. évi első bejegyzése szerint (127. oldal) Petőfi Sándor keresztapja Samule (Sámuel) Dinga, keresztanyja, Dinga Sámuel felesége, Dinga Eva.
A születési anyakönyvi bejegyzéssel részben ellentétes adatokat tartalmaz a helyi (kiskőrösi) járási hetilapban 1922-ben megjelent írás, mely szerint: A keresztkomák: (Hrúz) Mária egykori jóakarójának, Martiny evangélikus tiszteletes úrnak fia Károly, leánya Ludovika, a meghitt bizalmas szomszéd: Dinga Sámuel és Éva, a jó barát: Viczian János Kovácsay Zsuzsannával. Dinga Éva Petrovicsné Hrúz Mária volt szomszédnője, szemközt lakó barátnője volt.138
Az bizonyos, hogy a Petrovics-Petőfi és a Dinga család kapcsolata már Galgagyörk (Tótgyörk) községben kezdődött. A köznemesi származású Dinga Dániel Vágújhelyről költözött Györkre és a helyi mészárszéket bérelte a községtől. Fia, ifj. Dinga Dániel szintén mészáros volt, de ő 1800-ban a szomszédos Püspökhatvanba költözött. Petőfi atyai nagyapja, Petrovics Tamás tőle vette át a mészárszék bérletét. A Dinga család leszármazottja Sámuel mészáros lett. Leánya, Anna második férje Kovácsay Ferenc soltvadkerti mészáros volt. Petrovics István kiskőrösi mészáros elsőszülött fiának, Sándornak keresztelésekor Dinga Sámuel felesége, valamint Kovácsayné Dinga Anna voltak a keresztszülők.137-51-52.o
A fenti adatokból az világos, hogy a keresztszülők Dinga Sámuel és felesége Éva, de azt eldönteni pillanatnyilag nem lehet, hogy a másik keresztszülő Kovácsayné neve Kovácsay Zsuzsanna volt vagy esetleg Kovácsayné Dinga Anna volt-e.
A Dingha családdal kapcsolatban az érdeklődők még adatokat találnak (nemeslevél adományozásának időpontja, címer leírása, stb.) Nyitra vármegye nemes családjai című könyv I. kötetében.146-306
Forrás: Volentics Gyula: Sződ község történeti monográfiája 1255-2005
2007/07/28, 11:06:48
#: 2007071297

válasz erre
szerkesztés
moderálandó?
profil


© 2003-2012. Adatvédelem Szolgáltatási feltételek Családfa.biz - Családfakutatás szakértõvel