| Zöld Mihály: Re: Zöld család | Az eddig általam tanulmányozott levéltári dokumentumok szerint a berettyóújfalui Zöld Miklósnak két életben maradt fia volt, János -aki két lánytestvérével és édesanyjával, Koroda Zsuzsannával az 1651-es oklevélben is említésre kerül- és Pál, aki vélhetően 1651 után született. Ebből némi megfontolás után feltehető, hogy Zöld Miklós 1620-1625 között születhetett. A későbbiekben János (született valószínűleg 1645 körül) Derecskére költözött, fia Pál (sz.v. 1665-1670), ennek fia János (sz.v. 1685-1695), ennek fiai Miklós, Pál és István. Ezen a vonalon tehát nem találtam Márton nevűt.
A kisebbik fiú Pál (sz.v. 1652-1655) Debrecenbe költözött, fia János (sz.v. 1675-1680), ennek fia György és talán István. Ez utóbbi Derecskére költözött át, feltehetően a rokonsághoz. György (sz.v. 1695-1700) fiai János, Mihály és György. Ez utóbbi később szintén Derecskére költözött, az előbbi kettő Debrecenben maradt. János 1792-ben gyermekeivel és testvéreivel együtt Bihar vármegyétől nemesi megerősítést kap. Ennek dokumentumai megtalálhatók a debreceni levéltár Kossuth utcai fióklevéltárában. János fiai János és István. Istvánról már tudjuk, hogy 1826-ban, amikor végrendelkezett, 75 éves volt. Ha jól tudjuk, akkor ez azt jelenti, hogy 1751-ben született, a bátyja pedig 1749 körül. Zöld Márton tehát ezen az ágon sem található. Az 1751-es István dédunokája Mihály Debrecen város jegyzője, ennek fia József Debrecen helyettes polgármestere a XX. század elején. Ez a Zöld József 1939-ben felkérte az Országos Levéltárat leszármazásának igazolására, mely dokumentum -ennek alapján írtam a fentieket - megtalálható az "Y5-Magyar Országos Levéltár-Nemességigazolási íratok-1939-127. iktatószám" jelzet alatt. További dokumentumok vannak -többnyire német nyelven- az "A57-Magyar Kancelláriai Levéltár-Libri Regii-54. kötet-142. oldal" és az "A39-Magyar Kancelláriai Levéltár-Acta generalia- 1788-No.18031." jelzetek alatt.
Zöld Miklósnak egyetlen életben maradt fiútestvére volt, János (sz.v. 1630-1635), aki testvérként szintén szerepel az 1651-es oklevélben, s 1685-ben már szoboszlói birtokosként szerepel a város jegyzőkönyvében. Az 1702-es hajdúösszeírásban szintén megtalálható. Én magam ennek a Jánosnak a leszármazottja vagyok, ezért ennek a vonalnak ismerem a történetét részletesebben. János egyetlen fia Demeter volt, 1705-ben már ő szerepel a szécsényi konföderáció dokumentumait aláírók között. (Nem azonos amáshol előforduló Pikó alias Zöld Demeterrel!) A szoboszlói ág leszármazásának dokumentumai a nyíregyházi levéltárban találhatók a IV.A.1/f.30.No.546/1830 jelzet alatt. A Márton név ezen az ágon csak a XIX. század második felében jelent meg előszőr, az sem betyár volt, hanem földművelő.
Az elhíresült 1790-es Zöld Márton valószínűleg a Zöld Miklós másik berettyóújfalui rokonának, talán valamelyik nagybátyjának leszármazója lehetett. Az is lehet, hogy a történtek miatt nem dicsekedtek a rokonsággal, s emiatt esetleg hiányosak a leszármazási táblázatok. Egyébként valahol azt olvastam, hogy Zöld Mártont a szeme színe miatt hívták Zöldnek, s emiatt nagy sikere volt a korabeli fehérnépek körében. |
| | |
